A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETÉNEK KÖZLEMÉNYE

a nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény alkotmánybíróságnál történõ megtámadásáról

             A Pedagógusok Szakszervezete 2011. december 29-én az Alkotmánybírósághoz fordult, kezdeményezve a nemzeti köznevelésrõl szól 2011. évi CXC. törvény alkotmányellenességének megállapítását, és emiatt a kihirdetés napjára visszamenõlegesen történõ megsemmisítését. Erre a lépésre azért volt szükség, mivel az Alkotmánybíróságra vonatkozó új rendelkezések értelmében, a 2011-ben megindított alkotmánybírósági eljárás lefolytatását – megjelölve, hogy miért sérti a törvény az Alaptörvény rendelkezéseit - 2012-ben még kezdeményezheti a Pedagógusok Szakszervezete. E jogunkkal élni fogunk. A beadvány a megtámadott törvény alkotmányellenességét a következõkkel indokolja:

            1. A közoktatás rendszerét 2012. szeptember 1-jén felváltja a nemzeti köznevelés rendszere. Ennek következtében a kitűzött állami célok, a feladatszervezés rendje, az intézmények szerkezeti felépítése, működésének szabályai, az önkormányzatok szerepe, az állami szerepvállalás, a foglalkoztatás kérdései gyökeresen megváltoznak. Az Alkotmánybíróság számos határozatot hozott, amelyben a jogszabály hatályba lépése kapcsán az új rendelkezések alkalmazására való felkészülési idõt alkotmányos követelményként határozta meg. A kellõ idõ hiánya miatt sérül az Alkotmány - 2. §-ának (1) bekezdését: „A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”

2. A nemzeti köznevelésrõl szóló törvény sérti a jogállamiság követelményeit azért is, mivel megszövegezése nem felel meg a normavilágosság követelményeinek. Az Alkotmánybíróság több határozatában rámutatott arra is, hogy alkotmányellenessé nyilvánítható az a jogszabály is, amely értelmezhetetlen voltánál fogva teremt jogbizonytalanságot, mert hatását tekintve nem kiszámítható, és címzettjei számára elõre nem látható. [42/1997. (VII. 1.) AB határozat] A támadott törvény úgynevezett „kerettörvény”; fontos, kérdéseket nem  szabályoz, megnehezítve így a jogértelmezést.

3. Az Alkotmány 7. §-ának (1) bekezdése szerint „a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeket és a belsõ jog összhangját.” A nemzeti köznevelésrõl szóló törvény rendelkezései nincsenek összhangban az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményben foglaltakkal. Nem rögzíti például az alapelvek között a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, sértve ezzel a 2. cikkben foglaltakat. Nem rögzíti a támadott törvény a gyermek mindenekfelett álló érdeke érvényesülésének követelményét, sértve ezzel az Egyezmény 3. cikkében foglaltakat.

4. A törvény választási kötelezettség elé állítja a szülõt és a tanulót azáltal, hogy dönteniük kell abban a kérdésben, gyermekük a kötelezõ órák keretében erkölcstan órán vagy az egyház által szervezett  hit- és erkölcstan órán vesz részt. Ezek a rendelkezések azonban érintik a lelkiismereti- és vallásszabadsághoz való jogot is, sértve ezzel az Alkotmány 60. §-ában foglaltakat. Ugyancsak sérül e rendelkezések következtében az Alkotmány 67. §-ának (2) bekezdése is, mivel a szülõ joga korlátozódik a tekintetben, hogy a gyermekének adandó nevelést megválassza.

5. A tankötelezettség idejének leszállításával, a felvételi rendszerek működtetésével, a tankötelezettséget követõ iskoláztatás feltételei meghatározásának hiányosságával sérül a művelõdéshez való jog, az Alkotmány 70/F. §-a. E rendelkezések sérülnek azáltal is, hogy a támadott törvény nem határozza meg az ingyenes oktatás fogalmát és az e körbe tartozó szolgáltatásokat, számos esetben az ingyenesség helyett térítési díj-mentességrõl rendelkezik.

6. A támadott törvény rendelkezései a gyakorlatban megszüntetik az iskolák minden önállóságát a nevelés és oktatás feladatainak meghatározásában,, megszűnik a tankönyvpiac, a szakmai szolgáltatásokban való részvétel lehetõsége erõsen korlátozódik. Ezáltal sérül az Alkotmány 70/G. §-a.

 Budapest, 2012. január 4.                                                                 

Pedagógusok Szakszervezete

A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETÉNEK KÖZLEMÉNYE

a szakképzésrõl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alkotmánybíróságnál történõ megtámadásáról

             A Pedagógusok Szakszervezete 2011. december 29-én az Alkotmánybírósághoz fordult, kezdeményezve a szakképzésrõl szól 2011. évi CLXXXVII. törvény alkotmányellenességének megállapítását, és emiatt a kihirdetés napjára visszamenõlegesen történõ megsemmisítését. Erre a lépésre azért volt szükség, mivel az Alkotmánybíróságra vonatkozó új rendelkezések értelmében, a 2011-ben megindított alkotmánybírósági eljárás lefolytatását – megjelölve, hogy miért sérti a törvény az Alaptörvény rendelkezéseit - 2012-ben még kezdeményezheti a Pedagógusok Szakszervezete. E jogunkkal élni fogunk. A beadvány a megtámadott törvény alkotmányellenességét a következõkkel indokolja:

             1. A szakképzés egész rendszere átalakul. A törvény hatályba léptetésérõl rendelkezõ 91. § azonban nem veszi figyelembe e változtatás mértékét és terjedelmét, és néhány paragrafus kivételével 2012. január 1-jén és 2012. szeptember 1-jén hatályba lépteti a törvény rendelkezéseit. Az Alkotmánybíróság számos határozatot hozott, amelyben a jogszabály hatályba lépése kapcsán az új rendelkezések alkalmazására való felkészülési idõt alkotmányos követelményként határozta meg. A 28/1992. (IV. 30.) AB határozatában rámutatott arra, hogy a jogbiztonság követelménye a jogszabály hatályba lépése idõpontjának megállapítására vonatkozóan azt a kötelezettséget hárítja a jogalkotóra, hogy kellõ idõt biztosítson a jogszabály szövegének megismerésére, a jogalkalmazó szervek számára, a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez a jogszabállyal érintett szervek és személyek számára annak eldöntéséhez, hogy miként alkalmazkodjanak a jogszabály rendelkezéseihez. Ezáltal sérült az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdése: „A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”

 2. A szakképzésrõl szóló törvény sérti a jogállamiság követelményeit azért is, mivel megszövegezése nem felel meg a normavilágosság követelményeinek. Az Alkotmánybíróság több határozatában rámutatott arra, hogy alkotmányellenessé nyilvánítható az a jogszabály is, amely értelmezhetetlen voltánál fogva teremt jogbizonytalanságot, mert hatását tekintve nem kiszámítható, és címzettjei számára elõre nem látható. [42/1997. (VII. 1.) AB határozat] Ennek egyik meghatározó része a 8. §, amely „megemlíti” a térségi integrált szakképzõ központokat, azonban annak lényeges tartalmát nem határozza meg.

 3. Az Alkotmány 7. §-ának (1) bekezdése szerint „a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeket és a belsõ jog összhangját.” Sérül a 2009. évi VI. törvénnyel kihirdetett Módosított Európai Szociális Karta I. RÉSZ 10. pontja - miszerint „Mindenkinek joga van a megfelelõ szakképzéshez.” - arra való tekintettel, hogy a részvétel felvételihez kötött. Sérül  „A szakképzéshez való jog” fejezet 5/a. pontja, miszerint „bátorítják a megfelelõ intézkedésekkel megteremtett alábbi lehetõségek teljes kihasználását: csökkentik vagy eltörlik a tandíjakat vagy költségeket;”, mivel éppen ellenkezõleg: már az elsõ szakképzésért is fizetni kell, ha a tanuló túllépi a képzésre megengedett idõt.

 4. A tankötelezettség idejének leszállításával, a felvételi rendszerek működtetésével, a tankötelezettséget követõ iskoláztatás feltételei meghatározásának hiányosságával sérül a művelõdéshez való jog, az Alkotmány 70/F. §-a. E rendelkezések sérülnek azáltal is, hogy a támadott törvény nem határozza meg az ingyenes oktatás fogalmát és az e körbe tartozó szolgáltatásokat, és számos esetben az ingyenesség helyett térítési díj-mentességrõl rendelkezik. A törvény meghatározott esetben még az elsõ szakképesítés megszerzését is fizetési kötelezettséghez köti.

 Budapest, 2012. január 4.                                                                 

Pedagógusok Szakszervezete

Kapcsolódó dokumentumok: