Tisztelt Elnök Úr!

Az Országgyűlés Ön által vezetett bizottságának 2011. november 14-én állást kell foglalnia abban a kérdésben, hogy a nemzeti köznevelésrõl szóló T/4856. számon benyújtott törvényjavaslat általános vitára alkalmas-e. Ennek megítélésénél nemcsak azt a tényt indokolt mérlegelni, hogy a javaslathoz készült hatástanulmány szerint a leírtak megvalósításához több száz milliárd többlet-költségvetési forrásra van szükség, hanem azt a tényt is, hogy egy hatalmas - közvetve vagy közvetlenül - több millió embert érintõ ellátórendszer átalakításáról kell az Országgyűlésnek döntenie, oly módon, hogy az áttérés számos lényeges kérdése teljesen tisztázatlan és feltáratlan.

Tisztelt Elnök Úr!

Mellõzöm annak részletes taglalását, hogy milyen hatással lesz a jövõ nemzedékre a tankötelezettség idejének leszállítása, a szakképzés rendszerének átalakítása és a szakiskolai oktatásból a „közismereti" tárgyaknak a száműzése, az érettségi rendszer ismételt átalakítása, a középfokú szóbeli felvételi eljárás visszahozatala, a különbözõ értékű érettségi vizsgák bevezetése. Ezt Ön mint pedagógus, meggyõzõdésem szerint éppen olyan jól látja, mint én. Levelemnek az a szándéka, hogy felhívjam a figyelmét azokra a tényekre, amelyekbõl látni lehet, hogy a javaslat jelenlegi formájában nem biztosítja a közoktatás rendszerének zavartalan átalakítását.

I.

A bevezetéshez szükséges kellõ idõ hiánya

A nemzeti köznevelésrõl szóló törvényjavaslat [nkj.] a benyújtott szöveg 95. §-ának (1)-(4) bekezdése alapján szűk kivétellel 2012. szeptember 1-jén lép hatályba. Ehhez kapcsolódóan a javaslat 95. §-ának (5) bekezdése alapján a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény [Kt.] többsége hatályát veszti. A nemzeti köznevelésrõl szóló törvényjavaslat azonban „kerettörvényként" számos kérdésben nem tartalmaz rendelkezéseket, hanem felhatalmazást ad a kormánynak és a miniszternek a legkülönbözõbb tárgykörökben rendeletalkotásra. A javaslat 94. §-ában található felhatalmazó rendelkezésekbõl nem nehéz levonni azt a következtetést, hogy több mint egy tucat miniszteri rendeletnek és kormányrendeletnek kell megszületnie ahhoz, hogy alkalmazni lehessen a gyakorlatban a nemzeti köznevelésrõl szóló törvényt. A közoktatásról szóló törvény rendelkezéseinek említett idõpontban történõ hatályon kívül helyezése ugyanis azzal a következménnyel jár, hogy a hatályát vesztett törvényre épülõ kormányrendeleteket és miniszteri rendeleteket is hatályon kívül kell helyezni. Feltételezve, hogy a törvényjavaslathoz a Kormány és az illetékes minisztérium a kapcsolódó rendeletek elsõ változatát már elkészítette, és így azok heteken belül megjelennek, mégis kimondható, hogy az új törvény és végrehajtási rendeleteinek megismeréséhez és végrehajtásához szükséges intézkedések megtételéhez a megjelenés és a hatályba lépés között eltelt idõszak nem lesz elégséges.

Az Alkotmánybíróság számos határozatában mutatott rá arra, hogy a nagy rendszerek átalakításához szükséges kellõ idõ mérlegelése a jogalkotó felelõssége. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogyha a jogalkotó rosszul határozza meg a kellõ idõt, sérül a jogállamiság követelménye. Miután az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdése deklarálja, hogy Magyarország demokratikus jogállam, irányadónak kell tekinteni az Alkotmánybíróság 28/2005. (VII. 14.) AB határozatát, amely az érettségi rendszerének átalakításához kötõdik. Az Alkotmánybíróság a határozat 1. pontjában a következõkre mutatott rá: „1. Az Alkotmánybíróság megállapítja az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébõl, a jogbiztonság elvébõl fakadó alkotmányos követelmény az, hogyha a jogalkotó valamely korábban, hosszú ideig fennálló és működõ rendszerhez kapcsolódóan radikális változásokkal alapjaiban új rendszert vezet be, azt úgy tegye, hogy az érintetteknek megfelelõ idõ álljon rendelkezésekre a rendszer egészének, valamint a részletszabályoknak nemcsak a teljes körű megismerésére, hanem azok megértésére és alkalmazásuk elsajátítására is. A hatályba lépés idõpontját úgy kell meghatározni, hogy kellõ idõ maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre, az érintettek elõre láthassák a változások következményeit." E határozat annak ellenére született meg, hogy az érettségi vizsga megváltoztatására vonatkozó szabályok a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben jelentek meg.

A nemzeti köznevelésrõl szóló törvény nemcsak radikálisan megváltoztatja a közoktatás egész rendszerét, hanem átalakítja annak teljes fogalomtárát is. A gyakorlatban minden eddig alkalmazott megoldást újra kell értelmezni, újra kell alkotni és újból be kell vezetni. Annak igazolására, hogy ennek megvalósításához a hátralévõ idõszak nem elégséges, érdemes áttekinteni néhány megvalósításra váró intézkedést.

II.

A fenntartói jog változása

1. Köznevelési intézményt az állam, e törvény keretei között települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá más szervezet vagy személy alapíthat és tarthat fenn. [nkj. 2. § (3) bekezdés; hi.: 2012. szeptember 1.]. Ez a rendelkezés összhangban áll a helyi önkormányzatokról szóló T/4864. számú törvényjavaslatban [ötj.] foglaltakkal. Az ötj. 12. §-a a helyi közügyek között ellátandó közfeladatoknál az óvodai ellátást tünteti fel egyedül, azonban a 9. § elõírásai egyértelművé teszik, hogy a helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az ötj. 144. §-a szerint az ismertetett rendelkezés sarkalatosnak minõsül. Ebbõl adódóan a nemzeti köznevelésrõl szóló törvényjavaslatnak az önkormányzati feladatvállalást megszorító rendelkezései nincsenek összhangban a sarkalatos törvény ismertetett rendelkezéseivel.

Áttekintve a továbbiakban a javaslatnak a köznevelés szervezésére és a köznevelési intézmény fenntartására vonatkozó elõírásait, megállapítható, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat 9. §-ában meghatározott jogosítvánnyal a települési önkormányzatok csak kivételes esetben fognak tudni élni.

2. A nemzeti köznevelésrõl szóló törvény rendelkezései szerint az állam gondoskodik - az óvoda kivételével - az alapfeladatok ellátásáról. A köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával és fenntartásával, vagy települési önkormányzat intézményfenntartói tevékenysége révén, továbbá egyházi- vagy magánintézmény fenntartójával kötött köznevelési szerzõdés útján látja el. Az óvodai nevelésrõl a települési önkormányzat gondoskodik. A kétezer fõt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat az államtól köznevelési szerzõdéssel átveheti az általános iskolai nevelést-oktatást, a középiskolai nevelést-oktatást, az alapfokú művészetoktatást, a kollégiumi ellátást, továbbá a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az ellátását. [nkj. 74. § (1)-(4) bekezdés; hi.: 2013. január 1.]

3. E rendelkezésekbõl az következik, hogy az államnak „meg kell szereznie" a mai rendelkezések alapján a települési önkormányzati fenntartásban lévõ valamennyi közoktatási intézmény fenntartói jogát. Ez az idõpont nem lehet korábbi, mint 2013. január 1., mivel ez a hatályba lépés napja. E rendelkezéssel összhangban hatályát veszti a közoktatásról szóló törvény helyi önkormányzatok feladatellátására vonatkozó valamennyi rendelkezése [Kt. 85-89. §], feltételezve ezzel, hogy a hatálybalépés idõpontjának napján valamennyi fenntartói jog átkerül a magyar államhoz. Miután ugyanezen a napon hatályba lépnek azok a rendelkezések is, amelyek alapján a települési önkormányzatok „visszaigényelhetik" a meghatározott feladatokat, eddig az idõpontig fel kell mérnie az államnak azt is, hogy melyik önkormányzat milyen feladatot, és ehhez milyen intézményt kap vissza.

4. A Kormánynak azonban a fenntartói jogok rendezésével kapcsolatosan rendeletben meg kell határoznia az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevõ szerv kijelölését, a települési önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények fenntartói jogának állami átvételét, az állami fenntartással összefüggõ adatváltozások KIR-ben történõ átvezetésének részletes szabályait, továbbá az állami fenntartású intézmény fenntartói kötelezettségeinek és jogainak átvétele céljából a települési önkormányzattal köthetõ köznevelési szerzõdés megkötéséhez szükséges, a települési önkormányzat anyagi helyzetének vizsgálatára vonatkozó részletes szabályokat, a települési önkormányzat által, köznevelési szerzõdés alapján fenntartott intézmény működésének tárgyi, szakmai feltételeiben bekövetkezõ változások vizsgálatának részletes szabályait. [nkj. 94. § (4) bekezdés, n)-o) bekezdés; hi.: 2012. szeptember 1.]

5. Az elõkészítõ munkákat ennek megfelelõen a végrehajtáshoz szükséges rendeletek hatályba lépését követõen lehet elkezdeni, amelynek idõpontja nem lehet korábbi 2012. szeptember 1-jénél, és végre kell hajtani 2013. január 1-jéig.

6. A kormányhivatal a köznevelés-fejlesztési tervet készít, elsõ alkalommal 2013. március 1-jéig. Az állam mint fenntartó a fenntartói jogot gyakoroló kormányhivatal, valamint az állami feladatellátásban közreműködõ természetes vagy jogi személy megjelölését a KIR-ben 2013. március 2-áig át kell vezetni. [nkj. 97. § (7)-(8) bekezdés hi.: 2012. szeptember 1.] Miután a megyei fejlesztési tervek hatályukat vesztik, a gyakorlatban 2013. március 1-jéig nincs olyan terv, amely alapján mérlegelni vagy dönteni lehetne az intézmények sorsáról.

7. Az intézményfinanszírozás új rendjéhez kapcsolódó elõírások - a költségvetési hozzájárulás összege fedezi a nevelési-oktatási intézmény működését és a kötelezõen igénybe vehetõ pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelõ-oktató munkát közvetlenül segítõ alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait [nkj. 88. § (4) bekezdés; hi.: 2013. szeptember 1.] - késõbbi idõpontban lépnek hatályba, mint ahogy az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás megvalósulhat. Ez nehéz helyzetbe hozhatja a feladatot visszaigénylõ önkormányzatokat.

8. A fenntartói jogok rendezésénél, rendezése során a többcélú intézményeket újra kell majd alapítani. Miután az államtól nem vehetõ vissza a szakiskolai nevelés és oktatás, a pedagógiai szakszolgálat és a pedagógiai szakmai szolgáltatások, a gyakorlatban a többcélú intézmények túlnyomó többsége vagy teljes egészében állami fenntartásba kerül, vagy „szét kell szedni" feladatonként. E merev szabályozásból az következik, hogy még a gyógytestnevelést is ki kell szervezni az iskolákból, ugyanakkor nem maradhat meg az általában óvoda vagy általános iskola mellé szervezett logopédiai ellátás sem. Ez sérti az önkormányzatok ismertetett jogait.

9. Technikai kérdésnek látszik, de meglehetõsen idõigényes valamennyi intézmény alapító okiratának újraírása és a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárás lebonyolítása.

10. Az állami fenntartói jog visszaadása a települési önkormányzatok részére további kérdéseket vet fel, arra való tekintettel, hogy amennyiben a köznevelési intézményt nem kormányhivatal alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. Ennek az engedélynek a kiadását a kormányhivatal megtagadhatja, többek között azon az alapon, hogy nem rendelkezik a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, vagy a működése nincs összhangban a köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal. Nincs külön szabály a fenntartói jog átvételére, így nem zárható ki, hogy az alapításra vonatkozó rendelkezéseket ebben az esetben is alkalmazni kell. [nkj. 23. § (7) bekezdés; hi.: 2012. szeptember 1.]

11. A közoktatási intézmények többségét a gyakorlatban amiatt is újra kell alakítani, mert az intézmények szerkezete, felépítése megváltozik. Valamennyi intézménynek tehát új alapító okiratot kell készíteni, és el kell végeztetni a nyilvántartásba vétellel összefüggõ feladatokat. Nem rögzítik azonban az átmeneti szabályok a jogutódlás kérdéseit. Vagyis teljesen az állam dönti el, hogy átveszi-e a fenntartói jogokat vagy sem, ha átveszi, akkor újra alapítja-e az intézményt vagy sem, ha újra alapítja, akkor az új intézmény jogutód lesz vagy sem. Ha nem lesz jogutód, akkor minden tanulói jogviszony és minden közalkalmazotti jogviszony megszűnik.

III.

Az intézménytípusok változása

1. A fenntartói jogok rendezéséhez szorosan kapcsolódó kérdés az intézmények szerkezetétét meghatározó elõírások radikális megváltozása. Ez ugyanis összekapcsolódik a fenntartói jog oda-visszaadásának lehetõségeivel, valamint a fenntartói kérdések rendezésével összefüggõ eljárás lebonyolításának idõtartamával. A változások döntõen a szakközépiskolákat és a szakiskolákat valamint a többcélú intézményeket érintik. A változások lényege, hogy a szakközépiskolákban a kilenc-tizenkettedik évfolyamon adják át az általános műveltséget megalapozó ismereteket, valamint a szakképzéshez kapcsolódó ismereteket. Nincs utalás a szakképzési évfolyamokra. A szakiskolában megszűnik a kilenc-tizedik évfolyam. Az alapfokú művészetoktatási intézményeknél technikai kérdés, de végre kell hajtani a művészeti iskolára történõ „átkeresztelést". A pedagógiai szakszolgálat intézményei nincsenek megnevezve, így nem lehet értelmezni, hogy a felsorolt szakszolgálatokat a jövõben melyik intézménytípus fogja ellátni. Ugyanez a helyzet a pedagógiai-szakmai szolgáltatások területén is, amelyekhez nem kapcsolódik intézmény.

2. A nemzeti köznevelésrõl szóló javaslat a közoktatásról szóló törvénytõl eltérõen értelmezi a tagozat fogalmát. A javaslat pedagógiai szakaszként (alsó, felsõ tagozat) a közoktatásról szóló törvény intézményszervezési megoldásként (a kettõ nem zárná ki egymást). A közoktatásról szóló törvény alapján létezik felnõtt tagozat, sajátos nevelési igényű gyermekeket felkészítõ óvodai, iskolai tagozat, nemzetiségi nevelést és oktatást biztosító óvodai és iskolai tagozat, két tanítási nyelvű oktatás tagozata. Miután a jövõben ilyen nem működhet, ezeket az intézményegységeket meg kell szüntetni. Nincs viszont válasz arra, hogy milyen formában működhetnek tovább.

3. A szervezetalakításra vonatkozó új rendelkezések 2012. szeptember. 1-jén hatályba lépnek, és ehhez kapcsolódóan a közoktatásról szóló törvény valamennyi, e kérdéskört rendezõ elõírása - 26-32. § - hatályát veszti. Ez a rendelkezés azért okoz gondot és problémát, mivel azok a tanulók, akik felvételt nyertek a régi szabályok szerint működõ iskolákba, be kell, hogy fejezzék a tanulmányaikat egy olyan iskolában, amelyik már nem létezik.

4. 2012. április-június hónapjaiban a felvételi eljárásokat a régi szabályok szerint bonyolítják le, például a szakiskola kilencedik évfolyamára. Így ezek az évfolyamok nem szüntethetõk meg mindaddig, ameddig a fel nem vett tanulók ki nem futnak az adott évfolyamokról. Hasonló a helyzet a szakközépiskoláknál is, ahol létezik tizenharmadik évfolyam, és léteznek szakképzési évfolyamok.

5. Az átmeneti rendelkezések csupán arról rendelkeznek, hogy a nem állami fenntartók a törvény hatályba lépését követõen négy hónapon belül vizsgálják felül az intézmény alapító okiratát. Ugyanezt a feladatot azonban el kell végezni minden intézmény tekintetében, fenntartótól függetlenül. [nkj. 97. § (4) bekezdés; hi.: 2012. szeptember 9.]

6. Az intézmény-átszervezéshez kapcsolódnak azok a szabályok, amelyek szerint azok a tanulók, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a 2011/2012. tanévben vagy azt megelõzõen kezdték meg, tankötelezettségük azon tanítási év végéig tart, amelyben a 18. életévüket betöltik. [nkj. 97. § (1) bekezdés] Amellett, hogy ez a rendelkezés visszamenõleges hatályú - mivel a törvény hatályba lépése elõtti idõszakra állapít meg rendelkezéseket -, aggályos azért is, mivel az érintett korosztályhoz tartozók részére már nem lesz olyan iskola, amelyik nem tagadhatja meg a felvételüket. A megyei önkormányzatoknak megszűnik az a feladata, hogy kijelölje a kötelezõ felvételi feladatot ellátó szakiskolát, az átmeneti szabályok pedig e kérdéskörben nem tartalmaznak rendelkezést. E rendelkezések átmeneti szabályok nélkül azért sem hajthatók végre, mivel a régi követelményrendszer alapján megszervezett nevelõ és oktató munka csak a régi iskolaszerkezet keretei között valósulhat meg.

IV.

A tartalmi szabályozás változása

1. A benyújtott javaslat megváltoztatja a pedagógiai munka jelenlegi szakaszait, az állami vizsgák rendszerét. Újrafogalmazza a Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv funkcióját, az óvodai és iskolai pedagógiai dokumentumok felépítését és tartalmát.

2. Az iskolaszerkezeti változásokhoz kapcsolódóan a szakiskolákban és a szakközépiskolákban folyó felkészítõ tevékenységet teljes egészében újra kell szervezni.

3. Több, különbözõ érettségi vizsga kerül bevezetésre: gimnáziumi követelmények szerinti, szakközépiskolai tanulmányokra épülõ és a szakiskolában folytatott tanulmányokat kiegészítõ követelmények alapján szervezett érettségi vizsga. Nem található utalás az eltérõ szintű érettségi vizsgákra, amelybõl következik, hogy teljesen új rendszer kerül bevezetésre új követelmények alapján.

4. Egyértelmű az is, hogy új kerettantervek kerülnek kiadásra, amelyekben az iskolák mozgástere alapjaiban tér el a közoktatásról szóló törvényben meghatározottaktól. Ennek egyébként foglalkoztatási következményei is lehetnek, mint ahogy annak is, hogy az általános iskola egésznapos iskolává alakul át. [nkj. 5-16. §; hatályba lépés idõpontja: 2012. szeptember 1.] Kivétel ez alól a HÍD-program [nkj. 14. §], amely 2013. szeptember 1-jén lép hatályba; ily módon nem nyújt lehetõséget a tankötelezettséggel kapcsolatos problémák átmeneti megoldásához. A közoktatásról szóló törvénynek a nevelõ és oktató munka pedagógiai szakaszait és követelményrendszerét, valamint az állami vizsgák rendjét meghatározó elõírásai [8-9. §] 2012. szeptember 1-jén hatályukat vesztik.

5. Az átmeneti rendelkezések között csupán annyi rendelkezés található, hogy az iskola 2012. december 31-éig felülvizsgálja pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervrõl szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen. [nkj. 97. § (13) bekezdés] Nem található viszont rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a megkezdett tanulmányokat be lehet fejezni a régi követelményrendszer szerint, így nem állapítható meg az sem, hogy mikortól kell az új érettségi vizsgaszabályzat szerint érettségi vizsgát tenni. Kérdéses maga a megadott határidõ is, hiszen a kerettanterv még nem jelent meg, és addig a teljes pedagógiai program újragondolására és megírására nincs lehetõség. Megjegyzést érdemel például az, hogy az óvodai nevelési program elnevezése is megváltozik óvodai pedagógiai programmá, ily módon annak felülvizsgálatára is sor kell, hogy kerüljön. Értelemszerűen a kollégiumi pedagógiai programokat is felül kell majd vizsgálni, arra való tekintettel, hogy azok szorosan kötõdnek az iskolai helyi tantervekhez.

V.

A foglalkoztatás kérdései

1. A foglalkoztatás kérdéseit meghatározó rendelkezések okozzák a legnagyobb bizonytalanságot, annak ellenére, hogy itt a hatályba lépés az általános szabályoktól eltérõen egy késõbbi idõpontra, 2013. szeptember 1-jére tolódik ki. A bizonytalanság több okra vezethetõ vissza, mindenekelõtt arra, hogy semmilyen garancia nincs a fenntartói jog változásához kapcsolódó intézménybezárások, intézmény-összevonások tilalmára, korlátjaira, vagy legalább annak kimondására, hogy az újjáalapított intézmények jogutódjai a megszűnõ intézményeknek. Ebbõl az következik, hogy a fenntartóváltozásból eredõ új alapító okiratok rendelkezhetnek az intézmény jogutód nélküli megszűnésérõl, és az állam lényegében újralapítja a korábbi intézményeket. Jogutód nélküli megszűnés esetén mindenkinek megszűnik a foglalkoztatási jogviszonya.

2. Nem garantáltak a meglévõ vezetõi megbízások sem, erre utalnak az átmeneti szabályok, miszerint 2012. szeptember 1. és 2012. december 31. között a települési önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény vezetõjének megbízására, valamint a megbízás visszavonására vonatkozó jogot a fenntartó gyakorolja. [nkj. 97. § (10) bekezdés] Ez a rendelkezés arra enged következtetni, hogy az állami fenntartásba kerülõ intézmények vezetõit az állam nem fogja megtartani.

3. A pedagógusok új elõmeneteli rendszere 2013. szeptember 1-jén lép hatályba. [nkj. 64-65. §] Az elsõ minõsítésre 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között kerül sor. [nkj. 97. § (18) bekezdés] Ehhez azonban a kormánynak rendeletben szabályozni kell a pedagógusok elõmeneteli rendszerét, a minõsítõ vizsgát, a minõsítési eljárást lefolytató bizottság működését, a szakmai kritériumokra vonatkozó részletes rendelkezéseket [94. § (4) bekezdés g) pont].

4. A minõsítési eljárás alól mentesített pedagógusok arányát becsülve megközelítõen százezer pedagógus vizsgáztatását kellene elvégezni. Ez annyit jelent, hogy öt év alatt biztosítani kell részükre a felkészülés lehetõségét, vagyis kiesnek a nevelõ és oktató munkából. Semmilyen hatástanulmány nem ismert a tekintetben, honnan lesz megfelelõ számú bizottság, és hogy a vizsgák lefolytatásához hány szakemberre és milyen forrásra van lehetõség.

5. A foglalkoztatásnál a legnagyobb bizonytalanságot a pedagógus munkakörben történõ foglalkoztatás új szabályai okozzák. [nkj. 62. § (5)-(13) bekezdés; hi.: 2013. IX. 1.] A rendelkezésekbõl ugyanis nem állapítható meg, hogy a pedagógusok hány kötelezõ óraszám keretében kötelesek óvodai foglalkoztatást, illetve tanítási órát, kollégiumi foglalkozást tartani. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidõ ugyanis a teljes munkaidõ ötvenöt-hatvanöt százalékában került meghatározásra, amely idõ huszonkettõ-huszonhat óra lehet, de elrendelhetõ további eseti helyettesítés. Gondot jelent, hogy nincs felsorolva, mely feladatok láthatók el a neveléssel-oktatással lekötött munkaidõben, és az azon felüli, az úgynevezett kötött munkaidõben.

6. Ez a szabályozás nem értelmezhetõ az óvodáknál, ahol az óvodapedagógus jelenleg heti harminckettõ órát teljesít, és a kollégiumokban, ahol a nevelõtanár heti harminc órában tart foglalkozást.

7. Miután a finanszírozás az engedélyezett létszámra épül, a legnagyobb kérdés az, hogy hol és milyen paraméterek alapján határozzák meg az engedélyezett létszámot? Így például az óvodában duplájára emelkedik a nevelõ és oktató munkát segítõk létszáma. Ebbõl következtetni lehet arra is, hogy felére csökken az óvodapedagógusok száma.

Tisztelt Elnök Úr!

Számtalan egyéb ellentmondás található még a nemzeti köznevelésrõl szóló törvényjavaslatban. Ezért a Pedagógusok Szakszervezete megfontolásra javasolja, hogy mindaddig, amíg a Kormány nem ad választ a törvény bevezetésével és finanszírozásával kapcsolatos kérdésekre, a javaslat általános vitára bocsátásától az Oktatási és Tudományos Bizottság zárkózzon el.

Budapest, 2011. november 10.

Üdvözlettel:

Galló Istvánné

a Pedagógusok Szakszervezete elnöke

A levél egyben is letölthetõ a lap alján!

Kapcsolódó dokumentumok: