A PSZ elnökének levele az emberi erõforrások miniszteréhez
PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE
ELNÖKÉTÕL
Balog Zoltán úrnak
az emberi erõforrások minisztere
Tisztelt Miniszter Úr!
A köznevelés rendszerében a nevelõ és oktató munkát végzõket megilletõ pótszabadság kérdéskörében ellentmondásos helyzet alakult ki. Ez arra vezethetõ vissza, hogy a pótszabadságra jogosultak körét egyrészrõl a pedagógusok elõmeneteli rendszerérõl és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történõ végrehajtásáról rendelkezõ 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. §-a, valamint a nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény 65. § (10) bekezdése szabályozza. A kormányrendelet a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott pedagógusok, óvoda- és iskolapszichológusok, valamint a pedagógiai asszisztensek szabadidõ-szervezõk, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelõk, gyógypedagógiai asszisztensek és pszichopedagógusok részére biztosítja a nevelõ és oktató munkát végzõket megilletõ pótszabadságot. A nemzeti köznevelésrõl szóló törvény ezt a felsorolást intézménytípustól függetlenül kiterjesztette a pedagógiai asszisztensekre, a szabadidõ-szervezõkre, a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelõkre, a gyógypedagógiai asszisztensekre és a pszichopedagógusokra.
Ebbõl a szabályozásból az következik, hogy a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben foglalkoztatott gyógypedagógiai asszisztens jogosult a pótszabadságra, míg a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben foglalkoztatott pedagógusok nem jogosultak. Ugyanakkor kimaradt a pedagógiai munkát segítõ munkakörök felsorolásából a gyógytornász munkakör.
Kezdeményezem Miniszter Úrnál, hogy az említett kormányrendelet biztosítsa a pótszabadságot a köznevelés rendszerében foglalkoztatott valamennyi pedagógus részére, továbbá a gyógytornász munkakörben foglalkoztatottak részére. A pótszabadság biztosításának nem lehet akadálya az a tény, hogy a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek folyamatos a működése, hiszen ez nem új megoldás, a korábbi szabályozás alapján is meg kellett tervezni a gyermekek, a tanulók fogadását a nyári szünetben is. A munkaszervezés lehetõvé tette, hogy az érintett dolgozók igénybe vegyék a pótszabadságot, mint ahogy megoldják ennek kivételét az óvodákban is, amelyekben egy hónap kivételével biztosítják a folyamatos nyitva tartást.
Tisztelt Miniszter Úr!
Õszintén remélem, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének kezdeményezése meghallgatásra talál.
Budapest, 2014. január 28.
Üdvözlettel:
Galló Istvánné