A Pedagógusok Szakszervezete példaértékűnek és követendõnek tartja a fegyveres és rendvédelmi dolgozók kiállását jogaik védelmében. Ez a kiállás példát mutat a többi szakszervezetnek, azok tagjainak, valamennyi alkalmazottnak és munkavállalónak arra, hogyan lehet közösen, összefogva fellépni a hatalommal szemben.

Egyre nagyobb szükség van a közös fellépésre, a közös cselekvésre, mert a Kormány nem hajlandó tudomásul venni a szakszervezetek létezését, nem hajlandó egyeztetni egyetlen elgondolását sem. Az Alaptörvény elfogadása után világossá vált, hogy a Kormány nem tekinti partnerének a szakszervezeteket, és minden rendelkezésére álló eszközzel akadályozza, akadályozni fogja tevékenységüket. Világossá vált az is, hogy a Kormány célul tűzte ki a foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogosultságok szűkítését, a munkaterhek növelését. Ennek része a szabadság, a felmondási idõ mértékének, a végkielégítésnek a tervezett csökkentése, a heti munkaidõ tervezett növelése.

A Pedagógusok Szakszervezete jogosnak tartja a fegyveres és rendvédelmi dolgozók tiltakozását az ellen, hogy módosítsák a nyugdíjazásukra vonatkozó elõírásokat anélkül, hogy érdemi egyeztetés keretében megállapodnának a mindkét félnek elfogadható megoldásban.

A Pedagógusok Szakszervezete elutasítja azt a megoldást, hogy a hatályos Alkotmány önálló képviselõi indítvánnyal történõ módosításával az Országgyűlés lehetõvé kívánja tenni a már megállapított nyugdíjak megszüntetését, összegének csökkentését.

A Pedagógusok Szakszervezete kifejezi szolidaritását a fegyveres és rendvédelmi dolgozókkal, és felhívja a Pedagógusok Szakszervezetének tagjait, a közoktatásban alkalmazottakat, hogy a rendvédelmi szakszervezetek által meghirdetett megmozdulás­okon, személyes részvételükkel is fejezzék ki támogatásukat.

Budapest, 2011. május 17.

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE