Kedves Kollégák!

Tudomásunkra jutott, hogy az Oktatási Államtitkárság 2011. április 27-én kérdõívet juttatott el az iskolákba - 2011. április 28-i határidõvel -, melyben az oktatás tervezett átalakításával kapcsolatos egyes intézkedésekhez kéri az érintettek véleményét. Ez a megoldás azonban ismét annak a kormányzati koncepciónak a része, hogy minden nagyobb átalakítást érdemi egyeztetés nélkül, az érdekképviseletek kihagyásával oldják meg. A Pedagógusok Szakszervezete több alkalommal kezdeményezte a miniszterelnöknél és az érdekelt minisztereknél a közvetlen párbeszédet a közoktatásról szóló törvény megvitatása érdekében. Megkeresésére érdemi választ nem kapott. A kiküldött kérdõív nem alkalmas arra, hogy érdemi beleszólást biztosítson egy rendszer átalakításához, ezért a Pedagógusok Szakszervezete valamennyi kérdés esetében azt javasolja, hogy a „NEM" választ jelöljék meg.

1. „Egyetért-e azzal, hogy az állam nagyobb felelõsséget vállaljon a közoktatási intézmények fenntartásában?"

A rendelkezésünkre álló információk szerint az állam át akarja venni az intézményfenntartás feladatait a helyi önkormányzatoktól. Ez azzal a következményekkel járhat, hogy csökkentik az intézmények számát, elvonják a munkáltatói jogokat az intézményvezetõktõl, bevezetik a szigorú létszámgazdálkodást.

2. „Támogatja-e, hogy a pedagógusbéreket és azok járulékait az állam egészben és közvetlenül finanszírozza?"

Erre a kérdésre a választ akkor lehet megadni, ha a megoldás is ismert. „Igen" válasz esetén arra is igent mondunk, hogy bevezessék az állami munkaerõ-gazdálkodást, létszámgazdálkodást.

3. „Egyetért-e a pedagógusok állami alkalmazásával, a munkáltatói jogok egy részét továbbra is az igazgató hatáskörében tartva?"

„Igen" válasz esetén korlátlan felhatalmazást kap a törvényelõkészítõ. A napvilágot látott elképzelések lényege, hogy a munkáltatói jogok átkerülnek a kormányhivatalhoz. Nem lehet tudni, hogy mi az „egy rész", amely továbbra is az igazgató hatáskörében marad. Nem ismert az sem, hogy ha a pedagógus állami alkalmazott lesz, annak milyen következményei vannak. Feltehetõen a kormányhivatalhoz kerül a kinevezés, a minõsítés, a juttatások megállapítása, az elbocsátás.

4. „Az életpálya-modell feltételei mellett egyetért-e azzal, hogy a pedagógusok a törvényben megszabott heti munkaidõ 80%-át kötelezõen munkahelyi tevékenységgel töltsék, melyen belül az órarend szerinti foglalkozással lekötött óra nem lehet kevesebb, mint a jelenlegi kötelezõ óraszám, a szervezett nevelõ-oktató munkához köthetõ valamennyi egyéb tevékenységre pedig az igazgató saját hatáskörében jelöli ki munkatársait?"

A kérdõív olyan életpályamodellre hivatkozik, amelynek legújabb változata nem ismeretes, amelynek egyeztetése nem történt meg, s amelynek bevezetési idõpontja kétséges. „Igen" válasz esetén megalapozzák a 28 kötelezõ óraszám bevezetését.

5. „Egyetért-e azzal, hogy a pedagógusok megtartott tanóráinak kötelezõ száma tanított szakjaitól, csoportjainak létszámától, vagy egyéb szempontoktól függõen differenciálható legyen?"

Erre a kérdésre egyértelmű választ akkor lehet adni, ha a megoldás ismert, a kötelezõ óraszámok felsõ határa adott, és tudni lehet, hogy a döntést hol hozzák meg.

Kedves Kollégák!

Kérem, hogy a megküldött levelemet haladéktalanul juttassák el az intézményi szakszervezeti vezetõkhöz.

Budapest, 2011. április 28.

Üdvözlettel:

Galló Istvánné s.k.

elnök