Értelmezések a megállapodáshoz

MEGÁLLAPODÁS A KÖZNEVELÉS RENDSZERE

ÁLLAMI FENNTARTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGÕ

SZERVEZÉSI ÉS MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS

KÉRDÉSEKBEN

A Pedagógusok Sztrájkbizottsága (a továbbiakban: szakszervezetek) és a Kormány képviseletében eljáró oktatásért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) megállapodásának szándéka, hogy a köznevelés rendszerének állami fenntartásba vétele jól szolgálja a nevelõ és oktató munka folyamatos és zavartalan működését. Ezért a felek vállalják, hogy a rendszer átalakítása, a működés megszervezése, a foglalkoztatás átalakítása során kölcsönösen együttműködnek jelen megállapodásban foglaltak teljesülése érdekében, a következõk szerint:

A köznevelési rendszer szervezésével összefüggõ általános kérdések

1. A fõvárosi, megyei fejlesztési terv elkészítésének szempontjait jogszabály rögzíti. Ennek a jogszabálynak az elkészítésében részt vesznek a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Kjt.) meghatározott rend szerint.

MAGYARÁZATOK

A fõvárosi, megyei köznevelés-fejlesztési tervek határozzák meg, hogy az országban hol, milyen iskola, kollégium és más köznevelési intézmény működhet, milyen feladattal és kapacitással. Annak a köznevelési intézménynek van garanciája a továbbműködésre, amelyik szerepel a fõvárosi, megyei köznevelés-fejlesztési tervben. A nem állami szerv által alapított intézmény akkor vehetõ nyilvántartásba, ha a működése összhangban van a köznevelés-fejlesztési tervvel. A köznevelés-fejlesztési tervet az oktatásért felelõs miniszter készíti el, a köznevelés-fejlesztési tervet, amelynek része a megyei szakképzési terv. Ahhoz, hogy a miniszter döntése objektív ismérvekre épüljön, jogszabályban kell meghatározni azokat a szempontokat, amelyek figyelembe vételével el kell készíteni a köznevelés-fejlesztési tervet.

Lényeges, hogy az egyeztetések eredménye alapján azoknak az intézményeknek, amelyek a korábbi szabályok alapján működési engedélyük van, az eredeti rendelkezésektõl eltérõen, nem kell 2013. április 30-ig új működési engedélyt kérniük. Az önkormányzati feladatok állam által történõ átvételérõl szóló törvény módosította - a szakszervezeti kéréssel összhangban - a köznevelésrõl szóló törvényt, ezért a megállapodásból kimaradt ez a követelés. [Kormányrendelet kell.]

2. A Köznevelési Hídprogramok kedvezményezett iskolatípusa a szakiskola.

MAGYARÁZATOK

A Köznevelési Hídprogramban teljesíti a tankötelezettségét az, aki az általános iskolai tanulmányai után nem nyert felvételt középfokú iskolába. Itt folytathatja a tanulmányait az is, aki tizenötödik életévét betöltötte, és legalább hat általános iskolai évfolyamot befejezett. A Hídprogramnak a szakiskolába történõ „telepítése” lényeges kérdés, arra való tekintettel, hogy ezekben az iskolákban 2013. szeptember 1-jén már nem indítható kilencedik évfolyam, s egy év múlva nem lesz már tizedik évfolyam sem. A Köznevelési Hídprogram - a jogszabályok szerint - az általános iskolában és a gimnáziumban is megszervezhetõ. Miután a szakiskolákban lesz kapacitás a feladatok megszervezéséhez, indokolt, hogy ez az iskola legyen e feladat elsõdleges gazdája. Azért is indokolt ez a megoldás, mivel az itt szerzett ismeretekkel a szakképzésbe lehet bekapcsolódni. [alapító okirat, miniszter]

3. Kisiskolák esetében az átlaglétszámtól való eltérést a fenntartó engedélyezi.

MAGYARÁZATOK

A kisiskolák jellemzõje, hogy nem lehet alkalmazni azokat a paramétereket, amelyek alapján - általában - a pedagógusok létszáma megállapításra kerül. Nincs annyi tanuló, amellyel össze lehet állítani akár egy átlaglétszámnak megfelelõ osztályt. Ez még akkor sem biztos, ha összevont osztályt szerveznek. Ebbõl adódóan fontos, hogy a fenntartó továbbműködtesse ezeket az iskolákat, és biztosítsa a szükséges létszámot. [KLIK hatáskör]

A foglalkoztatás szervezésével összefüggõ általános kérdések

1. A Kormány átképzési programokat dolgoz ki azoknak a pedagógusoknak, akiknek a továbbfoglalkoztatására az átvétel következtében nem nyílik lehetõség. A Kormány javaslatait 2013. augusztus 31-éig a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek elé terjeszti.

MAGYARÁZATOK

A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény 14. §-a szerint támogatható az állami foglakoztatási szerv által felajánlott vagy elfogadott képzése annak, aki álláskeresõ, akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, továbbá, aki munkaviszonyban áll, és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. Képzési támogatásként keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése állapítható meg. E pont alapján olyan átképzések indulhatnak, amelyek biztosítják a köznevelés rendszerében való továbbfoglalkoztatást, továbbá amelyek megelõzik a tényleges leépítést, illetõleg, amelyek megélhetést és költségtérítést biztosítanak. [NGM]

2. A finanszírozott pedagógus álláshelyek számítása az engedélyezett idõkeretek, az átlag csoport- és osztálylétszám, valamint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidõ alsó határával történik.

MAGYARÁZATOK

A pedagóguslétszám kiszámítása az induló osztályok, az engedélyezett idõkeret és a tanítási idõ alapján történik.

1. A csoportok osztályok számításánál a köznevelésrõl szóló törvény 4. mellékletében meghatározott létszámot kell kiindulópontnak kezelni. A tényleges tanulói létszám elosztva a törvényben meghatározott létszámmal, egyenlõ a csoportok, osztályok számával. Járási szinten vegyünk a példa számításhoz 1200 tanulót. Országos szinten kb. 1 200 000 tanulóval lehet számolni.

Átlag létszámmal számolva:                          1 200 : 23 = 52 osztály

Maximális létszámmal számolva                    1 200 : 27 = 44 osztály

2. Ezt a számot kell szétosztani évfolyamok között. Az általános iskola nyolc évfolyama között elosztva az elsõ-negyedik évfolyamra jut évfolyamonként hét, az ötödik-nyolcadik évfolyamra évfolyamonként hat osztály.

3. Az osztályokhoz hozzá kell rendelni az engedélyezett idõkeretet:

a) 1-3. évfolyamon van összesen 21 osztály =          52 x 21 = 1 092

b) 4. évfolyamon van összesen      7 osztály =          55 x  7 =     385

c) 5-6. évfolyamon van összesen 12 osztály =          51 x 12 =    612

d) 7-8. évfolyamon van összesen 12 osztály =          56 x 12 =    672

Összes engedélyezett idõ =                                                        2761 óra

Ezt a számot kell elosztani a pedagógus tanítással eltöltött idejével:

a) 2761 : 22 = 125 létszám

b) 2761 : 26 = 106 létszám

c) 2761 : 32 =               86 létszám [KLIK hatáskör]

3. A Kormány célja az, hogy az új foglalkoztatási rend és az új juttatási rend egyszerre kerüljön bevezetésre. Amennyiben az új foglalkoztatási rend 2013. szeptember 1-jétõl bevezetésre kerül, és a díjazás új rendje késõbbi idõpontban lépne életbe, átmeneti díjazási szabályokkal biztosítani kell, hogy a pedagógusok illetménye a Kjt. és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet szerint számított mértéket elérje. Ebbe bele kell érteni a pótlékokat, és azt is, hogy a tanítással lekötött idõ alsó határának túllépése esetén a pedagógusok többletfeladatot végeznek, amelynek minden órája után külön díjazás jár.

MAGYARÁZATOK

A megállapodás azt garantálja, hogy amennyiben az új foglalkoztatási rend és az új finanszírozási rend nem egy idõben kerül hatályba, abban az esetben az alsó határnál többet tanító pedagógus a jelenlegi szabályok szerint óradíjat kap. Megmaradnak továbbá mindazok az órakedvezmények, amelyek a kormányrendelettel biztosítanak a pedagógusok részére. [Kormányrendelet kell.]

4. A pedagógus-életpálya alá be kell vonni valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatottat, függetlenül attól, hogy a köznevelés melyik intézményében végez munkát, illetõleg a feladatát a gyermek- és ifjúságvédelemben látja el. Ki kell terjeszteni a rendelkezéseket a pedagógiai szakmai és szakszolgáltatás körében foglalkoztatott szakértõi körre is. A pedagógus-életpálya azokra a nevelõ-oktató munkát segítõkre is vonatkozik, akik feladataikat pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel látják el (pl.: szabadidõ szervezõ). A bekezdésben foglaltak végrehajtásáról, a végrehajtás módjáról a felek 2013. június 30-ig megállapodnak.

MAGYARÁZATOK

A jelenlegi szabályozás nem biztosítja, hogy a pedagógus-életpályához kötõdõ juttatásokat megkapják a szakszolgálatban foglalkoztatott pedagógusok, valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó szakértõk, ügyintézõ szakértõk. Ugyancsak nem tartoznak a rendelkezések hatálya alá a gyermek- és ifjúságvédelemben foglalkoztatott pedagógusok. [Törvénymódosítás kell]

5. A kötött munkaidõ, azaz a teljes munkaidõ nyolcvan százalékáig elrendelhetõ munkavégzés feladathoz kötött, nem munkahelyhez. A törvény rendelkezéseibõl nem következik, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknak harminckét órát feltétlenül bent az intézményben kell eltöltenie.

MAGYARÁZATOK

A megállapodás egyértelművé teszi, hogy a pedagógusnak akkor kell benntartózkodnia az intézményben, ha erre valamely feladat ellátása miatt szükség van. Harminckét óráig a munkáltató elrendelhet feladatot, azonban nem szükségszerű, hogy ennek végrehajtása, teljesítése az intézményben valósuljon meg. [intézmény vezetõi hatáskör]

6. Jogszabályban meg kell határozni azokat a körülményeket, amikor huszonhat óránál magasabb óraszámot rendelhet el az intézményvezetõ, mint a munkáltatói jogok gyakorlója, például ha arra valamely rendkívüli ok miatt szükség van. Ilyen lehet például betegség, baleset, halál, illetve akkor is, ha valamely pedagógus-munkakör betöltetlen maradt, és a pályázat nem vezetett eredményre, feltéve, hogy az állami helyettesítési rendszer nem tud biztosítani megfelelõ szakembert. A neveléssel – oktatással lekötött munkaidõ keretében elrendelt tanórai és egyéb foglalkozások idõtartama a teljes munkaidõ ötvenöt százalékát akkor haladhatja meg, ha a tantárgyfelosztásban szereplõ tanulócsoportok óraszáma ezt indokolttá teszi, tehát kevesebb tanulócsoport esetében nem érné el az ötvenöt százalékot.

MAGYARÁZATOK

A ma hatályos rendelkezések alapján napi kettõ és heti hat többletóra elrendelésére joga van a munkáltatónak. Hasonló garanciális szabályok megállapítására van szükség abban az esetben, ha 26 óra felett további tanórai foglalkozást kíván elrendelni a munkáltató. A megállapodásban rögzítettek megegyeznek a ma hatályos kormányrendeletben található rendelkezésekkel. [Kormányrendelet szükséges]

7. A foglalkoztatás kérdéseit meghatározó rendeletben kell egységesen értelmezni az egyéb foglalkozások fogalmát.

MAGYARÁZATOK

Az egyéb foglalkozások fogalmának egyértelmű meghatározása kulcsfontosságú a pedagógus foglalkoztatásnál, a munkaszervezésnél és a tanulói hiányzásoknál, távolléteknél.

- A pedagógusnak a teljes munkaidõ ötvenöt-hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhetõ el. Lényeges ezért egyértelműen tisztázni, hogy mi az, ami a huszonkettõ-huszonhat óra között a pedagógus részére elrendelhetõ.

- Az értelmezõ rendelkezések szerint egyéb foglalkozás a tanórán kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlõdését szolgálja.

- Az iskola a tanuló heti kötelezõ tanóráinak száma, és az osztályok engedélyezett heti idõkerete különbözetét tanórai foglalkozás és egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe. Az engedélyezett órák száma ötvenkettõ. Huszonhét további óra áll rendelkezésére az iskolának.

- A tanuló kötelezettsége közé tartozik, hogy részt vegyen a kötelezõ és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon. Az igazgató azonban a tanulót a szülõ kérelmére felmentheti a tizenhat óra elõtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. Így például az elsõ-harmadik évfolyamon a napi testneveléssel együtt huszonöt órája van a tanulónak.  [Kormányrendeletre van szükség]

8. A napközis és tanulószobai foglalkozások egyéb foglalkozásnak minõsülnek és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidõ terhére teljesíthetõek. A törvény rendelkezései nem zárják ki, hogy kizárólag egyéb foglalkozások tartására létesíthetõ legyen munkakör.

MAGYARÁZATOK

A köznevelésrõl szóló törvény nem utal a napközis és a tanulószobai foglalkozásokra. Miután ezek egyéb foglalkozásnak minõsülnek, és van rá idõkeret, hogy megszervezzék, nincs akadálya annak, hogy az érintett pedagógusok továbbra is az iskolában maradjanak.[intézmény vezetõi hatáskör]

9. Jogszabály határozza meg a pedagógus minõsítés szempontjait. Ennek kidolgozásába be kell vonni a pedagógusképzõ felsõoktatási intézményeket, a szakmai szervezeteket és a munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket.

MAGYARÁZATOK

A pedagógus minõsítõ vizsga és minõsítési eljárás keretében elnyert minõsítés alapján sorolható gyakornok, pedagógus I., pedagógus II. ... fokozatba. A minõsítõ vizsgát és a minõsítési eljárást a kormányhivatal szervezi. A minõsítési eljárás során egységes nyilvános szabályokat kell alkalmazni. A minõsítõ bizottság a pedagógus teljes tevékenységét vizsgálja, különösen a jogszabályban és a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazott kötelezettségeket vizsgálja.

Ha a gyakornok a megismételt minõsítõ vizsgán vagy a pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógust a megismételt minõsítési eljárás eredményeként „nem felel meg” minõsítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnt.

A pedagógus a minõsítõ vizsga és a minõsítési eljárás hibás vagy valótlan ténymegállapításának személyiségi jogát sértõ megállapításának megsemmisítését kérheti a bíróságtól a közléstõl számított harminc napon belül. Ezért lényeges, hogy a minõsítési szempontok jogszabályban jelenjenek meg, mivel ennek alapján lehet értékelni az egész minõsítés jogszerűségét. [Kormányrendeletre van szükség]

10. A minõsítési eljárást a kormányhivatal szervezi, a minõsítõ bizottság tagja a kormányhivatalban foglalkoztatott kormánytisztviselõ nem lehet. A minõsítõ bizottság tagja az intézményvezetõ. A bizottság tagjainak többsége – három tagból kettõ – külsõs szakértõ. A minõsítési eljárás objektív szempontok szerint, objektív eljárásban, független bizottság elõtt zajlik.

MAGYARÁZATOK

A megállapodás alapján egyértelmű, hogy nem hivatalnokok azok, akik a minõsítési eljárást érdemben lefolytatják. Különválik a szervezés, mivel azt a kormányhivatal végzi el, azonban a pedagógus teljesítményét szakértõk értékelik. [Kapcsolódik az elõzõ ponthoz]

11. A szakvizsgával és megfelelõ szakmai gyakorlattal rendelkezõk besorolása – esetleg bizonyos, a szakszervezetek bevonásával kidolgozott, objektív szakmai feltételek figyelembevételével – a Pedagógus II. fokozatba történik.

MAGYARÁZATOK

A nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottat, ha 2013. szeptember 1-jén már legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, az elsõ minõsítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a szakmai gyakorlata szerinti kategóriába kell sorolni. A pedagógiai szakszolgálat keretében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat, ha 2013. szeptember 1-jén már legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, 2015. szeptember 1-jétõl elsõ minõsítéséit a Pedagógus I. fokozatba és a szakmai gyakorlata szerinti kategóriába kell besorolni. Ehhez kapcsolódik a megállapodás, hogy azt, aki szakvizsgával és megfelelõ szakmai gyakorlattal rendelkezik, a Pedagógus II. fokozatba sorolják be. Ez a megállapodás nem általában, örök idõkre szól, hanem az elsõ lépésre, vagyis 2013. szeptember 1-jére. Akkor kell alkalmazni ezt a rendelkezést azokra, akik rendelkeznek pedagógus szakvizsgával. [Törvénymódosítást igényel]

12. A pedagógusok besorolásakor a szolgálati idõ számításánál a Kjt. szabályait kell alkalmazni.

MAGYARÁZATOK

A pedagógus a pedagógus-munkakörben töltött idõ alapján három évenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. E rendelkezésbõl az következik, hogy nem lehet figyelembe venni azokat az idõket, amelyeket nem pedagógus-munkakörben töltöttek el, például, ha valaki az önkormányzatnál tanügy-irányítási feladatokat látott el, vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben ügyintézõ-szakértõi feladatot.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény meghatározza, hogy mely idõt kell közalkalmazotti jogviszonyban töltött idõnek tekinteni. Például a törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idõt, a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény alá tartozó szervnél munkaviszonyba, közszolgálati jogviszonyban töltött idõt, a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselõi jogviszonyban töltött idõt... A fizetési fokozat megállapításánál figyelembe kell venni egyébként a felsoroltakon túl a munkaviszonynak azt az idõtartamát, amely alatt a közalkalmazott a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett, az 1992. július 1-jét megelõzõen fennállt munkaviszony teljes idõtartamát. [Törvénymódosítást igényel]

A munkáltatói jogokkal összefüggõ konkrét kérdések

1. Az egyes köznevelési intézmény feladatainak ellátásához, működéséhez szükséges források megtervezésében részt vesz az adott intézmény vezetõje. A fenntartó biztosítja, hogy az intézményvezetõ hozzájusson a költségvetéssel összefüggõ információkhoz. A fenntartó az egyes intézmények részére a hatékony napi működés feltételeihez igazodó ellátmányt biztosít, amely fölött az intézményvezetõ rendelkezik.

MAGYARÁZATOK

Az állami intézményfenntartó központ keretei között működõ szervezeti egységeknek nincs költségvetése. A megállapodás biztosítja, hogy a feladatellátáshoz, működéshez szükséges források megtervezésébe bevonják az intézmény vezetõjét. [Törvénymódosítást igényel]

2. A pedagógusok kinevezése és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása az intézményvezetõ hatáskörébe tartozik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban KLIK) fenntartásában működõ köznevelési intézmények esetében. A KLIK az intézményvezetõt bevonja az intézményt érintõ döntésekbe.

MAGYARÁZATOK

A köznevelésrõl szóló törvény rendelkezései alapján a munkáltatói jogokat az állami intézményfenntartó központ vezetõje gyakorolja. Az intézmény vezetõje az adott köznevelési intézményben alkalmazottak felett a helyi munkaszervezéssel összefüggõ egyes átruházott munkáltatói jogokat gyakorolja. A megállapodás alapján a KLIK elnöke „leadja” a munkáltatói jogokat az intézményvezetõ részére. [Törvénymódosítást és kormányrendeletet igényel]

3. A pedagógus munkahelye az adott intézmény. Másik munkahelyen történõ munkavégzésre a kirendelés szabályait kell alkalmazni. Változó munkahelyre történõ alkalmazásra akkor kerül sor, ha a pedagógus egy munkahelyen nem tudja teljesíteni a neveléssel-oktatással lekötött munkaidõ alsó határát.

MAGYARÁZATOK

A munka törvénykönyve rendelkezései alapján a munkavállaló munkahelyét a munkaszerzõdésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi. A közalkalmazotti okmánynak kötelezõ eleme a munkavégzés helyének a meghatározása. Lényeges, hogy a pedagógus általában egy intézményben végezzen munkát. A megállapodás ehhez teremti meg a garanciát. A munkáltató azonban jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerzõdéstõl eltérõ munkahelyen foglalkoztatni. Ez a foglalkoztatás azonban naptári évenként összesen negyvennégy munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Az eltérõ foglalkoztatás várható idõtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. [KLIK hatáskör]

4. Állami alkalmazottak esetén a munkavállaló érdekképviseleti szervezeti tagdíját a munkáltató közvetítésével a Magyar Államkincstár vonja le és utalja át. A korábbi munkavállalói nyilatkozatokat el kell fogadni.

MAGYARÁZATOK

Nincs szükség arra, hogy újabb nyilatkozatot tegyenek azok, akik átkerültek az állami intézményfenntartó központhoz. Az átkerülés nem érinti a korábban tett nyilatkozatokat, vagyis nem kell megújítani sem a szakszervezeti tagságot, sem a korábban adott hozzájárulást a tagdíj levonásához. [KLIK hatáskör, monitoring bizottság]

 Intézményszervezési, működtetéssel összefüggõ kérdések

1. A KLIK döntései során az intézmények zavartalan működésének biztosítása érdekében jár el, és együttműködik a települési önkormányzatokkal minden, az intézményt érintõ kérdésben.

MAGYARÁZATOK

Az új rendelkezések alapján a települési önkormányzatok legfeljebb mint működtetõk vehetnek részt a köznevelés állami feladatainak megszervezésében. Az intézmények átvétele elõtt azokat a többcélú intézményeket, amelyekben önkormányzatoknál maradó feladatok is vannak, például óvoda, könyvtár, művelõdési ház, szét kellett szedni, ki kellett szedni a köznevelési intézmények alapító okiratait. Indokolt, hogy az együttműködés további lehetséges formáit az intézményfenntartó központ fenntartsa az érdekelt települési önkormányzatokkal, illetve az általa fenntartott intézményekkel.  [KLIK hatáskör, monitoring bizottság]

2. A KLIK a települési önkormányzattal kötött megállapodásban rögzíti az együttműködés lehetõségét, amely kiterjed a szakmai foglalkoztatási, finanszírozási kérdésekre. A többcélú intézmények feladatkör szerinti szétbontása során cél a jól működõ struktúra, a közös pedagógiai elvek megtartása, a változó munkahelyen történõ foglalkoztatás biztosítása.

MAGYARÁZATOK

Az állami intézményfenntartó központnak törekednie kell arra, hogy a korábban „összetartozó” intézmények továbbra is fenntarthassák a szakmai, foglalkoztatási, finanszírozási együttműködés lehetõségét. Ez annál is inkább indokolt, mivel nem egy esetben egy feladatellátási helyen több, különbözõ fenntartásban lévõ intézmény lát el feladatokat. Munkaszervezéssel, megállapodással továbbra is biztosítható, hogy például a könyvtáros közreműködjön az iskolai feladatok megoldásában.  [KLIK hatáskör, monitoring bizottság]

3. A működtetést ellátó települési önkormányzatok a KLIK-kel kötött megállapodásban vállalhatják többlet szakmai szolgáltatások, többlet juttatások finanszírozását, nyújtását, többlet eszközöknek biztosítását, mind az intézmény, mind a foglalkoztatottak részére.

MAGYARÁZATOK

A megállapodásnak ez a pontja garanciát teremt ahhoz, hogy a munkáltató befogadja az önkormányzati támogatásokat és eljuttatja az érintett intézményhez. [KLIK hatáskör, monitoring bizottság]

4. A KLIK és a működtetõ települési önkormányzat megállapodhat egymással az azonos településen lévõ köznevelési intézmények közös működtetésében. E megállapodás alapján az érintett intézmények vezetõi egyeztethetik pedagógiai programjaikat, illetve pedagógiai programjaikba beépíthetnek kulturális-, művészeti-, sporttevékenységeket. A megállapodás kiterjedhet a közös foglalkoztatásra.

MAGYARÁZATOK

Ez a pont kapcsolódik az elõzõ pontokhoz, ahhoz nyújt segítséget, hogy az eddig közös szervezetben működõ intézmények most már egy megállapodás keretei között továbbra is összehangolják feladataikat. Ezzel a megoldással az eddig működõ általános művelõdési központok további szakmai fenntartását meg lehet valósítani.  [KLIK hatáskör, monitoring bizottság]

5. A KLIK tiszteletben tartja az intézmények jogszabályban biztosított szakmai önállóságát. Tevékenysége során a fenntartóra vonatkozó rendelkezések keretei között jár el.

MAGYARÁZATOK

Lényeges, hogy az állami intézményfenntartó központ a köznevelésrõl szóló törvénynek a fenntartói irányításra vonatkozó szabályai szerint járjon el. A hivatali rendszerbe beolvasztott köznevelési intézmények tekintetében nem szabad, hogy érvényesüljön az a normatív utasítási rendszer, amelyre egyébként az állami intézményfenntartó központ jogosult. Az állami intézményfenntartó központ nem gyakorolhat több jogot intézményei tekintetében, mint amelyre a köznevelésrõl szóló törvény rendelkezései lehetõséget biztosítanak. [KLIK hatáskör, monitoring bizottság]

6. A volt többcélú intézmények különbözõ OM-azonosítóval továbbműködõ részeiben lehetséges a változó munkahelyre történõ alkalmazás és foglalkoztatás, amennyiben a fenntartók közötti megállapodás, másrészt intézményvezetõk közötti megállapodás alapján szakmai társulás jön létre, amely biztosítja a közös pedagógiai elvek továbbvitelét és az ehhez szükséges foglalkoztatást.

MAGYARÁZATOK

A megállapodásnak ez a része ugyancsak az elõzõ pontokkal együtt töltheti be rendelkezését, nevezetesen azt, hogy a továbbfoglalkoztatás a jövõben is zavartalan legyen. A többcélú intézményekben nem ritka, hogy ugyanaz a pedagógus több különbözõ iskolatípusban látott el feladatokat. Miután nincs kizárva, hogy a többcélú intézmények több különbözõ, egymástól elkülönült szervezetben végzi a munkáját, e megállapodás alapján nyílhat lehetõsége az érintettek továbbfoglalkoztatására. Ilyen lehet például a logopédus, aki az óvodában és az általános iskolában is ellátott feladatokat ugyanazon a településen, esetleg ugyanazon a feladatellátási helyen.[KLIK hatáskör, monitoring bizottság]

A megállapodás garanciái

Szerzõdõ felek jelen megállapodás végrehajtása érdekében a következõkben állapodnak meg.

1. A szakszervezeti érdekegyeztetés rendszerének a közigazgatás és oktatásirányítás reformjának megfelelõ, jogszabályban történõ átalakítására a kormányzati oldal garanciát vállal.

MAGYARÁZATOK

A hatályos törvényi rendelkezések, így a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései sem veszik figyelembe a foglalkoztatás megváltoztatott rendjét. A munkaügyi kapcsolatok területi, megyei, települési szinten szervezõdnek. Ehhez képest az állami intézményfenntartó központ egy munkáltató, amelyben nincsenek külön-külön munkáltatók, és a feladatszervezés járási tankerületi szinten történik. Ebbõl adódóan át kell alakítani a szakszervezeti érdekegyeztetés rendszerét. [Törvénymódosítást igényel]          

2. A foglalkoztatással összefüggõ kérdések áttekintése érdekében szakértõi bizottságot alakítanak, amely elsõsorban azt vizsgálja, hogy miként alakul az érdekegyeztetés, a munkáltató és a munkavállaló kapcsolata annak következtében, hogy az állami intézményfenntartó központ lesz a munkáltató. A KLIK Szervezeti és Működési Szabályzatának elõkészítésébe be kell vonni a szakszervezeteket. Az 1. pontban megjelölt jogszabály hatályba lépésig a KLIK SZMSZ-ben kell meghatározni – 2013. március 31-éig – az érdekegyeztetés fórumait és működésüknek rendjét.

MAGYARÁZATOK

Az e pontban foglaltak ahhoz adnak lehetõséget, hogy a szakszervezet szakértõi kezdeményezõk legyenek a szükséges jogszabályok elkészítésében és kialakításában. Ez a pont lehetõséget nyújt a köznevelésrõl szóló törvénynek az életpályával kapcsolatos rendelkezései áttekintéséhez, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a munka törvénykönyve szükséges átalakításához. Lehetõség nyílik azonban arra is, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényhez, illetve a köznevelésrõl szóló törvényhez kapcsolódó, a foglalkoztatás kérdéseit meghatározó kormányrendelet elõkészítésében a szakszervezet szakértõi kezdeményezõk legyenek. [Törvénymódosítást és kormányrendeletet igényel]

3. A miniszter vállalja jelen megállapodás alapul vételével, hogy az oktatásban működõ szakszervezetek bevonásával 2013. július 31-ig elkészül és aláírásra kerül az ágazati kollektív szerzõdés, melyben a foglalkoztatás szabályait is rögzítik. Az ágazati kollektív szerzõdés aláírásával garantálja a foglalkoztatás szabályainak kialakítását. Az ágazati kollektív szerzõdéshez más intézményfenntartó is csatlakozhat.

MAGYARÁZATOK

Arra való tekintettel, hogy az állami intézményfenntartó központ a miniszter irányítása alatt működik, megnyílik annak lehetõsége, hogy a miniszter kollektív szerzõdést írjon alá az érintett szakszervezetekkel. E kollektív szerzõdéshez kapcsolódhatnak más munkáltatók is, például az egyházak vagy alapítványok, de annak sincs akadálya, hogy a települési önkormányzatok, illetve azok érdek-képviseleti szervezeti aláíró felek legyenek. [Kollektív szerzõdés elkészítését igényli]

4. A nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatásával kapcsolatos kérdéseket a szakszervezetekkel együtt kidolgozott jogszabályban – a köznevelési foglalkoztatásról szóló kormányrendeletben – kell rögzíteni 2013. június 30-ig. Addig kényszernyugdíjazásra pedagógus-munkakörben nem kerülhet sor.

MAGYARÁZATOK

A nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatására jogszabályt kell készíteni, arra való tekintettel, hogy ezt a kérdést kormányhatározatban nem lehet rendezni. A megállapodás lehetõséget nyújt ahhoz, hogy a szakszervezetek szakértõ közreműködjenek a kormányrendelet elkészítésében. [Kormányrendeletet igényel]

5. A felek – a megállapodás aláírását követõ naptól – monitoring bizottságot működtetnek, amely az állami átadás-átvétel folyamatát követi nyomon és szükség esetén jelzi a problémákat a KLIK és az oktatásirányítás számára.

MAGYARÁZATOK

A monitoring bizottság nyújt lehetõséget ahhoz, hogy lényegében minden szakszervezeti tag vagy tisztségviselõ közreműködjön annak figyelemmel kísérésében, hogy az intézményátadás-átvétel, illetõleg az állami fenntartásban működõ intézményrendszer a jogszabályoknak és a megállapodásban foglaltaknak megfelelõen működik. A megállapodásnak ez a pontja módot és lehetõséget nyújt ahhoz, hogy helyi szinten, és ha ez nem vezet eredményre, a következõ szinten végsõ fokon a miniszterrel folytatott tárgyalások útján tisztázódjanak a vitás kérdések.

6. A még elégséges szolgáltatás kérdésében a megállapodást aláíró felek elfogadják a jogerõs bírósági ítéletben foglaltakat.

MAGYARÁZATOK

A sztrájktörvény alapján nem egyértelmű, hogy mely munkáltatóknál kell biztosítani a még elégséges szolgáltatást, és ennek mi a tartalma. E kérdés eldöntése elõtt nem lehetséges jogszerű sztrájkot szervezni. Az egyeztetések során megindult bírósági eljárás alatt születhet meg az a döntés, amelyet a szerzõdést aláíró felek tudomásul vesznek.

7. A miniszter és az aláíró szakszervezetek szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal áttekintik a megállapodásban foglaltak végrehajtását.

A megállapodásban foglaltak rendszeres áttekintése nyújt lehetõséget ahhoz, hogy kellõ idõben közbe lehessen lépni, ha arra szükség van.

8. A megállapodásban foglaltakat a felek közösen módosíthatják.

MAGYARÁZATOK

Értelemszerűen a rendszeres felülvizsgálatok, illetõleg a monitoring bizottság jelentése alapján kerülhet sor a megállapodásban foglaltak módosítására.

9. A felek megállapodnak abban, hogy a Sztrájkbizottság 20%-os bértábla emelésére vonatkozó javaslatáról a szakszervezetek az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanácsban tárgyalnak.

MAGYARÁZATOK

A 20%-os bértábla emelés nemcsak a pedagógusokra, hanem minden, a közszférában dolgozóra kiterjed. Ezért ebben a kérdésben a tárgyaló felek érdemben megállapodásra nem juthatnak.

 Záradék

1. Jelen megállapodás határozatlan idõre szól. A megállapodást a felek közös nyilatkozattal bármikor felbonthatják. Ha bármelyik fél megítélése szerint a megállapodásban foglaltakat a másik fél nem tartotta meg, egyeztetõ tárgyalást kezdeményezhet annak tisztázására. Ha az egyeztetõ tárgyalás megtartására – a kezdeményezés közlésétõl számított öt munkanapon belül – a másik fél hibájából nem került sor, illetõleg az egyeztetõ tárgyalás nem vezetett eredményre, a megállapodás megsértésére hivatkozó fél a megállapodást felmondhatja.

MAGYARÁZATOK

A megállapodásnak ez a rendelkezése szolgál biztosítékul arra vonatkozóan, hogy önkényesen, egyoldalúan egyik fél sem áll el a megállapodásban foglaltaktól. Lényeges, hogy a megállapodás mind a két felet köti, de ugyanakkor módot és lehetõséget nyújt ahhoz, hogy egyeztetést követõen bármelyik fél felmondja azt.

2. A megállapodás érvényességi ideje alatt a Pedagógus Sztrájkbizottságban részt vevõ szakszervezetek – a benne foglalt kérdéskörökben – nem élnek a munkabeszüntetés szervezésének jogával.

MAGYARÁZATOK

A megállapodást aláíró szakszervezetek nem mondtak le teljes egészében a munkabeszüntetés szervezésérõl. Csak azokban a kérdésekben nem gyakorolja ezt a jogát, amelyek érintik a megállapodásban foglaltakat. Értelemszerűen feléled ez a szakszervezeti jog, abban az esetben, ha az elõzõ pont alapján bármelyik fél felmondja a megállapodást.

Budapest, 2013. január 22.

A Kormány képviseletében:                           A Pedagógus Sztrájkbizottság nevében:

                       Balog Zoltán                                                                Tóth József

                    EMMI miniszter                                                          MKSZSZ elnök

Az Emberi Erõforrások Minisztériuma                   Somogyi László

                          nevében:                                                                  OVSZ elnök

                 Dr. Hoffmann Rózsa                                                       Galló Istvánné

           oktatásért felelõs államtitkár                                               PSZ elnök