Magyarázatok: Áthúzva a régi szöveg, aláhúzva a helyébe lépő új szöveg, vastagon szedve a teljesen új szöveg. A § alatt található indokolás nem hivatalos magyarázat!

 

ELSŐ RÉSZ

2011. évi CXC. törvény
a nemzeti köznevelésről
szóló törvénynek a

Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról  szóló 2014. évi CV. törvénnyel módosított szövege.
Hatályba lépett 2015. január 1. Csak a megváltozott részek kerülnek közlésre.

 

4. § E törvény alkalmazásában
1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely
p) fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás,
s) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai nevelése, iskolai nevelése-oktatása, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel,az e célra létrehozott gyógypedagógiai, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt,konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban eredményesebben foglalkoztathatóak,
v) utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése
11. intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat, szakmai alapdokumentum 21. § (3) bekezdés c)-j) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve a jogszabályváltozásból eredő módosítást és az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges,
18. működtető: az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó ingó szükséges tárgyi feltételeket, továbbá a tárgyi feltételek rendelkezésre állásához szükséges személyi és ingatlan vagyont üzemelteti,pénzügyi feltételeket az e törvényben meghatározottak szerint biztosítja,
25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
37. lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé.

INDOKOLÁS

A fejlesztő nevelés pedagógiai szakszolgálati feladat, amely egy másik alapfeladat részeként már megjelenik, tehát ebben a pontban elegendő a fejlesztő nevelés-oktatást feltüntetni.

Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése bár létező és a törvényben egyébként szereplő feladat, eddig nem szerepelt az alapfeladatok között.

Az intézményátszervezés fogalmát pontosítja, kivéve a definícióból azokat az esetköröket, amelyek jogszabályváltozás folytán az alapító okirat, szakmai alapdokumentum automatikus módosítását vonják maguk után, ezért értelemszerűen nem jelentenek valós változást, így intézményátszervezést sem. A módosítás lehetővé teszi például, hogy egy helyi döntésen alapuló utcanév-változást a fenntartó az intézményátszervezés esetére előírt eljárásrend mellőzésével átvezethessen az alapító okiratban, szakmai alapdokumentumban, így jelentős mértékben csökkentve majd az adminisztrációs feladatokat.

A működtető fogalmát egyértelműsíti, jobban igazodva a törvénynek a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételeket (személyi, tárgyi, pénzügyi) meghatározó rendelkezéseihez.

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmának meghatározása okán azokhoz a módosításokhoz kapcsolódik, amelyek célja, hogy elősegítse a korai iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia megvalósításához illeszkedő, az EU 2020 stratégia vonatkozó célkitűzéséhez tett hazai vállalás (a korai iskolaelhagyók arányának 10%-ra történő csökkentése 2020-ra) teljesítését. A törvény az iskolai lemorzsolódás - és ezzel a korai iskolaelhagyás - megelőzését szolgáló beavatkozásokat megalapozó és támogató korai jelző- és pedagógiai intézkedésekkel támogató rendszer kiépítésére irányul. Ennek megfelelően a törvény egyrészt meghatározza a jelzőrendszer általi adatgyűjtés alanyait jelentő tanulói kör jellemzőit, azaz definiálja, hogy ki tekintendő iskolai lemorzsolódással veszélyeztetettnek. A rögzített jellemzők szignifikáns kapcsolatot mutatnak a lemorzsolódáshoz vezető iskolai kudarcokkal. A mutatók a jogszabályban előírt, a köznevelési intézmény által nyilvántartott tanulói adatokon alapulnak. A jelző- és pedagógiai intézkedésekkel támogató rendszer működtetése részletszabályainak megállapítása végrehajtási rendeletben történik majd, erre vonatkozóan felhatalmazó rendelkezés került beépítésre a törvénybe.

 

4. Az állami vizsgák rendszere

6. § (4) Az A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi bizonyítvány kiadásának vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.kivéve
a) a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és
b) azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat al&