Hírek

A PSZ észrevételei és javaslatai a köznevelési törvénytervezethez

A Pedagógusok Szakszervezete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvényjavaslatot érdemi tárgyalásra alkalmatlannak tartja. Javasoljuk, a rendszer átalakításának újragondolását, s annak érdemi, részletes megvitatását. Olvashatóak a PSZ részletes szakértõi észrevételei.

A PSZ észrevételei és javaslatai a köznevelési törvénytervezethez

A Pedagógusok Szakszervezetének észrevételei

a nemzeti köznevelésrõl szóló törvénytervezethez

Általános megjegyzések

1. A javaslatból nem lehet megállapítani az intézményrendszer államosításának ütemét, szabályait és következményeit, mert nem kapcsolódik hozzá semmilyen hatástanulmány, végrehajtási ütemterv, annak bemutatására, hogy az államosításnak milyen hatása lesz az egész rendszerre, a foglalkoztatásra, a beiskolázásra, a finanszírozhatóságra. Nem található az anyag mellett semmilyen hatástanulmány, amelynek alapján látni lehetne, hogy mely intézmények kerülnek át az államhoz, és mely intézmények kerülnek bezárásra. Csak következtetni lehet arra, hogy azok az általános iskolák, amelyek párhuzamos osztály nélkül működnek - ezeknek a száma több mint ötszáz - megszüntetésre kerülnek. Hogy az idejáró tanulók sorsa mi lesz, arra vonatkozóan az anyagban semmilyen információ nem található.   Jól érzékelhetõ, hogy többszáz iskola is megszűnhet, hiszen a párhuzamos osztályok nélkül működõ általános iskolák finanszírozását nem vállalja az állam. Nem nehéz megbecsülni, hogy a rendszer állami működtetésének költségvetési fedezete nincs meg. Legkevesebb 350 milliárd forint hiányzik. Tényleges számítások, a források biztosítására vonatkozó tájékoztatás azonban az összefoglalóban nincs.

Nem állapítható meg, hogy milyen módon működhetnek tovább a többcélú közoktatási intézmények, és nincsenek meg azok a rendelkezések, amelyek garantálják a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban közreműködõ intézmények további létét. Hasonló módon nem állapítható meg a nemzetiségi óvodai nevelés és oktatás intézményrendszerének további léte és sorsa. Ez a kérdés azért is „izgalmas", mivel a nemzeti kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás speciális, eltérõ szabályozást igényel, amely nincs benne a javaslatban. Nem garantálja a javaslat azt sem, hogy ezek az iskolák továbbra is ott működhetnek, ahol biztosított a nyelvi közösség, az adott nemzetiségi közösséghez való tartozás.

2. Teljesen bizonytalan az egész intézményrendszer további sorsa, mivel a működést meghatározó rendelkezések jelentõs része kimaradt a javaslatból. Ezért feltételezhetõ, hogy az egész intézményrendszernél „kézi vezérléses", közvetlen utasításadási eljárások keretében fog történni az irányítás.

3. A közoktatás teljes rendszerének átalakítása a javaslat alapján nem értékelhetõ, arra való tekintettel, hogy a szakképzésben részt vevõk helyzetét másik törvény rendezi, amelynek szövege, tartalma nem ismert. A javaslatból számos olyan rendelkezést elhagytak, amely kihatással van az egész rendszerre. Ilyenek például a szakszolgálatok által ellátott feladatok. A végrehajtási rendeletek azonban nem kapcsolódnak a javaslathoz, s ismertetésük is elmaradt.

4. A hatályba léptetés tervezett idõpontja ellentétes a jogállamiság követelményeivel. Nem biztosított a rendszer átalakításához szükséges idõ. A törvényjavaslat elfogadása és feltételezett megjelenése - 2011. november - és a hatályba lépés - 2012. szeptember 1. - között az államosítás, az intézmény összevonás, bezárás, átszervezés, az új követelmények bevezetése veszélybe sodorja a 2011/2012. tanév befejezését, a 2012/2013. tanév elõkészítését és indítását.

5. A tanulók helyzetének alakulása, az iskolába lépés tervezett eljárási rendje, a továbbtanulás lehetõségeinek korlátozása elõrevetíti az egyéni tragédiákat, valamint az ország műveltségi és képzettségi szintjének nagymértékű romlását. Ezek a következtetések levonhatók a tankötelezettség idejének csökkentésébõl, továbbá abból, hogy az általános iskolából még a szakiskolába sem juthat be a tanuló felvételi nélkül, hanem parkoló pályára kerülhet. A gimnáziumokban évente meghatározott keretszámok alapján történik a beiskolázás, s ebbe az iskolatípusba a felvehetõ tanulók számát negyven százalékkal csökkenteni akarja a kormány a Széll Kálmán terv szerint. A szakiskolai tanulmányok során nem jut idõ az általános műveltségi tartalmak elsajátítására. A szakközépiskolában nem elsõdleges cél az érettségi megszerzése, és az itt szerzett érettségi alacsonyabb szintű, mint a gimnáziumi érettségi. Feltételezhetõ, hogy a tanulók tíz-húsz százaléka az általános iskolai tanulmányait nem folytatja, nem szerez még szakmát sem. A megmaradt tanulók negyven-ötven százaléka szakiskolába kényszerül.  A gimnáziumba az általános iskola után továbbtanuló korosztály nem több, mint húsz százaléka nyerhet felvételt, a többiek a szakközépiskolában juthatnak „másodrangú" szakmai érettségihez.

6. Teljesen bizonytalan az új rendszer feladataiban közreműködõk sorsa. A javaslatba bekerült rendelkezések egyértelművé teszik, hogy teljesen kiszolgáltatottá válik mindenki a kormányhivatalnak, amely meghatározza a foglalkoztatható létszámot. Az iskolaigazgatók a miniszteri kinevezés és felmentés alapján a hatalom által kézben tartott végrehajtókká válnak, akiknek a feladata az erkölcsi követelmények betartatása, a nem kívánatos pedagógusok elbocsátása lesz. A pedagógusok terhei radikálisan megnõnek, az ellátható kötelezõ tanítási idõ több, mint húsz százalékkal megemelkedhet. Ez nagyarányú elbocsátásokat vetít elõre. A tanítással le nem kötött idõ feladatai nem szabályozottak egyértelműen, így szinte bármilyen feladatra kötelezhetõvé válnak a pedagógusok. Erre szükség is lehet, mivel nem nõ a pedagógiai munkát segítõk létszáma. A többletmunkáért külön díjazás nem jár. Illetményemelés 2012-ben sem lesz. Az új illetményrendszerbe történõ belépéshez a meglévõ gyakorlat, a megszerzett végzettségek, a szakvizsga nem elégséges.

A törvényjavaslat a pedagógus munkakörben foglalkoztatottakat teljesen kiszolgáltatottá teszi. Nem egyértelmű a pedagógusok munkaköri kötelezettségeinek a meghatározása: nincsenek felsorolva a kötelezõ óra keretében ellátható feladatok, valamint azok a tevékenységi körök és feladatok, amelyeket a kötelezõ óraszámmal le nem kötött idõben el kell végezni. Nem egyértelmű a pedagógus végzettség és szakképzettség meghatározása. Pedagógus munkakörbe tartozó feladatok „kiszervezhetõk" pedagógus végzettséggel nem rendelkezõk körébe, például szakedzõkhöz.

A kötelezõ óraszám keretében ellátható feladatok ideje, idõtartama nincs pontosan meghatározva, alsó és felsõ határok között „mozog", elérheti a 26 órát, de esetenként a 32 órát is. Ehhez képest nem világos a „finanszírozott" pedagógus létszám meghatározásának a rendje, mivel nincs olyan pontos paraméter, óraszám, amely alapul szolgálna a pedagógus-munkakörhöz kapcsolódó intézményi létszám egyértelmű meghatározásához.

7. A pedagógus elõmeneteli rendszerére vonatkozó elõírások elnagyoltak, nem tartalmaznak garanciális elemeket a tekintetben, hogy a különbözõ minõsítési eljárásokban nem szubjektív értékítéletek alapján hozzák meg a döntést. Nem találhatók meg a minõsítõ bizottság és a vizsga lebonyolításának minimális eljárási garanciái. A minõsítési eljárásban számon kérhetõ követelmények nem egyértelműek, megfogalmazásuk alapján lehetõség van arra, hogy a jogszabályokban és a munkaköri leírásban meghatározottak mellett más szempontok is érvényesüljenek. Különösen sérelmes, hogy az átmeneti szabályok nem ismerik el a most pályán lévõ pedagógusok eddigi munkáját, a pedagógus továbbképzések során teljesítetteket, a pedagógus szakvizsgát. Nem állapítható meg, milyen módon történik a besorolása annak, aki nincs még az új illetmény-elõmeneteli rendszerben. Nincs garancia arra nézve sem, hogy az új életpálya-modell bevezetése ne járjon a pályán lévõk jövedelmének a csökkenésével. A javaslathoz kapcsolt 8. számú mellékletbõl megállapítható, hogy a pedagógus pótlékok egy részét meg kívánják szüntetni. Ezek közé tartozik a diákönkormányzatot segítõ pedagógus pótlék, a gyakorló óvodai és gyakorló iskolai pótlék, a területi pótlék, a számítástechnikai pótlék.

Százötvenezer pedagógussal és háromtagú bizottsággal számolva közel négyszázötvenezer minõsítést kell lefolytatni. Ennek jelenleg semmilyen feltétele nincs meg, ebbõl adódóan az átmeneti szabályokat hozzá kell igazítani ahhoz, hogy mikor jelennek meg a jogszabályok, ehhez el kell készíttetni az új munkaköri leírásokat. Ehhez a szükséges költségvetési fedezetet is elõ kell teremteni.

8. A javaslat teljes ellátó rendszereket zilál szét. Nincs szó a társulásokról, a társulások által fenntartott intézmények további sorsáról. A gyógypedagógiai ellátó rendszer nem szabályozott megfelelõen, intézmények maradnak ki, nem jelenik meg a korai fejlesztés, gondozás, a fejlesztõ iskola, nem szabályozott a szakszolgálatok köre. Eltűnnek az érintett tanulókat védõ szabályok, nincs szó a beteg gyermekekrõl, tanulókról, a más ágazatba tartozó intézményegységekrõl. Súlyosan sérül a nemzetiségi nevelés és oktatás. Nem biztosított a nyelvi környezetben való megmaradása az intézményeknek, a kis létszámú intézmények léte, a nemzetiséghez tartozók jogainak a védelme. A többcélú intézmények fenntartása a gyakorlatban lehetetlenné válik.

9. A javaslatból kiderül, hogy megszünteti azokat a tanácsadó testületeket, amelyek ez idáig közreműködtek a döntéshozatalban és a miniszteri tevékenység mérlegelésében. Megszűnik az Országos Köznevelési Tanács, a Közoktatás-politikai Tanács, az Országos Kisebbségi Bizottság, az Országos Diákjogi Tanács, az Országos Szülõi Érdekképviseleti Tanács. A miniszter ezzel kiiktathatja a szakmai ellenõrzés minden formáját, hiszen a 77. § (2) bekezdése teljes egészében a hatáskörébe utalja valamilyen meg nem nevezett tanács esetleges létrehozását. A Kormány az intézményeket nem tekinti alkotó pedagógiai műhelyeknek. A közoktatás egész rendszerét az állam által meghatározott értékeket közvetítõ hivatallá kívánja lealacsonyítani. Ehhez kiépíti a tanterv és tankönyv, a pedagógiai szolgáltatások állami monopóliumát, az állami szakfelügyeleti rendszert. A Kormány az állami fenntartói jog kialakításával, a pedagógusok minõsítési rendszerének bevezetésével, a kormányhivataloktól való függõségi rendszer létrehozásával, az iskolaigazgatók miniszter alá rendelésével növeli a pedagógusok kiszolgáltatottságát.

10. A javaslat minden bevált és közismert fogalmat minden indok nélkül újrafogalmaz. Ezzel megnehezíti a jogszabályok megértését és alkalmazását, különös tekintettel arra, hogy nem jogászok azok, akiknek a jogszabály általában szól. Értelemszerűen kezdõdik magával az elnevezéssel: a közoktatás helyébe lépõ köznevelés, és a közoktatás rendszere helyébe lépõ köznevelési rendszer. Számos olyan fogalom elhagyására és új fogalom bevezetésére kerül sor, amely teljesen indokolatlan. A közoktatás rendszerében alkalmazott fogalmak több évtized alatt alakultak ki, minden intézményvezetõ és minden pedagógus részére ismert. Ilyen például a középiskolai végzettség, amelyet érettségi végzettségre kívánnak cserélni. Nem alkalmazza a javaslat a felnõtt tagozatot, a nemzetiségi tagozatot, a gyógypedagógiai tagozatot, pedig ezek létezõ és szükséges kategóriák. Nem határozza meg a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók fogalmát, pedig ennek bevezetését a közoktatásról szóló törvény érte el, és a közoktatásban játszik e fogalom kiemelkedõen fontos szerepet. Nem lehet tudni, hogy szándékosan vagy tévedésbõl, állandóan keveredik a nevelési tanácsadás a szakértõi bizottsági megnevezéssel és feladatokkal. Visszahozza a javaslat a fogyatékos gyermek fogalmát, míg máshol a sajátos nevelési igényű gyermekrõl, tanulóról rendelkezik. Teljesen indokolatlan a tankötelezettségre vonatkozó szabályok megváltoztatása, amely több évtizedes gyakorlat, és soha nem volt probléma az alkalmazásával. Szükséges, kívánatos, sõt, elvárt, hogy egy új jogszabály, különösen, ha a bevezetéséhez példátlanul rövid idõ áll rendelkezésre, csak akkor és olyan mértékben változtasson, amelyre feltétlenül szükség van, amely feltétlenül indokolt. A javaslatból számos elõírás hiányzik, amely a működés zavartalanságát biztosítja, és nem lehet megállapítani, hogy ezek visszakerülnek-e valamely végrehajtási rendeletbe vagy sem.

11. A hatályba léptetõ rendelkezések és a közoktatási törvényt hatályon kívül helyezõ rendelkezések áttekinthetetlenek és nem biztosítják a zavartalan átalakulást, az új követelményrendszer beléptetését. A tervek szerint a szakiskolák összevonásra kerülnek, azonban arra nincs válasz, hogy a tanulók hol kezdik, és hol fejezik be a tanulmányaikat.  Nincsenek átmeneti szabályok, amelyek garantálnák azt, hogy a megkezdett tanulmányokat be lehessen fejezni, az állami vizsgákat le lehessen tenni azokkal a követelményekkel, amelyekkel a tanuló megkezdte tanulmányait. Nincsenek átmeneti szabályok, amelyek garantálnák a továbbfoglalkoztatást, a vezetõi megbízások végig vitelét. Nem egyértelmű a közoktatásról szóló törvény rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezése. Az új rendelkezéseket, például a pedagógiai szakaszokat, a követelményrendszert, az állami vizsgát csak fokozatosan lehet beléptetni és kiléptetni.

2012. szeptember 1-jén hatályát veszti valamennyi, a közoktatási intézmény felépítését meghatározó rendelkezés és minden, a tartalmi szabályozást meghatározó rendelkezés, beleértve az értékelés rendjét is. Ekkor például a szakiskola kilencedik évfolyamára felvett és a tízedik évfolyamán tanuló elveszíti az évfolyamát. Hasonló a helyzet a szakközépiskolák szakképzési évfolyamaira járókkal. A pedagógiai programokat sem lehet törölni átmeneti szabályok nélkül. A tanulói értékelés rendjét is végig kell vinni, ameddig kifutnak az érintett évfolyamok. A tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell, ameddig a régi rend szerint áll fenn a tankötelezettség.

Az átmeneti szabályokból egyértelműen ki kell derülnie, hogy mikor, melyik évben vehetõ fel tanuló a régi követelmények szerinti szerkezetben működõ iskolába, s mikortól az új rendszer szerint. Ki kell továbbá mondani, hogy a régi követelmények szerint felvett tanulók felkészítéséhez a régi követelményeket tanítják, amelyhez a régi szerkezet szerint működik tovább az iskola, és a régi rendben vizsgáznak, illetve kapják meg a bizonyítványt. Így például ki kell mondani, hogy 2012. április-májusában a szakiskola kilencedik évfolyamára lehet-e felvenni tanulót vagy nem lehet. Amennyiben nem lehet, akkor a 2011-ben felvett tanulónak még a 2012/2013. tanévben biztosítani kell a tízedik évfolyam működését. A 2011/2012. tanítási évben felvettek és az elõttük lévõk a régi követelmények szerint fejezik be tanulmányaikat, és vizsgáznak. Hasonló a helyzet a szakközépiskolában. Ott is pontosan meg kell mondani melyik az az évfolyam, amelyik az új követelmények szerint fog tanulni és vizsgázni. Amennyiben 2012-ben erre történik a beiskolázás, akkor a 2011/2012. tanévben és az azt megelõzõ tanévekben felvettek a régi rend szerint tanulnak, vizsgáznak, kapnak bizonyítványt és ehhez igazítva kell működtetni az iskolát. Vagyis nem lehet a régi követelményeket és a régi iskolaszerkezetet egy adott pillanatban megszűntetni. A kifutó oktatáshoz alkalmazni kell a pedagógusokat, finanszírozni kell a fenntartókat.

12. A fenntartói kör közötti különbségtétel ellentétes az Alaptörvénnyel. Az I. cikk (2) bekezdése szerint „Magyarország elismeri az ember alapvetõ egyéni és közösségi jogait". Az I. cikk (4) bekezdés szerint „A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvetõ jogok, valamint õket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak." A XV. Cikk (2) akként fogalmaz, hogy „Magyarország az alapvetõ jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja."

A javaslat a helyi önkormányzatokat kifejezetten hátrányos helyzetbe hozza a többi intézményfenntartóhoz viszonyítva, az egyházakat pedig minden fenntartóhoz képest elõnyösebb helyzetbe. Ezzel megvalósul a hátrányos megkülönböztetés tilalma.

Az egyházi intézményeket a javaslat kiemeli a magánintézmények körébõl, és lényegében „államosítja" az egyházi intézményeket. Ez sérti az egyházi intézményfenntartók jogait, mivel nem biztosít választási lehetõséget részükre annak eldöntéséhez, hogy részt kívánnak-e venni egyoldalú nyilatkozat vagy megállapodás alapján az állami feladatokban. Sérül az Alaptörvény VII. cikk (2) bekezdése: „Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal." Az együttműködést nem lehet törvényben elrendelni.

13. Biztosítani kell a helyi - nem csak a települési - önkormányzatok érdemi beleszólási jogát a nevelés és oktatás megszervezésében. Meg kell határozni, hogy mely feltételek esetén köteles az állam az önkormányzatnál hagyni a feladatokat, minden korlátozás nélkül. Ekkor a helyzetük és a finanszírozásuk hasonló kell, hogy legyen, mint bármely más fenntartónak, azzal a különbséggel, hogy intézményeik részt vesznek a kötelezõ felvételi feladatok biztosításában, ingyenes és el nem kötelezett oktatást nyújtva. Ha az állam átveszi a fenntartói jogokat, az átadó önkormányzatnak döntõ szava kell, hogy legyen továbbra is az ellátás megszervezésében. A kormányhivatal nem dönthet az érintett önkormányzat akarata ellenére. Vita esetén az Országgyűlés dönthet.

14. A nyilvánosságra hozott új helyi önkormányzatokról szóló törvény továbbra is lehetõvé teszi, hogy a helyi önkormányzat önként vállalja minden olyan helyi közügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Erre építve indokolt kialakítani azt a konstrukciót, amely az állam feladatává teszi a nevelés és oktatás rendszerének működtetéséért való felelõsséget, azonban az állam e kötelezettségét a helyi önkormányzatok útján látja el. Az állam akkor gyakorol közvetlenül intézmény fenntartási jogot, veszi át a fenntartói feladatokat a helyi önkormányzatoktól, ha az nem képes ellátni az állam által megkívánt színvonalon a feladatait. Így például az országos mérés és értékelés eredményei azt igazolják, hogy nem megfelelõ a szakmai színvonal.

 

A Pedagógusok Szakszervezete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény-javaslatot a fent felsoroltak miatt érdemi tárgyalásra alkalmatlannak tartja.

 

A Pedagógusok Szakszervezete a tervezettel kapcsolatos szakmai és szakszervezeti egyeztetések idejének meghosszabbítását (2012. március 31.) javasolja, továbbá a rendszer átalakításának újragondolását, s annak érdemi, részletes megvitatását.

A Pedagógusok Szakszervezete kijelenti, hogy ebben a munkában részt kíván venni.

Ehhez a munkához elkészítette a javaslathoz kapcsolódó részletes észrevételeit.

 

 

Budapest, 2011. október 24.

 

Pedagógusok Szakszervezete

Kapcsolódó dokumentumok: