Egy hónap múlva itt a szeptember. A köznevelésben dolgozó közel kettõszázezer ember pedig nem is sejti, hogy a köznevelés állami finanszírozási rendszere szeptemberben összeomolhat. Ettõl a naptól kezdõdõen nem lehet ugyanis megválaszolni azt a kérdést, hogy az állami költségvetés hány embernek köteles folyósítani a bérét és azok közterheit, milyen eljárás szerint, s lesz-e rá fedezet. Egy hónap múlva itt a szeptember. A köznevelésben dolgozó közel százötvenezer pedagógus nem lehet biztos benne, hogy ettõl a naptól kezdve hány órát kell tanítania és milyen fizetésért. Egy hónap múlva itt a szeptember. Minden pedagógusnak új munkaszerzõdést, vagy közalkalmazotti kinevezést kellene kapnia. Íme, egy „tanulságos” történet arról hogyan nem kellene átszervezni az ország legnagyobb ellátó rendszerét.

 Elmélkedések a mai helyzetrõl

 Ahhoz, hogy a köznevelési intézmény finanszírozni tudja feladatait, kell, hogy legyen költségvetése, amely meghatározza, milyen összeg áll rendelkezésére tevékenységének megszervezéséhez. A költségvetést a köznevelési intézmény fenntartója készíti el. A köznevelési intézmény fenntartója a költségvetés végrehajtásához szükséges fedezetet három forrásból szedheti össze: a központi költségvetés által nyújtott támogatásokból, saját bevételeibõl, az intézményi bevételekbõl. A köznevelési intézmény költségvetése egészen leegyszerűsítve két nagy részre osztható: a szakmai feladatok végrehajtásának költségeire, és a szakmai feladatok végrehajtásához szükséges feltételek – például épület üzemeltetése – biztosításának költségeire. A szakmai feladatok végrehajtásának költségei között a legnagyobb tétel azoknak a bére és járulékai, akik részt vesznek a feladatok végrehajtásában. Ezért a köznevelés egész rendszerének és az egyes köznevelési intézményeknek a finanszírozhatóságát döntõ módon befolyásolják azok a szabályok, amelyek meghatározzák a szükséges és elégséges létszámot, a foglalkoztatottaknak járó kötelezõ juttatásokat, és a pedagógusok foglalkoztatásának sajátos kérdéseit.

A köznevelés intézményei közül az óvodák, iskolák és kollégiumok "teszik ki" a köznevelési rendszer túlnyomó többségét. A szakmai feladatok végrehajtásában döntõ módon a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak vesznek részt. Az õ munkájukat a nevelõ és oktató munkát közvetlenül segítõ munkakörben foglalkoztatottak egészítik ki, például a dajka az óvodában. A köznevelés rendszere működéséhez szükség összeg legjelentõsebb részét, közel hetven százalékát a szakmai feladatok végrehajtásában közreműködõk juttatásaira és azok közterheire kell fordítani.

2013. január l-jétõl a települési önkormányzatok csak óvodát tarthatnak fenn. Ettõl az idõponttól kezdõdõen az összes többi községi és városi önkormányzati köznevelési intézmény átkerült a központi hivatalként működõ állami intézményfenntartó központhoz. Ez a változás nem egyszerű fenntartóváltás volt. Az önkormányzati intézmények jogilag megszűntek, beolvadtak a hivatalba, annak részévé váltak. Ettõl az idõponttól kezdõdõen nem rendelkeznek külön költségvetéssel, vezetõjük nem rendelkezik munkáltatói joggal. Minden kinevezésrõl, illetve a kinevezés megszüntetésérõl a hivatal elnöke dönt. A finanszírozhatóság oldaláról vizsgálva ezt a változást, azonnal megállapítható, kiesett az egyik forrásoldal, a „saját bevétel”, mivel a hivatal nem szed adót, nem működtet gazdasági társaságot stb. Miután az ingyenes állami oktatásban az intézményi bevételek - az egész bevételi és kiadási oldalhoz viszonyítva - jelentéktelen szerepet töltöttek be még a közoktatás rendszerében is, az államnak kell hozzátenni a rendszer működéséhez azokat az összegeket, amelyekkel korábban a települési önkormányzatok egészítették ki a központi költségvetés által nyújtott támogatásokat. (Igaz, javít a helyzeten, hogy az állam kötelezte a háromezer lélekszámnál nagyobb településeket arra, hogy, saját zsebükbõl finanszírozzák az állami iskolák épületeinek és más vagyontárgyainak a fenntartását.) A hivatal részévé vált köznevelési intézmények elveszítették szerzõdéskötési jogukat. Így a szakképzõ intézmények, amelyek korábban vállalkozásaik révén - intézményi szinten jelentõs - bevételhez jutottak, nem tehetnek szert saját bevételre.

Elmélkedések a szeptemberi változásokról

 2013. szeptember l-jétõl megváltozik a központi költségvetés által biztosított támogatás meghatározásának "filozófiája". Évek óta, eddig az idõpontig az adott intézménybe felvett gyermek-, illetve tanulólétszám és a közoktatásról szóló törvényben pontosan meghatározott mutatószámok (tanítási idõkeret, pedagógusok kötelezõ óraszáma, átlag osztálylétszám) alapján kidolgozott úgynevezett teljesítménymutatóhoz kapcsolódó összegek jártak az intézményfenntartóknak. Ebben az évben az önkormányzatoktól elvonták azt az összeget, amelyet 2012-ben a közoktatásra fordítottak és beépítették az állami intézményfenntartó költségvetésébe. A települési önkormányzatok megkapták - a tavalyi év adatai alapján számítva - az óvodák működésére szánt összeget. Az egyházi, az alapítványi és más magánintézmények szeptemberig a 2012. évi szabályok alapján kapják a támogatást.

A szeptembertõl induló tanévben minden fenntartó tekintetében alkalmazni kell a finanszírozás új szabályait: a költségvetési hozzájárulás összegének fedeznie kell az óvodák, iskolák, kollégiumok feladatainak ellátásához szükséges pedagógusok és nevelõ-oktató munkát közvetlenül segítõ alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait. Vagyis pontosan meg kell határozni a finanszírozás oldaláról elismert létszámot. Csakhogy ez a létszám megfelelõ szabályozás hiányában nem határozható meg. Ezért egyetlen fenntartó, egyetlen intézményvezetõ sem tudhatja, hogy a szeptemberben induló új tanévben az intézményi létszámból hány foglalkoztatottat „ismer el” az állam finanszírozott létszámként. Az e körön kívül esõknek ugyanis saját forrásból kell elõteremteni a bérét, vagy el kell küldeni õket. Aki azonban szeptemberben elsõ munkanapján felveszi a munkát, annak októberben a munkáltatóknak ki kell fizetnie a szeptember l-jétõl megemelkedõ munkabért, illetményt. Ehhez a fedezetet minden fenntartónak elõ kell teremtenie.

A pedagógusok létszáma az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok alapján határozható meg. Minden egyes óvodai csoportban óvodai foglalkozásokat, iskolai osztályban tanítási órákat tartanak a pedagógusok. A pedagógusok munkaideje két nagy részbõl áll: a foglalkozásokra, tanítási órák megtartására fordítható idõbõl (ez év szeptemberéig ez volt a pedagógusok heti kötelezõ órája, az iskolákban általában heti huszonkét óra) valamint az ezek elõkészítésére, a megtartásukhoz szükséges felkészülésre, a dolgozatjavításra, a nevelõtestületi munkában való részvételre, a szülõkkel való találkozásra, az adminisztrációs feladatok ellátására, az eszközök, szertárak gondozására szolgáló idõbõl.  A pedagógusok finanszírozott létszáma attól függ, hogy hány gyermekbõl állhat az óvodai csoport, hány tanuló lehet egy csoportban, egy osztályban, hány óvodai foglalkozást, iskolai tanítási órát kell megtartani egy héten, és a pedagógusoknak a heti teljes munkaidejükbõl hány órát kell óvodai foglalkozásra, tanítási óra megtartására fordítaniuk. Szeptembertõl kezdõdõen minden megváltozik: a csoportok, az osztályok kialakításának rendje, a pedagógiai munkához rendelkezésre álló idõkeret megállapításának elõírásai, a pedagógusok munkavégzését meghatározó szabályok.

Elmélkedések a létszámok meghatározhatatlanságáról

Szeptembertõl teljesen át kell alakítani az általános iskolák működését. Az általános iskola valamennyi évfolyamán a tanulónak a reggeli iskolakezdéstõl délután tizenhat óráig bent kell tartózkodnia az iskolában. Ehhez a nevelés-oktatást a délelõtti és délutáni tanítási idõszakban kell megszervezni, úgy, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak.

Az új tanítási évtõl kezdõdõen a pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát, heti harminckét órát az intézményvezetõ által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni. A munkaidõ fennmaradó részében, heti nyolc órában a pedagógus a munkaidejének beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A pedagógusnak az iskolában a teljes munkaidõ ötvenöt-hatvanöt százalékában – legalább huszonkettõ és legfeljebb huszonhat órában - tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhetõ el. A munkaidõ huszonhetedik órájától a harminckettedik órájáig tartó idõben a pedagógus – az intézményvezetõ intézkedése szerint – a nevelés-oktatást elõkészítõ, nevelés-oktatással összefüggõ egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Miután a köznevelésrõl szóló törvény nem tartalmazza az évtizedek óta alkalmazott napközi, tanulószoba, szakkör, önképzõkör fogalmakat, nehéz megválaszolni, hogy az általános iskolák a tanítási órák mellett milyen foglalkozásokat szervezzenek az egész nap ott tartott tanulóknak. Pontos törvényszöveg hiányában nem egyértelmű, milyen foglalkozások tekinthetõk egyéb foglalkozásnak, nincs jogszabályi értelmezése a tanulói felügyeletnek és az eseti helyettesítésnek.

A finanszírozott, engedélyezett idõkeretek megtalálhatók a köznevelésrõl szóló törvényben. Csak a felhasználásának módja nem rendezett. Az idõkeret két részbõl áll: a tanuló heti kötelezõ és választható tanóráinak számából (elsõ-harmadik évfolyamon heti huszonöt óra) és az osztályok engedélyezett heti idõkeretébõl (elsõ-harmadik évfolyamon heti ötvenkét óra). A két szám közti különbség (elsõ-harmadik évfolyamon heti huszonhét óra) a tanórai foglalkozásra, egyéb foglalkozásra és osztálybontáshoz vehetõ igénybe. Osztálybontás esetén a tanítási órákat az érintett tantárgyból nem az osztály minden tanulójának, hanem csoportonként külön-külön tartja meg a tanár. Így például, ha a testnevelési órákat nemenkénti osztálybontásban szervezik meg, akkor egy osztályban hetente nem öt, hanem tíz testnevelési órát kell tartani. (2012. december 21-jén jelnet meg a kerettantervet kiadó jogszabály, amely alapján az iskoláknak 2013. március 31-jéig felül kellett vizsgálniuk pedagógiai programjukat, melyet 2013. szeptember 1-jétõl az elsõ, az ötödik és a kilencedik évfolyamon be kell vezetniük. A pedagógia programot a fenntartónak – a korábbi elõírásoktól eltérõen - nem kellett jóváhagynia, csak ha abból a fenntartóra többletkötelezettség hárul.)

A csoportok, osztályok "kialakításához" három mutatót tartalmaz a köznevelésrõl szóló törvény: a minimális (általános iskolában 14), a maximális (általános iskolában 27) és az átlag (általános iskolában 23) létszámot. (Jól jellemzi a helyzetet, hogy a csoportok, osztályok kialakításának szabályait 2013. május 5-én megváltoztatta az Országgyűlés, megengedve a maximális létszámok átlépését és megtiltva a minimális létszámot el nem érõ csoportok, osztályok indítását. Csakhogy az óvodai felvételek április 20-tól május 20-ig tartottak, az általános iskola elsõ évfolyamára pedig április 1-je és április 30-a között kellett beiratkozni.)  

Egy kissé leegyszerűsített példa alapján jól érzékelhetõ a finanszírozott pedagógus-létszám változása az eltérõ mutatók alkalmazásakor: Ha az iskola elsõ évfolyamára felvettek százhúsz tanulót, nem mindegy, hogy milyen létszámmal kell kiszámolni az indítható osztályok számát. Átlag létszámmal számolva ugyanis: 120 : 23 = 5,2 osztály, maximális létszámmal számolva: 120 : 27 = 4,4 osztály indítható. (Miután a maximális létszám húsz százalékkal átléphetõ, a továbbiakban 5, illetve 4 osztályra lehet átszámítani.) Az osztályokhoz kell hozzárendelni a finanszírozott heti foglalkoztatási idõkeretet, amely öt osztály estén 5 X 52 = 260 óra/hét, négy osztály esetén 4 x 52 = 208 óra/hét lesz. Az idõkeret elosztva a pedagógus által tanítással töltött idõvel, „kijön” a finanszírozott pedagógus-álláshelyek száma.  Az öt osztályra számított heti idõkeret osztva a tanításra fordítható minimális idõvel: 260 : 22 = 11,8 fõt „ad”. A négy osztályra számított heti idõkeret osztva a tanításra fordítható maximális idõvel: 208 : 26 = 8 fõt biztosít. Közel egymillió-kétszázezer tanulóra átszámítva a különbséget harmincezer fõt kapunk, s benne van a „pakliban” a harminckét tanítási órával történõ számítás lehetõsége is.

A finanszírozott létszám része az elõírt vezetõi létszám és az elõírt nevelõ és oktató munkát segítõk létszáma. A vezetõi létszámot a köznevelésrõl szóló törvény 1. me1léklete, a nevelõ-oktató munkát közvetlenül segítõ finanszírozottak létszámát a köznevelésrõl szóló törvény 2. melléklete tartalmazta. Mielõtt hatályba léphettek volna a mellékletek 2013. szeptember l-jén, az Országgyűlés – 2013. június 23-án - kicserélte azokat. Az új mellékletek csak az óvodára nézve tartalmaznak rendelkezéseket. Ezért ma nem lehet tudni, hány vezetõt finanszíroz az állam az iskolákban és kollégiumokban, mint ahogy azt sem, finanszírozza-e az állam az iskolatitkár, a laboráns, a szakoktató, szabadidõ-szervezõ stb. foglalkoztatását.

Elmélkedések a bérek mértékének megállapíthatatlanságáról

A ma hatályos - 2013. június 26-án módosított - törvényszöveg világosan rendelkezik. 2013. szeptember l-jétõl új foglalkozási rend lép hatályba a pedagógusok tekintetében, és új bérezési rendszer az óvodák, iskolák, kollégiumok pedagógusai tekintetében. Az oktatásért felelõs miniszter által az elmúlt hetekben adott nyilatkozatok és az irányítása alatt álló minisztérium által elkészített és nyilvánosságra hozott törvényjavaslat szerint azonban az új díjazási rendszert kiterjesztik a pedagógiai szakszolgálat (logopédia, nevelési tanácsadás, stb.) pedagógusaira, a pedagógiai intézet szakértõire, valamint a gyermekvédelmi intézményekben dolgozó pedagógusokra is. Az óvodák, iskolák, kollégiumok pedagógusainak a munkabérét, illetményét pedig fokozatosan emelik meg az életpálya-modellben meghatározott mértékig. E megoldáshoz azonban módosítani kell a június 26-án elfogadott törvényszöveget.

Elmélkedések a hiányzó intézkedésekrõl

Végezetül: A kormány rendelkezik felhatalmazással arra, hogy megállapítsa az állam által finanszírozott létszámot, illetve, hogy meghatározza a pedagógus létszám kiszámításának módját, továbbá, hogy szabályozza a pedagógusok foglalkoztatását, meghatározva többek között az egyéb foglalkozás, az eseti helyettesítés kérdéseit. Ez a rendelet, bár tervezetét nyilvánosságra hozták és a kormány július 23-i ülésére benyújtották, a mai napig nem jelent meg.

Ha rendkívüli Országgyűlést hív össze a kormány és elfogadtatja a köznevelésrõl szóló törvény újabb módosítását. Ha elfogadja a kormány a köznevelési intézményekben történõ foglalkoztatás új szabályait. Akkor már csak arra van szükség, hogy az Országgyűlés megalkossa a nem állami, nem önkormányzati intézmények finanszírozásának rendjérõl szóló törvényt, és az új díjazási rendszerhez hozzárendelje a hiányzó – ebben az évben közel hetvenmilliárd forint - összegeket. Az állami intézményfenntartó központ elnökének pedig meg kell oldania a több mint százezer közalkalmazotti szerzõdés elkészítését, aláírását és aláíratását. (Minden fenntartónak el kell készíteni az új munkaszerzõdéseket erre az idõre.) Csupán emlékeztetõül: egy hónap múlva itt a szeptember.                                             

Szüdi János