Az országgyűlés 2012. november 13-án vitanapot tart a köznevelés helyzetérõl.

A vitanap megtartásában a Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezõ szerepet vállalt: valamennyi képviselõt megkeresett levélben, abból a célból, hogy támogassa a vitanap megtartását. Indokoltnak és hatékonyabbnak tartanánk azonban, ha a képviselõk közvetlenül az érintettektõl szereznének tudomást arról, milyen gondok, problémák adódnak az új rendszerre történõ átállásból.

A vitanap munkáját eredményesebbé tenné, ha minél több megkeresés érkezne az országgyűlési képviselõkhöz, hogy érzékeljék, lássák, valóságos gondok és problémák azok, amelyek megnehezítik az átállást, az átszervezést, ezáltal a gyerekek és a pedagógusok mindennapjait is.

 Javasoljuk ezért, hogy mindenki írja meg, melyek azok a kérdések, amelyek nyugtalanítják, amelyek megítélésük szerint sürgõs megoldásra várnak.

 A kérdéseket vagy egyénileg vagy másokkal összefogva javasoljuk megküldeni:

 Kövér Lászlónak az országgyűlés házelnökének

(1055 Budapest, Kossuth tér 1-3., kover.laszlo@parlament.hu),

 Pokorni Zoltánnak az Oktatási, tudományos és kutatási bizottság elnökének

(1358 Budapest, Széchenyi rkp. 19., otb@parlament.hu),

 az adott körzet országgyűlési képviselõjének.

Örömmel vennénk, ha ezeket a kérdéseket a PSZ Országos Iroda számára is eljuttatnák a psz@pedagogusok.hu e-mail címre.

Néhány olyan problémát jeleznénk, amelyek feltehetõen mindenkiben megfogalmazódtak:

1. Miért kell 2013. január 1-jén, a tanév közepén átállni az állami intézményfenntartásra, amikor még meg sem születtek a jogszabályok, nem ismertek a finanszírozás kérdései, és a hátralévõ idõben nem lehetséges megfelelõen elõkészíteni és lebonyolítani az átadást-átvételt?                         

2. Miért kell megszüntetni a többcélú intézményeket és az általános művelõdési központokat, amikor bebizonyosodott, hogy a gyermekek, a tanulók számára ez biztosítja a legzavartalanabb felkészülést és továbbhaladást, és működtetése nemcsak szakmai-pedagógiai szempontból, hanem költségvetési szempontból is hatékony? Miért nem lehet továbbműködtetni például az óvoda, az általános iskola, alapfokú művészetoktatás feladatait ellátó, valamint könyvtárat és művelõdési házat működtetõ általános művelõdési központokat, amikor az önkormányzat egyrészt köteles ellátni a feladatok egy részét, másrészt működtetõként közreműködhet a feladatellátásban?

3. Miért nem biztosít a törvény a köznevelési intézmény vezetõjének egyetértési jogot a költségvetésének kialakításában, felhasználásában, a munkáltatói jogok gyakorlásában? Hogyan alakulnak majd a munkáltatói jogosítványai?

4. Végeztek-e bármilyen háttértanulmányt annak megállapítása céljából, hogy milyen összegre van szükség a jelenlegi rendszer fenntartására? Rendelkezésre áll-e a fedezet a ma működõ köznevelési rendszerben foglalkoztatottak továbbfoglalkoztatásához, valamint a működtetési feladatok ellátásához? Milyen összegrõl van szó, és hol van ez a fedezet betervezve a költségvetésrõl szóló törvény-javaslatban?

5. Mi az indoka annak, hogy nem maradhat intézményfenntartó a többcélú intézményi társulás?

6. Mi lesz azokkal az EU-s támogatásokkal, amelyeket az elmúlt tíz évben a közoktatás és szakképzés fejlesztésére vettek igénybe, ha az Európai Unió nem járul hozzá a pályázatok módosításához, a feltételek megváltoztatásához?

7. Mi lesz a nevelési tanácsadókkal, a korai fejlesztéssel és gondozással, és egyáltalán, mi lesz a sorsa a szakszolgálat rendszerének?

8. Miért nem terjed ki a „pedagógus életpálya” a szakszolgálatban foglalkoztatott pedagógusokra és a szakmai szolgáltatásban foglalkoztatott szakértõkre?

  Pedagógusok Szakszervezete

Elnöksége