A kormány Cafeteria-adó növelésének ellenzésére irányuló érvanyag
Azonnal használható

Cafeteria-adó 2015: CAFETERIADÓ

Budapest, 2014. november 6. – A Független Pénztárszövetség határozott álláspontja, hogy az 1,8 millió magyar munkavállalót érintő cafeteria-adó januártól tervezett 35,70%-ról 51,17%-ra történő újabb emelése nemcsak a családok zsebéből vesz ki havi 8-10 ezer forintot, hanem annak tömeges megszüntetése esetén a 2015. évi költségvetési bevétel közel 1%-ának kiesését is okozhatja. A Kormány társadalmi egyeztetés és vita nélkül bevezetni kívánt cafeteria-adó emelése következtében megállhat a jövedelmek legalizálásának folyamata, így a fekete gazdaságba menekülhet a 380 milliárd forintnak megfelelő cafeteriás juttatás, ami a költségvetésnek további 70-80 milliárd ÁFA-bevétel kiesést okozhat.

1. A tervezet lényege

Az október végén beterjesztett adótörvény-javaslat szerint elképzelhető, hogy brutálisan nő a cafeteria (béren kívüli juttatások) adója: az idei 35,70%-kal szemben 51,17% lesz jövőre. Annak ellenére tervezi a Kormány a cafeteria közterhének radikális emelését, hogy programjában szerepel a teljes foglalkoztatottság elérése és ezt segítendő a munkát terhelő adóterhek csökkentése.

Ráadásul a 2012-ben bevezetett, és már akkor sokat kritizált cafeteria-plafon jövőre tovább csökken. 2015-ben már csak évi 450 ezer forintig adható kedvezményes adózással juttatás az eddigi 500 ezer forintos korláthoz képest.

1. A két caferia-adó kulcshoz tartozó elemek és a tervezett változás

Jelenleg Magyarországon két különböző adókulccsal lehet cafeteriát nyújtani a munkavállalók részére, egy kedvezményessel és egy emelttel.

A kedvezményes adókulcs nagysága jelenleg 35,70%, a tervezett emelés 51,17%-ra történne, ami 43%-os emelést jelent.

A magas adókulcs nagysága jelenleg 51,17% (megjegyzés: ugyanakkora, amint a másik kulcs tervezett emelése), a tervezett emelés 65,79%), ami 28,6%-os emelést jelent.

1. A cafeteria-piac és a munkáltatók által befizetett cafeteria-adó

A Független Pénztárszövetség számításai szerint Magyarországon a cafeteria-piac 2013-ban 354 milliárd forintot tett ki, amely után a cégek és a magánszemélyek 128 milliárd forint cafeteria-adót fizettek. A számok azt mutatják, hogy a cafeteria jelentős szereplője a magyar gazdaságnak: méretét tekintve a GDP 1,2%-át tette ki.

A cafeteria-szektor 2014-ben infláció közeli növekedést mutat 380 milliárd forint bevétellel 138 milliárd forint cafeteria-adó megfizetése mellett.

2014-ben (az utolsó két hónapra vonatkozó becslés mellett) a cafeteria-adó (138 milliárd) a 2014. évi magyar költségvetés bevételeinek (15 984 milliárd forint) 0,86%-át adja.

A magyar cafeteria szektor nagysága (2013-2014)

adatok millió forintban

2013

2014. év (FPSZ becslés)

Munkáltatói hozzájárulás  (összeg Ft)

Munkáltatói adóteher

(összeg Ft)

Munkáltatói hozzájárulás vagy befizetés (összeg Ft)

Munkáltatói adóteher (összeg Ft)

Önkéntes pénztári szektor (adóteher 35,70%)

75 252

26 865

72 074

25 730

SZÉP-kártya (adóteher 35,70%)

73 914

26 387

102 319

36 528

Erzsébet-utalvány (adóteher 35,70%)

115 000

41 055

115 000

41 055

BKV + egyéb nagyvárosok helyi tömegközlekedési bérletei (adóteher 35,70%)

76 867

27 442

76 867

27 442

Egyes meghatározott juttatások piaca (adóteher 51,17%)

12 528

6 411

14 031

7 180

Összesen

353 561

128 160

380 291

137 935

1. T/1794. számú TÖRVÉNYJAVASLAT MAGYARORSZÁG 2015. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL” c. dokumentum sarokszámai

Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2015. évi

a) bevételi főösszegét 16 380 615,7 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 17 258 218,4 millió forintban,

c) hiányát 877 602,7 millió forintban

állapítja meg.

A törvényjavaslat a cafeteria-adó bevételének tervezett növelésére vonatkozó sarokszámokat, esetleges háttérszámításokat nem tartalmaz, így nem állapítható meg, hogy a Kormány milyen adatokkal kalkulál. Az is feltételezhető, hogy a Kormány – akárcsak az internetadó esetében – a cafeteria-piac méretére vonatkozó becslése nagyságrendekkel tér el a piaci szereplők valós adataitól.

1. A cafeteria-adó Kormány által tervezett emelésének várható hatásai: CAFETERIADÓ

1. A magyar cafeteria-szektor méretét tekintve jelentős. A munkavállalók felét, vagyis 1,8 millió munkavállalót – így közvetve 3 millió háztartást érintő - szektor méretét tekintve a GDP 1,2%-át teszi ki. Ez egyben ezt is jelenti, hogy ez nehezen mozduló iparág, vállalatok tízezreitől várja el a törvényalkotó, hogy a törvény novemberi elfogadását követően egyetlen hónap alatt munkaszerződések és kollektív szerződések millióit módosítsa.
2. Elképzelhető, hogy a szigorítás következtében tömegesen tagadják meg a cégek dolgozóiktól a cafeteria-juttatásokat, mely következtében jövőre a költségvetés bevételeinek közel 1%-ának kiesését kockázatja (a cafeteria-adó idén várhatóan a teljes költségvetési bevételének 0,86%-át adja).
3. A költségvetésből 2015-ben esetlegesen kieső 130-150 milliárd forintos cafeteria-adó a Kormány által a költségvetés egész évre tervezett 878 milliárd forintos hiányának 15-17%-át teszi ki, ami egy váratlan esemény esetén a költségvetés teljes felborulásához is vezet, kockáztatva a Maastrichti kritériumoknak való megfelelést, esetlegesen kockáztatva egy újabb túlzott- deficiteljárást.
4. Kormány társadalmi egyeztetés és vita nélkül bevezetni kívánt cafeteria-adó emelése következtében megállhat a jövedelmek legalizálásának folyamata, így a fekete gazdaságba menekülhet a 380 milliárd forintnak megfelelő cafeteriás juttatás, ami a költségvetésnek további 70-80 milliárd ÁFA-bevétel kiesést okozhat.
5. A megemelt cafeteria-adó következtében számítani lehet a teljes államadósság 4,50%-át kitevő 1 115 milliárd forint nagyságú önkéntes pénztári (nyugdíj-, egészség- és önsegélyező) vagyon lassú elolvadására. Az alapvetően állampapírokban tartott pénztári vagyon eladása következtében a Kormány újabb hitelfelvételre szorulhat (www.aak.hu – az államadósság 2014.06.30-án 24 787 milliárd forintot tett ki).
6. A megnövelt cafeteria-adó következtében tovább romolhat a térségben kifejezetten drágának számító magyar munkaerő versenyképessége, nem is beszélve Magyarország a vállalkozói környezet befektetők számára fontos kiszámíthatatlanságáról.

***

További Információ:
Szombati Erika
Független Pénztárszövetség
Tel: 06 (1) 210-9770
Tel: 06 (30) 54-311-67
Email: iroda@penztarszovetseg.eu