Az egyházi fenntartású intézmények közreműködése az önkormányzati feladatellátásban

A kötelezõ feladatellátás megszervezése

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) rendelkezései alapján a helyi önkormányzatok kötelezõ feladatai közé tartozik a közoktatás-szolgáltatás megszervezése és biztosítása az illetékességi területükön élõk részére. E szolgáltatás nyújtása és biztosítása nem jelent intézmény-fenntartási kötelezettséget. A helyi önkormányzat dönti el, határozza meg, hogy a törvényben elõírt feladatait milyen módon teljesíti. A feladat-ellátási kötelezettségének azonban csak akkor tesz eleget az érintett helyi önkormányzat, ha a kötelezõ feladataihoz való hozzáférés lehetõsége mindenki számára adott, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az illetékességi területén található. A közoktatás-szolgáltatáshoz való hozzáférés lehetõségét az érintett helyi önkormányzatnak oly módon kell biztosítania, hogy az ne jelentsen aránytalan terhet a szülõnek és gyermekének. A helyi önkormányzat eleget tehet az elõírt kötelezettségének másik önkormányzattal kötött megállapodás útján helyi önkormányzati társulásba történõ bekapcsolódással és a társulás által fenntartott közoktatási intézmény fenntartásában való közreműködéssel nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással vagy saját intézmény fenntartásával és működtetésével.

A döntési szempontok

Bármilyen megoldást is választ a helyi önkormányzat, döntésétõl

- a szülõre és gyermekére nem hárulhat aránytalan teher,

- a szülõ és gyermeke nem kerülhet összeütközésbe saját vallásával, világnézetével. További követelmények, hogy a szolgáltatáshoz való hozzájutás a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint ellenszolgáltatás nélkül történhet, valamint minden esetben kell hogy legyen olyan óvoda, amelyik három éves kortól az iskolakezdésig fogadja a gyermekeket, valamint egy olyan iskola, amelyik a tankötelezettség ideje alatt nem tagadhatja meg a tanuló felvételét. Vagyis kellenek azok a nevelési-oktatási intézmények, amelyek ellátják a kötelezõ felvételt biztosító óvoda, iskola feladatait.

A tervezési feladatok

Minden helyi önkormányzatnak önállóan vagy más helyi önkormányzattal el kell készítenie azt az önkormányzati intézkedési tervet, amelyben meg kell határoznia, hogy a kötelezõ feladatait milyen módon látja el. Ha a helyi önkormányzat többcélú kistérségi társulás tagja, az intézkedési terv elkészítése akkor nem kötelezõ, ha a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve települések szerinti bontásban tartalmazza mindazt, amit az egyes helyi önkormányzatok által elkészített önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. Ha a helyi önkormányzat az óvodai nevelésrõl vagy az általános iskolai nevelésrõl és oktatásról részben vagy egészben nem saját intézményfenntartással gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervében kell meghatározni, hogy milyen módon tesz eleget a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeinek. [Kt. 85. § (4)-(5) bek.]

Az elkötelezett és a semleges óvoda, iskola

A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ltv.) az Alkotmány rendelkezéseihez kapcsolódva biztosítja a szülõnek (gyámnak) azt a jogot, hogy kiskorú gyermeke erkölcsi és vallási nevelésérõl döntsön, és arról megfelelõen gondoskodjon. E jogosítványhoz szorosan kapcsolódik az egyházi jogi személynek az a joga, hogy elláthat minden olyan nevelési-oktatási tevékenységet, amelyet törvény nem tart fenn az államnak kizárólagos jogként. Az egyházi jogi személy tehát szabadon létesíthet közoktatási intézményt, így óvodát és iskolát is. [Ltv. 5. §, 17. §]

Egy-egy településen működhet önkormányzat által fenntartott óvoda, iskola, illetve egyházi jogi személy által fenntartott óvoda és iskola. Az Alkotmánybíróság elemezte az iskolafenntartással kapcsolatos kérdések vizsgálatánál az „állami iskola", illetve az „egyházi iskola" fogalmát. Értelemszerűen az „állami iskola" fogalma alatt érteni kell az önkormányzat által fenntartott iskolát is. Az iskolával összefüggésben kifejtettek pedig irányadóak az óvodai nevelés megszervezése kapcsán is.

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján a szülõ nemcsak jogosult, hanem köteles is meghatározott életkorú gyermekét beíratni az óvodába, illetve köteles gondoskodni arról, hogy gyermeke eleget tegyen a tankötelezettségének. A tankötelezettség teljesítéséhez pedig nélkülözhetetlen az, hogy gyermekét beírassa az általános iskolába. A szülõi kötelezettség teljesítéséhez szükséges ellátó rendszer működtetése pedig a helyi önkormányzatok feladata. Ebbõl adódóan a helyi önkormányzatoknak kell megteremteni annak feltételeit, hogy minden szülõ megtalálja azt az óvodát és azt az iskolát, amelybe be tudja íratni gyermekét.

Az Alkotmánybíróság iránymutatása szerint az „állami" és az „egyházi" iskola közötti különbség az, hogy bár mindkettõ köteles az ismeretek objektív, toleráns és a tanulók lelkiismereti szabadságát tiszteletben tartó közvetítésére, az egyházi iskola valamely vallás tanaival azonosul, míg az állami iskola ezt nem teheti meg, vallási tanítások igazságáról nem foglalhat állást, azaz vallási kérdésekben semlegesnek kell lennie. [4/1993. (II. 12.) ÁB. h.]

Az Alkotmánybíróság rámutatott arra is, hogy mindenfajta elkötelezett iskolának a lelkiismereti szabadságot kielégítõ alternatívája a semleges állami iskola. Bármely meggyõzõdéssel is semleges iskolába járni sokkal kisebb lelkiismereti terhet jelent (ha teher egyáltalán), mint eltérõ, sõt ellentétes elkötelezettségűbe. Azok számára tehát, akik nem kívánnak egy adott elkötelezettségű iskolába járni, az államnak nem csupán a jogi lehetõséget kell megadnia a lelkiismeret szerinti magatartásra, hanem ténylegesen lehetõvé kell tennie semleges állami iskola igénybevételét.

A nem állami, nem önkormányzati intézmények részvétele az önkormányzati feladatellátásban

Ha a helyi önkormányzat nem állami, nem helyi önkormányzatú fenntartású közoktatási intézményt kíván bevonni a kötelezõ feladatainak a végrehajtásába, olyan helyzetet kell teremtenie, mintha a feladatot saját intézményrendszerében valósítaná meg. Az önkormányzati feladatellátásba történõ bevonás megállapodással, úgynevezett közoktatási megállapodással történik. A közoktatási megállapodást az óvoda, iskola fenntartója és a feladat ellátásáért felelõs helyi önkormányzat köti. A megállapodás keretei között a nevelés és az oktatás ingyenessé válik a gyermekek, illetve a tanulók részére, és alkalmazni kell azokat az elõírásokat, amelyek a helyi önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekbe történõ felvételre vonatkoznak. Abban az esetben, ha a helyi önkormányzat vallásilag vagy világnézetileg elkötelezett nevelést, oktatást folytató intézmény fenntartójával köt megállapodást, annak megkötése nem mentesíti a helyi önkormányzatot a feladatellátási kötelezettsége alól azon gyermekek, tanulók tekintetében, akiknek a szülei nem akarják a vallási, illetve a világnézetileg elkötelezett iskolába, óvoda járatni gyermeküket. Ezeknek a szülõknek és gyermeküknek a megfelelõ óvodai neveléshez, iskolai oktatáshoz való hozzájutást a megállapodást megkötõ önkormányzatnak biztosítania kell oly módon, hogy az részükre ne jelentsen aránytalan terhet. [Kt. 81. § (1) bek. e) pont, (2) bek.]

Az egyházi intézmények bekapcsolódása az önkormányzati feladatellátásba

Abban az esetben, ha az egyházi jogi személy a helyi önkormányzattól vesz át olyan ingatlant, amelyben nevelési-oktatási intézmény működik, és az ingatlan nem tartozik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló törvény hatálya alá, az ingatlant és ezzel együtt a nevelési-oktatási intézményt az egyházi jogi személynek átadó helyi önkormányzat köteles az átvevõ megkeresésére közoktatási megállapodást kötni. [Kt. 81. § (11)-(13) bek.]

A fõvárosi, megyei szolgáltatás-tervezés

A fõvárosi, megyei fejlesztési terv

A fõvárosi önkormányzat és a megyei önkormányzatok elkészítik a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés elõkészítését szolgáló feladat-ellátási intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet. Ez a fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás megszervezéséhez szükséges helyzetértékelést, a megoldásra váró feladatokat, valamint a fõváros, illetve a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet. A fõvárosi és a megyei fejlesztési terv legfontosabb feladata, hogy megteremtse a feltételeket a fõváros, illetve a megye területén nyújtott közoktatás-szolgáltatás összehangolásához. A fejlesztési terv akkor tudja betölteni a rendeltetését, ha tartalmazza mindazokat az intézményfenntartókat és intézményeket, amelyek közreműködnek a helyi önkormányzati feladatok ellátásában.

A közoktatás rendszere által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetõsége minden gyermeket és minden tanulót megillet függetlenül attól, hogy mely településen él. Ezért határozza meg a közoktatásról szóló törvény, hogy mely feladatokért, szolgáltatásokért tartozik felelõsséggel a község, a város, a fõvárosi kerület és melyekért a fõváros, illetõleg a megye.

A fejlesztési tervet oly módon kell elkészíteni, hogy abból meg lehessen állapítani, milyen módon tesznek eleget az egyes önkormányzatok a közoktatással összefüggõ feladat-ellátási kötelezettségüknek, továbbá hogy az egyes településen állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezõ gyermekek, tanulók hol vehetik igénybe a közoktatás-szolgáltatásokat, különös tekintettel a kötelezõ felvételt biztosító óvodát és iskolát, valamint a pedagógiai szakszolgálatokat.

A nem önkormányzati intézetek a fejlesztési tervben

A nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési terv elkészítésénél akkor kell figyelembe venni, ha közoktatási megállapodás keretében vagy egyoldalú nyilatkozat alapján közreműködik a helyi önkormányzati kötelezõ feladatok ellátásában. Közoktatási megállapodás, illetve nyilatkozat hiányában a nem helyi önkormányzati, nem állami szerv fenntartásában működõ közoktatási intézményt nem lehet feltüntetni a fõvárosi, megyei fejlesztési tervben. [K.t 88. § (1)-(2) bekezdés]

A kiegészítõ hozzájárulás megfizetésének kötelezettje

Az egyházi jogi személyek által fenntartott közoktatási intézmények támogatásának alapjait az Alkotmánybíróság határozatában található „iránymutatás" határozza meg: „...alkotmányos követelmény, hogy az állam vagy a helyi önkormányzat az egyházi jogi személyek által fenntartott közoktatási intézmények működéséhez a hasonló állami és önkormányzati intézményekével azonos mértékű költségvetési támogatáson kívül olyan arányú kiegészítõ anyagi támogatást nyújtson, amilyen arányban ezek az intézmények állami vagy önkormányzati feladatokat vállaltak át." [22/1997. (IV. 25.) ÁB h.]

Az alkotmánybírósági határozatból egyértelműen levonható az a következtetés, hogy az egyházi jogi személyek által fenntartott közoktatási intézmények működéséhez a minden intézményfenntartó részére járó költségvetési támogatásokon és hozzájárulásokon felül kiegészítõ támogatást is folyósítani kell. Az alkotmánybírósági határozatból azonban megállapítható az is, hogy a kiegészítõ támogatás megfizetésének kötelezettje vagy az állam, vagy a helyi önkormányzat.

A közoktatásról szóló törvény rendelkezései a kiegészítõ támogatás összegének megfizetésénél a helyi önkormányzat kötelezettségét arra az esetre állapítja meg, ha a fenntartásában lévõ ingatlanban működõ nevelési-oktatási intézményét az egyházi jogi személy fenntartásába adja, és az átadott ingatlan nem tartozik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló törvény hatálya alá. Ebben az esetben az ingatlant átadó helyi önkormányzat az ingatlant átvevõ egyházi jogi személy megkeresésére köteles közoktatási megállapodást kötni. A közoktatási megállapodás alapján az egyházi jogi személy jogosulttá válik a kiegészítõ támogatásra a megállapodás aláírását követõ tanítási évtõl kezdõdõen. A kiegészítõ támogatást a központi költségvetés terhére ki kell fizetni, azonban az intézmény fenntartói jogát átadó helyi önkormányzattal az összeget el kell számolni. [Kt. 81. § (13) bek.]

Az elszámolási kötelezettség fennállása megváltozott. [2010. évi LI. tv. 2.§]

Az intézményt átadó helyi önkormányzat megtérítési kötelezettsége

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló 1997. évi CXXIV. törvény rendelkezései alapján a közoktatási intézményt fenntartó egyházak az éves költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott minden intézményfenntartót megilletõ költségvetési támogatáson túl úgynevezett kiegészítõ támogatásra válnak jogosulttá. Ez a jogosultság minden közoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyt megillet, amennyiben az intézménye szerepel a megyei, illetve a fõvárosi közoktatás-fejlesztési tervben. [1997. évi CXXIV. tv 6. §]

Az önkormányzati elszámolási kötelezettség

Abban az esetben, ha az egyházi jogi személy a kiegészítõ támogatásra az intézményt átadó helyi önkormányzattal kötött közoktatási megállapodás alapján vált jogosulttá, az átadó helyi önkormányzat köteles a kiegészítõ támogatás összegét a hozzájárulást folyósító szerv (a Magyar Államkincstár) részére átutalni mindaddig, ameddig az egyházi jogi személlyel kötött közoktatási megállapodás érvényes. Az egyházi jogi személlyel közoktatási megállapodást kötõ helyi önkormányzat addig köteles megtéríteni a kiegészítõ támogatás összegét, ameddig a közoktatási intézményt átvevõ egyházi jogi személy nem válik jogosulttá arra, hogy a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján egyoldalú nyilatkozatot tegyen.

Az egyoldalú nyilatkozattétel jogának megszerzése

Ahhoz, hogy a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján a helyi önkormányzati feladatellátásba egyoldalú nyilatkozattal bekapcsolódni jogosult egyházi jogi személy a helyi önkormányzattól átvett közoktatási intézmény tekintetében is egyoldalú nyilatkozatot tehessen, arra van szükség, hogy az átvevõ egyházi jogi személy részére ezt az Oktatási Hivatal engedélyezze. Az egyoldalú nyilatkozat megtételéhez való jogosultság megszerzése iránti kérelem benyújtására vonatkozó elõírások változtak meg.

A korábbi rendelkezések szerint a közoktatási megállapodás megkötését követõ ötödik év után kérelmezhette a nyilatkozattételre jogosult egyházi személy az Oktatási Hivataltól azt, hogy az átvett közoktatási intézmény tekintetében is egyoldalú nyilatkozatot tehessen. A közoktatásról szóló törvény új rendelkezései alapján a közoktatási megállapodás megkötését követõen azonnal kérelmezheti az egyház azt, hogy a helyi önkormányzattól átvett közoktatási intézmény tekintetében is egyoldalú nyilatkozatot tehessen.

Jogilag tehát megnyílt a lehetõsége annak, hogy minden kivárás nélkül az intézmény átadása, a közoktatási megállapodás megkötése után azonnal benyújtsa a kérelmét az átvevõ egyházi jogi személy az Oktatási Hivatalhoz abból a célból, hogy engedélyezze részére az átvett közoktatási intézmény tekintetében az egyoldalú nyilatkozat megtételét.

Az engedély megadásának feltétele

Az Oktatási Hivatalnak az engedély megadásához azt kell vizsgálnia, hogy az átvett közoktatási intézmény kihasználtsága megfelel-e a közoktatásról szóló törvényben meghatározott paramétereknek.

-         Vizsgálni kell az osztály-, csoportlétszám alakulását,

-         valamint ennek tükrében az intézmény egészének a kihasználtságát.

Az engedély megadására akkor van lehetõség, ha az átvett nevelési-oktatási intézményben az osztályok, csoportok létszáma eléri a közoktatásról szóló törvény 3. sz. mellékletben elõírt átlaglétszám kilencven százalékát. Ha ez a feltétel teljesült, abban az esetben azt kell vizsgálni, hogy az összes felvételt nyert gyermek, tanuló létszáma alapján megállapítható-e az intézmény legalább hetven százalékos kihasználtsága. Így például, ha a helyi önkormányzat egy három csoportos óvodát adott át az egyházi jogi személynek, az Oktatási Hivatalnak azt kell elõször megnéznie, hogy az egyes óvodai csoportokban a gyermeklétszám eléri-e az óvodai átlaglétszám, vagyis a húsz fõ kilencven százalékát, a tizennyolc gyermeket. Utána kell az összes óvodába felvett gyermekek számát összevetni az óvoda alapító okiratában található felvehetõ maximális gyermeklétszámmal, megvizsgálva az intézmény teljes kihasználtságát. Három csoportos óvodaként alapított közoktatási intézmény maximális felvehetõ létszáma hetvenöt gyermek lehet. A hetvenöt gyermekre vetítve a hetven százalékos kihasználtság akkor valósul meg, ha az óvodába felvett összes gyermekek száma eléri az ötvenhármat.

Az elõírt feltételek fennállása esetén az Oktatási Hivatalnak engedélyeznie kell az egyoldalú nyilatkozattételt.

Az önkormányzati kötelezettség megszűnése

Ha az engedély birtokában az érintett egyházi jogi személy egyoldalú nyilatkozatot tesz, a nyilatkozat megküldését követõen induló nevelési évtõl, tanítási évtõl kezdõdõen a központi költségvetés részére az átadó helyi önkormányzatnak megszűnik a megtérítési kötelezettsége.

Az egyoldalú nyilatkozat tételére nem jogosult egyházak helyzete

A törvénymódosítás alapján nem csak abban az esetben változik meg a finanszírozás rendje, ha olyan egyházi jogi személy vesz át a helyi önkormányzattól közoktatási intézményt, amelyik egyoldalú nyilatkozattételre jogosult a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Az új rendelkezéseket alkalmazni kell abban az esetben is, ha az egyházi jogi személy nem tartozik azok közé az egyházak közé, amelyek egyoldalú nyilatkozat megtételére jogosultak. Az e körbe tartozó egyházi jogi személy amennyiben az általa létesített nevelési-oktatási intézmény ellátott feladatokra közoktatási megállapodást köt a helyi önkormányzattal, megállapodás megkötését követõen kérheti az Oktatási Hivataltól, hogy engedélyezze részére az egyoldalú nyilatkozat megtételét. [Kt.  81. § (11)-13) bek., 118. § (9) bek.]

Az intézményátadás feltételei

A közoktatásról szóló törvény változásai nem érintették a helyi önkormányzati fenntartásban működõ intézmények nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók részére történõ átadásának szabályait. Az intézményátadásnál vizsgálni kell, hogy a fenntartóváltás okoz-e zavart a helyi önkormányzati szolgáltatások nyújtásában.

- Ezt két oldalról is mérlegelni kell, egyrészrõl azt kell tisztázni, hogy a helyi önkormányzati intézmény megszüntetése miatt az adott tevékenység, szolgáltatás megfelelõ színvonalon történõ biztosítása továbbra is megoldott-e oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, a tanulónak, illetve a szülõnek nem jelenthet aránytalan terhet.

- Ugyanakkor vizsgálnia kell az intézményét átengedõ helyi önkormányzatnak azt a kérdést is, hogy meg tudja-e oldani a közoktatás-szolgáltatás igénybevételét azoknak a gyermekeknek, azoknak a tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket.

E kérdéseknek az eldöntéséhez szakvéleményt kell beszerezni az illetékes fõvárosi, megyei önkormányzattól, amelyik a fejlesztési terv alapján kell hogy nyilatkozzon. [Kt. 88. § (6)-(8) bek.]

A PONTOS TÖRVÉNYSZÖVEG

Kt. 88. § (6) A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását - részben vagy egészben - akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységrõl, szolgáltatásról továbbra is megfelelõ színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülõnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fõvárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. A helyi önkormányzat közoktatási szakértõ véleményét köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából. A közoktatási szakértõnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás e bekezdésben meghatározottak szerint történõ további ellátását. A szakértõ véleményét a fõvárosi, megyei önkormányzat részére - a szakvélemény megkérésével egyidejűleg - meg kell küldeni. A független közoktatási szakértõ személyére - a helyi önkormányzat megkeresésére - a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal tesz javaslatot.

(7) A helyi önkormányzat a tulajdonában lévõ nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor engedheti át világnézeti alapon szervezõdõ vagy más fenntartóknak, ha azoknak a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az elkötelezett, illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a szolgáltatást továbbra is megfelelõ színvonalon biztosítja oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülõnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fõvárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét.

(8) Ha a helyi önkormányzat a fõvárosi, megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített szakvéleményében foglaltakkal ellentétesen közoktatási intézményét meg kívánja szüntetni, illetve a nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát nem állami szerv vagy nem helyi önkormányzati fenntartó részére részben vagy egészben át kívánja engedni, a döntéshez a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minõsített többségre van szükség. Az ily módon hozott döntésnél is figyelembe kell venni a (6)-(7) bekezdésben foglaltakat.

Az egyeztetési kötelezettség

A közoktatásról szóló törvény meghatározza, hogy a fenntartónak mely esetekben, kivel, mely szervezettel kell véleményeztetnie a tervezett döntését. A véleményezési eljárás elmaradása azzal a következménnyel jár, hogy a döntés megtámadható. Önkormányzatok esetén az eljárást a Fõvárosi, megyei Kormányhivataloknál kell kezdeményezni.

Jelen esetben az egyeztetési kötelezettség azért áll fenn, mivel az átadásra kerülõ intézmény megszűnik. A megszűnés történhet jogutódlással vagy a nélkül. A jogutódlással történõ megszűnés esetén az intézmény átveszi a jogelõd minden kötelezettségét és minden jogát, de mint költségvetési szerv nem működhet tovább, tehát jogutód sem lehet.

A PONTOS TÖRVÉNYSZÖVEG

Kt. 102. § (3) A fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetõjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggõ döntése elõtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülõi szervezetnek (közösségnek), az iskolai diákönkormányzatnak, a nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelésben-oktatásban részt vevõ intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a fenntartótól függõen a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat, illetõleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének, szakközépiskola és szakiskola esetén a fõvárosi, megyei gazdasági kamara véleményét. Az e bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetõvé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezõk részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához - az információk hozzáférhetõvé tételének napjától számítva - legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.

A gyermek mindenek felett álló érdeke

A helyi önkormányzat döntéseinek meghozatala során meg kell, hogy tartsa a közoktatásról szóló törvény alapelveit. Ezek között található a gyermek mindenek felett álló érdekének vizsgálata. ebbõl az alapelvbõl az következik, hogy az intézményátadásból nem következhet be olyan helyzet, amely miatt a szülõk és gyermekeik nem, vagy a korábbi helyzetnél nehezebb körülmények között juthatnak hozzá a közoktatás rendszere által nyújtott szolgáltatásokhoz. Az ingyenes és vallási, világnézeti szempontból el nem kötelezett óvodai neveléshez, iskolai neveléshez-oktatáshoz, kollégiumi neveléshez való hozzáférés lehetõségét köteles minden helyi önkormányzat biztosítani az illetékességi területén élõ gyermeknek, tanulónak. A gyermek mindenek felett álló érdekét sértõ önkormányzati döntés semmis. [Kt. 4. § (7) bek., 84. § (7)-(11) bek.]

A PONTOS TÖRVÉNYSZÖVEG

Kt. 84. § (7) A fenntartói irányítás, illetõleg az intézményi hatáskörben hozott, az egyenlõ bánásmód követelményét sértõ, illetve a gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidõ nélkül hivatkozhat.

(9) A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határidõ nélkül kezdeményezhetõ, feltéve, hogy a (8) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshozóval folytatott elõzetes egyeztetõ eljárás nem vezetett eredményre.

(10) Ha a döntést helyi önkormányzat, illetve szervei hozták, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenõrzéséért felelõs szerv a helyi önkormányzatokról szóló törvény 98. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a törvényességi ellenõrzési jogkörében állapíthatja meg a semmisség fennállását. Ha a helyi önkormányzatok törvényességi ellenõrzéséért felelõs szerv eljárása nem vezetett eredményre, a döntést a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján megtámadhatja a bíróság elõtt. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenõrzéséért felelõs szerv kérheti a bíróságtól a semmisség megállapítását és az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását.

(12) Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát elõzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának idõpontjától kezdõdõ hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűzõdik. A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni. Az érvénytelenség megállapítását a (8) és (10) bekezdésben meghatározottak szerint lehet kezdeményezni. A három hónapos határidõ a döntésnek az érdekelt részére történõ közlésének napján kezdõdik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követõ tizenötödik munkanap. A megtámadáshoz biztosított határidõ jogvesztõ, igazolásnak helye nincs.

A tájékoztató egyben is letölthetõ a lap alján!

Kapcsolódó dokumentumok: