A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Óvodapedagógiai Tagozata 2019. április 4-én, a szakszervezet budapesti székházában tartotta hagyományos országos szakmai konferenciáját, melynek előadója dr. Podráczky Judit egyetemi docens volt.

A tanácskozáson Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke köszöntőjében emlékeztetett: a minap ünnepelte fennállásának 100-dik évfordulóját a szakszervezet. Felidézte azt is, hogy a PSZ 2019. március 29-én együttműködési megállapodást kötött az Emmi-vel. Mérföldkőnek tartotta, hogy a megállapodás értelmében a jövőben az Emberi Erőforrások Minisztériuma - a jelentős változtatások előtt - helyzetelemzést készít, bevonva ebbe a PSZ-t is. A Pedagógusok Szakszervezete a jogszabály-tervezetek előkészítésében is részt vesz, ezt követően kezdődik a társadalmi egyeztetés. Beszélt a monitoring bizottságról, illetve a Köznevelési Érdekegyeztető Tanácsban (KÖÉT) zajló tárgyalásokról, a PSZ korábban megfogalmazott ötpontos követeléséről. Ennek hangsúlyos eleme, hogy már idén ősztől kapjanak béremelést a pedagógusok, a fizetés számítási alapja pedig a mindenkori minimálbér legyen.

Podráczky Judit docens, a konferencia meghívott előadója az óvodapedagógusok képzésének elméleti és gyakorlati kérdéseiről beszélt. Véleménye szerint jól felkészült, minőségi munkát végző óvodapedagógusokra van szükség, már csak azért is, mert a kisgyermekek fejlődése (3 és 7 éves koruk között) alapvetően meghatározza további előmenetelüket. Ezért amellett érvelt, hogy az óvodákba, a képzésbe kell fektetni sok pénzt, minden későbbi befektetés megtérülése kevésbé hatékony.

A változó világ miatt új kompetenciák jelennek meg a felsőfokú képzésben: szükség van arra, hogy a leendő óvodapedagógusokat felkészítsék a kapcsolattartásra a családokkal, tájékozottak legyenek az integrált nevelésről, nagyobb hangsúlyt kapjon felkészítésükben a család- és gyermekvédelem, a fejlődés egyéni és életkor-specifikus támogatása. A képzésből kikerülőktől nem várja el senki, hogy „mindent tudók” legyenek, hiszen ők gyakornoki státuszban kezdenek dolgozni, de képesnek kell lenniük arra, hogy szakmai kérdéseket meg tudjanak vitatni munkatársaikkal, szakemberekkel.

A docens nagy kihívásnak nevezte, hogy az óvodapedagógusok között is sok az idős dolgozó: az aktív munkavállalók egyharmada öt év múlva nyugdíjba megy. Kérdés, hogy miként pótolnak ennyi óvodapedagógust? Ráadásul a felvételi követelmények is szigorodnak 2020-tól: nyelvvizsgához kötik a felsőfokú tanulmányokat. Felidézte: korábban felvetődött a középfokú óvónőképzés visszaállítása, de szerinte ez nem a professzionalitás felé halad. Ugyanis a kisgyermekeket nem lehet rábízni a mai 14-18 éves diákokra, mert az ő gondolkodásuk, felelősségvállalásuk megváltozott. A felsőoktatásban is csupán a 3. évfolyamon alakul ki a felelősségvállalásuk, ebben az életkorban válnak fogékonnyá az óvodai munkára. Ezen okok miatt Podráczky Judit nem támogatja, hogy a nyugdíjba menő idős kollégákat olyan fiatalokkal pótolják, akik középiskolában szereznek képesítést.

Azt is jelezte: megkerülhetetlen, hogy a jövőben az óvodák, az óvónők az eddigieknél is jobban vállalják a nevelési tanácsadó szerepét, már csak azért is, mert a szakmai-nevelési tanácsokat a szülők is mind inkább igénylik. Újabb kihívást jelent az informatika az óvodákban, hiszen az oda járó gyerekek 95 százaléka (nem elírás!) aktív felhasználó. További válaszokat igényel az iskolaszerkezet várható/lehetséges átalakítása, de még nem lehet tudni, mi lesz a tervezett nulladik évfolyammal. Szerinte a szakmának arról is beszélnie kellene, hogy az iskolai lemorzsolódás csökkentésének céljával milyen feladatokat várnak el az óvodáktól.

Tekintsék meg képgalériánkat!