A Pedagógusok Szakszervezete kijelenti, hogy a közoktatás rendszere átalakításával kapcsolatos korábbi álláspontját, miszerint jelen formájában a megismert kormányzati szándékokat nem támogatja, fenntartja. E nyilatkozat indoka, hogy a közelmúltban nyilvánosságra hozott, a kormány által jóváhagyott, így végleges és megváltoztathatatlan koncepció valóságos érdemi egyeztetésére nem került sor. Ily módon az illetékes államtitkárságnak az az állítása, miszerint bírják a szakszervezet támogatását, nem fedi a valóságot. Annak ellenére ugyanis, hogy 2011. szeptember 5-én az illetékes államtitkár asszony a PSZ Országos Vezetõségének ígéretet tett a koncepció néhány napon belül történõ megküldésére, és ezt követõen az észrevételek egyeztetésére, de erre mind a mai napig nem került sor. A nyilvánosságra került, immár végleges koncepció számos eleme pedig súlyos ellentmondásokat és elfogadhatatlan megoldásokat tartalmaz:

1. Az állam átveszi a közoktatás egészének szervezését, beleértve az intézményfenntartás feladatait. Nem található azonban semmilyen utalás ennek az elgondolásnak a végrehajtására, társadalmi hatására, megoldásának ütemezésére. Ez nemcsak azért aggályos, mivel a közoktatás nem szakítható ki társadalmi környezetébõl, egy adott település kulturális közösségébõl, hanem azért is, mivel nyilvánvaló, hogy a jelenlegi rendszer fenntartásához és továbbműködtetéséhez az államnak nincs meg a költségvetési fedezete. Hiányzik mintegy 300 milliárd forint. Így az intézmények átvétele csak iskolabezárásokkal, pedagógus elbocsátásokkal válik finanszírozhatóvá.

2. A pedagógus életpálya-modell középpontjában a minõsítési rendszer és a munkaterhek súlyos növelése áll. Egyértelmű, hogy a kormányzati szándékok szerint a pedagógusnak 32 órát bent kell tartózkodnia a munkahelyén, amelybõl 26 óra megtartására, és ezen felül helyettesítési feladatok ellátására kötelezhetõ anélkül, hogy ezt a többletmunkát megfizetnék részére. Az új elõmeneteli rendszer alapja egy olyan minõsítési eljárás, amely kiszámíthatatlan, mivel az értékelési szempontok között szerepel - többek között - a megbízhatóság és az etikai szabályoknak való megfelelés. További szempontokat állíthat fel a minõsítõ bizottság, amely elõre nem látható és kiszámíthatatlan elemekkel egészítheti ki az egyébként is aggályos szempontsort.

3. Átalakul a szakképzés teljes rendszere, mely nemcsak foglalkoztatási szempontból aggályos, hanem azért is, mivel a tanulók részére nem garantálja a munkaerõpiacra történõ sikeres belépést, ezt követõen a pályamódosítás lehetõségét, illetõleg a felsõoktatásba történõ sikeres belépést. A tervek szerint ugyanis megszűnik a szakiskolák kilencedik-tizedik évfolyama és a hároméves szakképzésben minimálisra csökken az általános műveltséget megalapozó ismeretek átadása. A szakközépiskolákban viszont megszűnnek a szakképzési évfolyamok, és egyidejűleg kell felkészülnie a tanulónak az általános műveltséget megalapozó ismeretekbõl és a szakképzés ismereteibõl. Az érettségi bizonyítvány a tervek szerint csak szakirányú felsõoktatásba történõ belépésre jogosítja majd tulajdonosát.

4. Új feladatként megjelenik az egész napos, kötelezõ általános iskolai nevelés és oktatás megszervezése, mind a nyolc évfolyamon. Ennek szakmai és személyi feltételei azonban nem kerültek meghatározásra. Ez a megoldás nemcsak a szülõknek azt a jogát sérti, hogy gyakorolja a gyermeke nevelésével kapcsolatos feladatokat, hanem elõrevetíti azt is, hogy a pedagógusok megnövelt munkaterhére alapozva, a szükséges feltételek megteremtése nélkül kívánja a kormány bevezetni.

5. Az elképzelések szerint a központi költségvetés fogja fedezni a pedagógusok és más, a nevelõ és oktató munkát segítõk illetményét és közterheit. A központi költségvetés által finanszírozott létszámokat azonban a kormányhivatal állapítja meg a meghatározott foglalkoztatási idõkeretek, csoport- és osztálylétszámok, valamint a pedagógusok óraszámának alapulvételével. Nem ismeretes azonban, hogy a létszámszámításnál milyen kötelezõ óraszámok szerint történik a létszám meghatározása. Miután a kötelezõ benntartózkodás ideje alatt a munkáltató többletfoglalkozásokat rendelhet el, a létszámszámítás pontos és egyértelmű meghatározásának hiányában nem zárható ki, hogy a hivatal tetszés szerint választhatja meg, hogy mely óraszámok alkalmazásával engedélyezi a központi forrásból finanszírozott létszámot.

6. A pedagógus életpályával kapcsolatosan elfogadhatatlan megoldás az is, hogy a pedagógust elõször határozott idõre kívánják kinevezni, a gyakornoki vizsga és az elsõ minõsítõ vizsga sikeres letételéig.

A Pedagógusok Szakszervezete ezért ismételten kéri a kormányt, az illetékes minisztert és az illetékes államtitkárt, hogy az Országgyűlés elé csak olyan törvényjavaslatot nyújtson be, amelynek tényleges és érdemi egyeztetésére elõzetesen sor került.

Budapest, 2011. október 10.

Pedagógusok Szakszervezete