A Pedagógusok Szakszervezetének
á l l á s f o g l a l á s a
a Nemzeti Pedagógus Kar Alapszabályának tervezetérõl

    1. A Pedagógusok Szakszervezete sajnálattal állapítja meg, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar megalakításának folyamata nem felel meg az átláthatóság követelményének. Nem ismertek, mert nem nyilvánosak azok a szabályok, amelyek megtartásával megválasztották az Országos Küldöttgyűlés tagjait. A Pedagógusok Szakszervezete ezért felszólítja az Elõkészítõ Bizottságot, haladéktalanul tegye közzé a szavazáson részt vevõk számát, az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát, a szavazatok feldolgozásának menetét, azokat a garanciális szabályokat, amelyekbõl megállapítható a választások menete és tisztasága.

    2. A Pedagógusok Szakszervezete sajnálattal állapítja meg, hogy az elkészült Alapszabály-tervezet rendelkezései azt a célt szolgálják, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar a pedagógustársadalom fölé helyezett rendfenntartó szervezetként működjön. Ezért nem biztosítja a nyilvánosságot, az egyes szervezetek és a vezetõk tagság által történõ ellenõrizhetõségét, a közvetlen tagsági részvétel és az ügyekbe való beleszólás jogát. A Pedagógusok Szakszervezete követeli, a Nemzeti Pedagógus Kar minden fóruma, minden tevékenysége legyen nyilvános, legyen a tagság által közvetlenül követhetõ!

    3. A Pedagógusok Szakszervezete sajnálattal állapítja meg, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar Alapszabályának megalkotásába a tagságot közvetlenül nem vonták be. Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a tervezet megszövegezése sok helyen pontatlan, esetenként megismétli a törvényszöveget, más helyen viszont ellentétes a törvény szövegével. A hatáskörök átruházhatósága, az egyetértési jogok kikötése áttekinthetetlenné teszik a működést, a döntéshozatali rendet. A Pedagógusok Szakszervezete követeli, hogy a tervezetet hozzák nyilvánosságra és adjanak idõt arra, hogy a tagság közül bárki észrevételt tehessen rá. Az észrevételeket hozzák nyilvánosságra, közölve azt is, mi lett a javaslatok "sorsa"!

    4. A Pedagógusok Szakszervezete az Alapszabály-tervezet szövegével kapcsolatosan a következõ észrevételeket és javaslatokat teszi:

a) A Pedagógusok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja, hogy tíz nappal a küldöttgyűlés megtartása elõtt az Alapszabály tervezete nem nyilvános; ily módon arra észrevételt a pedagógusok nem tudnak tenni. Ismételten követeli ezért, hogy a tervezetet tegyék mindenki számára hozzáférhetõvé, és adjanak elégséges idõt ahhoz, hogy bárki, aki tagja a Nemzeti Pedagógus Karnak, észrevételeit, javaslatait eljuttathassa az Alapszabály készítõihez.

b) A Pedagógusok Szakszervezete határozottan követeli, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar feladatait meghatározó II. fejezetbõl egyértelműen tűnjön ki: a Nemzeti Pedagógus Kar tiszteletben tartja a szakszervezetek jogait, és a kar hatásköre nem terjedhet ki az élet- és munkakörülményekkel összefüggõ kérdésekre, mert ezek szakszervezeti kompetenciák!

c) A Pedagógusok Szakszervezete felhívja a figyelmet arra, hogy a IV. fejezet, „Az országos küldöttgyűlés” cím, „Szabályzat, állásfoglalás, nyilatkozat” alcím IV. 10. alatt leírtak ellentétesek a köznevelésrõl szóló törvény rendelkezéseivel. Az országos küldöttgyűlés nem kapott felhatalmazást arra, hogy az Etikai Kódex mellett további szabályzatokat adjon ki "minden egyéb, az NPK tagságát egységesen érintõ jelentõs kérdéskör szabályozására". A köznevelésrõl szóló törvény rendelkezései alapján a Nemzeti Pedagógus Kar tagjainak az Alapszabályban foglaltakat, és az Etikai Kódexben foglaltakat kell megtartani. Nincs joga a Nemzeti Pedagógus Karnak, Országos Küldöttgyűlésének és más szerveinek arra, hogy további szabályokat állapítson meg tagjai részére.
Ezért a Pedagógusok Szakszervezete a IV. 10. következõk szerinti megfogalmazását követeli:

„IV. 10. Az Országos Küldöttgyűlés kiadja az Etikai Kódexet.”

d) Az ugyanezen alcím IV. 11. alatt leírtak nem értelmezhetõk. Az Országos Küldöttgyűlés kinek a részére ad ki állásfoglalást? Amennyiben a kormányzat részére, abban ezt egyértelművé kell tenni. Az intézmények és a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai részére nem adhat ki állásfoglalást.

e) Ugyanezen alcím IV. 12. 2. jelenlegi formájában elfogadhatatlan. Az elnöki nyilatkozat nem léphet a Nemzeti Pedagógus Kar helyébe, legfeljebb az Elnökségnek lehet joga arra, hogy meghatározott korlátozások között az Országos Küldöttgyűlés nevében eljárjon.

f) Az Országos Elnökség hatásköre alcím V. 6. pont jelenlegi formájában elfogadhatatlan. Lényegében az Elnökség korlátozás nélkül adhatja át feladatait az elnöknek, amelynek következtében az Elnökség feleslegessé válhat.

g) Lehetõvé kell tenni, hogy az Országos Küldöttgyűlést a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai is összehívhassák. Abban az esetben például, ha legalább ezer tag kéri, az Országos Küldöttgyűlést össze kell hívni.

h) A VIII. 9. 4.: Értelmezhetetlen az alpont utolsó mondata, amely szerint a tiszteletbeli tagok számára tagdíjfizetési kötelezettség nem állapítható meg, arra való tekintettel, hogy ilyen kötelezettség a Kar tagjait nem terheli és a jövõben sem terhelheti.

i) A VIII. 9. 5. alpontban értelmezhetetlen az egyesületre utalás.

j) Az 1. számú mellékletnek a határozatképességre vonatkozó rendelkezéseit indokolt kiegészíteni azokkal a napirendekkel, amelyek esetében minõsített többségre van szükség. Ilyen például az Etikai Kódex, amelynek elfogadásához nem elégséges, hogy csak a küldöttek több mint fele legyen jelen. Miután az Etikai Kódex alapvetõen meghatározza a pedagógusok munkavégzését, magatartását, elvárás, hogy meghozatalánál a küldötteknek legalább kétharmada megjelenjen. Elfogadhatatlan, hogy a megismételt közgyűlésnél a küldöttek több mint negyede is elég legyen a határozatképességhez. Itt is elvárás kell, hogy legyen legalább a küldöttek felének részvétele az Országos Küldöttgyűlés munkájában.

k) Az Országos Küldöttgyűlés működési rendjét meghatározó rendelkezések jelenlegi formájukban elfogadhatatlanok. A 12. pont szerint a napirend elfogadását megelõzõen indítványozható további napirendi pont felvétele. A 13. pont szerint a küldötteknek a hozzászólási szándékukat három nappal korábban, írásban be kell jelentenie. Ebben az esetben nem lesz mód hozzászólni az ülésen elfogadott új indítványhoz. Nem lehet értelmezni a felszólalást és az azonnali hozzászólást. Ez utóbbi fogalmat tisztázni kell. Vagyis arra a kérdésre kell megadni a választ, hogy az azonnali hozzászólás miképpen viszonyul a 13. pontban leírtakhoz.

l) Biztosítani kell a nyilvánosságot. Ebbõl adódóan az Országos Küldöttgyűlésrõl nem zárhatók ki a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai. A nyilvánosságot az elnök nem korlátozhatja. Az Országos Küldöttgyűlés által megtárgyalt napirendeket is nyilvánosságra kell hozni annak érdekében, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai véleményezni, észrevételezni tudják azt, és a küldöttek útján hozzá tudjanak járulni a küldöttgyűlés munkájához. Ezért biztosítani kell azt a nyilvánosságot, amely például az Országgyűlés munkájához kapcsolódik.

m) Az Országos Küldöttgyűlés határozatképességének rendelkezéseit a 20. ponthoz kell igazítani. Azokban az ügyekben, amelyekben minõsített többségre van szükség, minõsített többség kell a határozatképességhez is.

n) A nyilvánosságra tekintettel a 27. pont elfogadhatatlan.

o) A bizottságok esetében is biztosítani kell a nyilvánosságot. E nyilvánosság ki kell, hogy terjedjen a megtárgyalt kérdésekre, a meghozott döntésekre, és adott esetben az érintett tagok megjelenésére.

p) Azokban az ügyekben, amelyekben minõsített többségre van szükség, nem hozható döntés ülés megtartása nélkül. Ugyancsak nem hozható döntés az ülés megtartása nélkül, amennyiben az ülés összehívását a testület tagjai vagy a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai kezdeményezték.


Amennyiben a Pedagógusok Szakszervezete észrevételeit az Alapszabály végleges szövegének elfogadásakor figyelmen kívül hagyják, a köznevelésért felelõs miniszter segítségét fogjuk kérni.

Budapest, 2014. június 5.

Pedagógusok Szakszervezete

Kapcsolódó dokumentumok: