1. Béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetõnek) kell 16% személyi jövedelemadót fizetnie.

- üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés (évente a minimálbért meg nem haladó értékben);

- iskolakezdési támogatás (tanuló gyermekenként a minimálbér 30%-áig);

a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet;

meleg étkeztetés – vendéglátásban, munkahelyen, közétkeztetésben – vagy fogyasztásra kész étel értéke (havi 18 ezer forintig), ideértve az utalványt, az adóéven belül utólagosan adva is;

- Széchenyi-pihenõkártyára utalt összeg, több juttatótól származóan együttvéve is (évente maximum 300 ezer forintig);

- munkáltató által finanszírozott internethasználat (havi 5 ezer forintig);

- a munkáltatói-foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára

= az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba átutalt összeg (maximum a minimálbér 50%-áig),

= az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba, illetve önsegélyezõ pénztár(ak)ba átutalt összeg (együttvéve a minimálbér 30%-áig),

= foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt összeg (a minimálbér 50%-áig);

=    juttatás szövetkezet közösségi alapjából (évente a minimálbér feléig);

=  iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt (viselt) költsége   (évente  a minimálbér 2,5-szöröséig).

2. Béren kívülinek nem minõsülõ egyes meghatározott juttatások

Az ilyen juttatások értékének 1,19-szorosa után a kifizetõnek a 16% személyi jövedelemadón felül 27% ehó-t is fizetnie kell.

- a kifizetõ által hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel;

- a cégtelefon használata;

- a csoportos életbiztosítás;

- a reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része;

- reprezentációnak nem minõsülõ vendéglátás (részt vevõ magánszemély utazási és szállásköltsége, neki nyújtott étel-, italszolgáltatás) költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülõ személy által szerzett bevétel);

- kifizetõ által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (például önkormányzati rendelet alapján rászorultságtól független ingyenesen adott utazási bérlet);

- a minimálbér 1%-át meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minõsülõ juttatás (például szóróajándék);

- a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.

3. Béren kívülinek nem minõsülõ egyes meg nem határozott juttatások

E juttatások az összevont adóalap részeként adóznak, vagyis 27%-kal felbruttósított értékük után a magánszemély adózik 16%-kal. A magánszemély és a juttató tb-terheit a felek közti jogviszony határozza meg. (Errõl 2011 elején megjelenõ tb-különszámunkban írunk majd részletesen.) Ilyen juttatások például

- a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magánnyugdíj-pénztári tagdíj-kiegészítés;

- művelõdési intézményi szolgáltatás (például színházjegy, kulturális célú utalvány

- a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás;

- a munkáltató által – minden munkavállaló számára megismerhetõ belsõ szabályzatban – meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel;

- sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás (ideértve az utalványt is);

- a kifizetõ által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás;

- a kifizetõ által ingyen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás, akkor, ha a kifizetõ a tb-nyugdíj-törvény szerint nem a foglalkoztatója a juttatásban részesülõ magánszemélynek.

4. Reprezentáció, üzleti ajándék

Nem változott. Reprezentáció, illetve üzleti ajándék juttatása után a társadalmi szervezetnek, köztestületnek, egyházi jogi személynek, alapítványnak továbbra sem kell a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült összes ráfordítás 10%-áig, de legfeljebb az összes bevétel 10%-áig adót fizetnie.

Budapest, 2010. december 9.

dr. Horváth Péter

költségvetési szakértõ

Pedagógusok Szakszervezete

Országos Iroda