Az alábbiakban dr. Kovárik Erzsébet jogász írását olvashatjuk, aki vállalta, hogy a PSZ azon tagjainak, akiket hátrányosan érintett a különadóról szóló döntés, különadó mgefizetésére kényszerültek, ingyenes jogi képviseletet biztosít. Az írás végén megtalálható a jogásznõ elérhetõsége!

Jogorvoslatok a 98 %-os különadóval szemben

I. Most itt tartunk....

1) A bevallások és befizetések megtörténtek, a NAV a méltányossági kérelmeket tudomásom szerint mindenhol elutasította, és ahol csak a bevallás történt meg, ott a végrehajtási eljárást is megindította.

Ugyanakkor a mai napig nincs elbírálva azoknak az önellenõrzési kérelme, akik a bevallásukat még azon a nyomtatványon tették meg, amelyhez a NAV a bevalláshoz csatolta az adóigazgatás rendjérõl szóló 2003. XCII. törvény (Art.) 124/B §-a szerinti nyilatkozatot, mely szerint az adózási kötelezettség alkotmánysértõ, vagy uniós jogba ütközõ jogszabályon alapul.

Az Art. 124/B § szerint az adóhatóság az önellenõrzéstõl számított 15 napon belül - ellenõrzés lefolytatása nélkül -határozattal bírálja el az adózó önellenõrzését, ha az adózó kizárólag arra hivatkozással terjeszti elõ, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alkotmányellenes, vagy uniós jogszabályba ütközik. Az önellenõrzést elbíráló határozat ellen fellebbezésnek, illetve bírósági felülvizsgálatnak van helye.

Az Art. 124/B. §-a kifejezetten azért került be a törvénybe - az indoklás erre külön hivatkozik -, hogy megteremtse a bírói jogorvoslat lehetõségét, és ezzel az Európai Bírósághoz fordulás feltételét.

Ezért a legegyszerűbb és a legolcsóbb jogorvoslati út, az Art. 124/B. §-a szerinti önellenõrzés, amelynek feltételei:

- írásban kell nyilatkozni arról, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alkotmányellenes, vagy uniós jogba ütközõ,

- 15 napon belül a NAV-nak határozatot kell hoznia, ami ellen fellebbezésnek van helye, majd bírósághoz lehet fordulni,

- az Art. 51. §-a szerint az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenõrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell. Ha azonban a NAV mégis ragaszkodik az önellenõrzési pótlék megfizetéséhez, ez akkor sem lehet több, mint 1000 Ft, mert a pótlék összege természetes személy adózó esetén ennyi,  ha az adót az esedékességkor az adózó befizette (Art. 168. § (3) bekezdés), vagyis ha pótlólagos adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

- a fellebbezési illeték 10.000.- Ft, ugyanakkor a bírósági felülvizsgálat esetében illetékfeljegyzési jog van (csak a per elvesztése után kell az illetéket megfizetni).

A per során a bíró kezdeményezheti az Alkotmánybíróság felülvizsgálatát, amelyre azonban ugyanazok a korlátok vonatkoznak, mint a költségvetéssel, központi adónemekkel kapcsolatos jogszabályok esetén (élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok sérelme alapján vizsgálhatja felül az AB és az nem tartalmaz egyéb okot!)

Ennek az eljárásnak az elõnye, hogy nem kerül sokba, hátránya viszont, hogy nagyon lassú. Különösen akkor, ha az Európai Bíróságtól  elõzetes döntéshozatalt  kér a bíró, vagy az AB felülvizsgálatát.

2) Néhányan közvetlenül fordultak a Strasbourgi Bírósághoz, és ezeket a kereseteket lajstromozták,  remélhetõleg  viszonylag gyorsan születik döntés, s amennyiben elfogadják azt az érvet, hogy nincs a hazai jog szerint hatékony jogorvoslat az adó megállapításával szemben, akkor a döntés biztos, hogy kedvezõ lesz számunkra, és   ez megkönnyíti az itthoni pernyertességet is. (Az Emberi Jogi Bíróság az ügyeket az utóbbi idõben nem idõrend szerint tárgyalja, hanem a jogsérelmet, politikai vonzatait is figyelembe véve súlyoz, ebbõl a szempontból az országban született jogszabályok, és jogsértések száma is segíthet  a gyorsabb elbírálásban.)

Nem hiszem ugyanakkor, hogy a Kormány, pervesztés esetén valamennyi 98 %-kal adózó helyzetét jogszabállyal rendezné, ezért mindenképpen célszerű perben állni.

II. Hogyan tovább....

1) Javaslatom, hogy mindenki, aki még nem adta fel, hogy visszakapja a 98 % befizetett büntetõ adóját, önellenõrzés keretében kérje a NAV-tól, hogy vizsgálja meg az adókötelezettséget megállapító törvény alkotmánysértõ voltát.

(Az AB indítványban egyéb okra nem lehet hivatkozni, mint ami az Alkotmány 32/A.§-ában szerepel. Ezek közül is csak az emberi méltóság sérelme maradt, mert   az AB az  AB 1747/B/2010. számú határozatában  megállapította, hogy a törvény nem sérti a jóhírnévhez való jogot, nem diszkriminatív, függetlenül attól, hogy jogszabály alapján jár a végkielégítés, vagy az Mt. szerint a felek maguk állapíthatták meg a juttatás mértékét, és nem sérti a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát.) Természetesen az önellenõrzésben továbbra is hivatkozhatunk egyéb okokra, - jogbiztonság sérelme, a tulajdonjog sérelme -, de a  módosított Alkotmány és AB-ra vonatkozó törvényszöveg miatt az Alkotmánybíróság kizárólag az említett 4 alapjog sérelme esetén vizsgálhatja felül - bírói kérelemre is - az indítványt és az nem tartalmazhat egyéb okot.

Ha a bíróság nem kezdeményezi az AB alkotmányossági vizsgálatát, akkor  a per hamarabb véget érhet, és hamarabb lehet a Strasbourgi Bírósághoz fordulni.

2) A magyar bíróságok elõtt sem teljesen reménytelen a per megnyerése,

2.1.  mert ha mégis sor kerül az AB elõtt felülvizsgálatra, akkor az alkotmányellenességet megalapozza az is, hogy az AB legutóbbi döntése szerint a 2010. évre visszamenõ hatályú adókivetés két feltétellel alkotmányos:

- a jövedelem nem visszaélésszerűen megszerzett jövedelem,

- bevallással még le nem zárt adóévre vonatkozhat. (Azoknak, akik utólag kerültek be az adózói körbe - országgyűlési képviselõk, európai parlamenti képviselõk - még ez a feltétel sem teljesül, mert a törvény a bevallási határidejüket, szintén nem alkotmányosan kitolta.)

Az Alkotmánybíróság ezért nyitva hagyta annak a kérdésnek a vizsgálatát - indítvány hiányában -, hogy a törvény az állami források védelmét valósítja meg, vagy ezen túlterjeszkedik. Amennyiben az Alkotmánybíróság (akár alkotmányjogi panasz alapján, akár bírói indítványra) elé kerül ez az indítvány, az AB 1747/B/2010. számú határozatának III. 4.2.5. pontja szerint az alkotmánysértést meg kell állapítania, hiszen a nem visszaélésszerűen szerzett jövedelmek esetén, a 98 %-os büntetõadó nem az állami források védelmét, hanem fõleg azoknak a vezetõ köztisztviselõknek, állami vezetõknek a büntetését szolgálja, akik a kormányváltás miatt vesztették el állásukat.  A 2010. évre visszaható hatállyal meghozott adójogi szabályozás "az egyén autonómiájába való oly mértékű közhatalmi beavatkozás, amelynek nincs elfogadható alkotmányos indoka, ezért az sérti az adófizetõk emberi méltóságát." (AB 1747/B/2010. III.4.2.5.)  Tekintettel arra, hogy a2011. évi XLVI. törvény továbbra is a jogszerűen, törvény által elõírt, vagy törvény által engedélyezett jogszerű megállapodás alapján szerzett jövedelmeket adóztatja, ezért jogilag az a lehetõség is fennáll, hogy ezeket a pereket a hazai bíróság elõtt is meg lehet nyerni.

2.2. Az Egbtv. 10 §-a sérti az Alkotmány 13. § (1) bekezdését, mely szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.

(2) A tulajdont kisajátítani csak kivételesen közérdekbõl, törvényben szabályozott esetekben és módon, azonnali kártalanítás mellett lehet.

Sérti az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló Egyezmény Kiegészítõ jegyzõkönyv 1. Cikkét, mely szerint: Minden természetes vagy jogi személynek joga van a javai tiszteletben tartásához. Senkit nem lehet a tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ezt közérdekbõl és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.

Az Alkotmánybíróság 1747/B/2010. AB határozata utal arra, hogy a nemzetközi szerzõdésbe ütközés vizsgálatára irányuló indítvány elbírálása folyamatban van (de akár alkotmányjogi panasz, vagy bírósági indítványra), tehát még elvileg az is elképzelhetõ lenne, hogy ennek vizsgálata során az AB az Európai Bíróság ítélkezésével összhangban megállapítaná, hogy a 98 %-os adó a nemzetközi jog általános elveivel, de az Emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló Egyezménnyel is ellentétes, diszkriminatív,  s mint ilyen sérti az adózók emberi méltóságát.

Az Európai Bíróság következetes gyakorlata alapján az Egyezménybe ütközik a magánszemélyek különadója az alábbiak miatt:

Az adózás beavatkozás a tulajdoni viszonyokba, ebbõl következõen a jogszabálynak egyensúlyt kell találnia a közérdek és az alapvetõ egyéni jogok védelme között (arányossági teszt). Az adó nem jelenthet túlzott terhet az egyénre nézve, és anyagi helyzetét nem lehetetlenítheti el.

Önmagában az állam pénzügyi szükséglete nem igazolja egy visszaható hatályú törvény bevezetését.

A tulajdon magában foglalja a már felvett jövedelmeket és a jogszabályon alapuló jogos várományt is.

A szabályozás e mellett diszkriminatív is, s mint ilyen nem lehet közérdekű. A diszkrimináció miatt a költségvetési forrásokból  finanszírozott és a magánszférában elért jövedelmeket, mint tulajdont nem egyformán érinti. (Ráadásul az alkotmány módosítások, és 2011. évi  XLVI.  törvénnyel módosított a  2010. évi XC. törvény szemérmesen hallgat a közérdekrõl, ami a 98 %-os adó bevezetését alátámasztaná. A különadóból beszedett adó nagysága még akkor sem indokolná az állam pénzügyi szükségletét, ha elfogadnánk, hogy ez  közérdek lehet.)

3) Lehet próbálkozni egyéb perekkel is (pl. megállapítási per, kártérítési per, nem vagyoni kár iránti per), tudomásom szerint néhányan próbaként ezt meg is indítják. Ezek elõnye, hogy viszonylag gyorsan elutasíthatja a bíróság, perelhetõség hiánya miatt,  de nagyon sokba kerülnek (a perérték 6 %-a az illeték). Így ugyan gyorsabban el lehet jutni Strasbourgig, de valószínűleg a Magyar Állam arra fog hivatkozni, hogy az Art. 124/B. §  szerinti önellenõrzéssel  teremtették meg  a hatékony jogorvoslat lehetõségét, így ennek az Emberi Jogi Bíróság elõtti megítélése bizonytalan.

4) Mindenkinek célszerű perben állnia (Az Art. 124/B §-a alapján), mert ha idõközben mások beadványa alapján születne Strasbourgban ítélet, akkor ezt már a bíróság elõtt lehetne érvényesíteni.

III. Az önellenõrzési nyilatkozatban az alkotmányellenesség azt alábbi érvekkel támasztható alá:

A magánszemélyek különadóját meghatározó 2010. évi XC. törvény (Egptv.) 8-12. §-a alkotmánysértõ, mert

• sérti az Alkotmány 54. § (1) bekezdését, mely szerint a Magyar Köztársaságban minden embernek vele született joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektõl senkit nem lehet önkényesen megfosztani.
• sérti jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.

- a jövedelem szinte teljes egészét elvonó adó, büntetõ jellegű adó,  törvényben meghatározott juttatások elvonására szolgál, olyan magatartást szankcionál, amely a magyar jog szabályai szerint jogszerű, ugyanakkor alkalmas arra, hogy a társadalomban azt a hitet keltse, hogy az adó hatálya alá esõk visszaéléssel jutottak  ehhez a jövedelemhez. Ezzel a közigazgatásban, közszférában dolgozó állami vezetõk és vezetõk megítélése a társadalomban rendkívül negatív, amely sérti a jóhírnévhez való alkotmányos jogot, valamint az emberi méltóságot.

- a 98 %-os adó büntetõ jellegű adó, alanyi jogon szerzett jövedelemtõl fosztja meg az embereket,

- törvényben meghatározott jogcímen és mértékben visszaélés nélkül megszerzett bevételnek a visszaható hatályú adóztatása az egyén autonómiájába való olyan mértékű közhatalmi beavatkozás, amelynek nincs elfogadható indoka, ezért az sérti az adófizetõk emberi méltóságát,

- az adott adóévben is  csak akkor lehet visszamenõlegesen az adójogszabályokat hozni, ha annak  alkotmányosan elfogadható indoka van, pl. a visszaélések megakadályozása, ezzel szemben a törvényben meghatározott jövedelmek jogszerűen, alanyi jogon járó  jövedelmek.

A nyilatkozatban senki ne felejtsen el hivatkozni az Art. 124/B. §-ára!

Bár az Alkotmánybíróság csak négy alapjog sérelme esetén (és ha nincs más ok) vizsgálhatja felül az érintett törvényt, ettõl még a NAV-nak küldendõ nyilatkozatban más okra is lehet hivatkozni, de tulajdonképpen az a cél, hogy eljussunk a bírósági felülvizsgálatig, ott pedig már korlátként jelenik meg az AB korlátozott hatásköre, ezért nem igazán kell ennél részletesebb indoklással ellátni a nyilatkozatot. Az Emberi Jogi Bíróság gyakorlata alapján azonban jól látható, hogy Strasbourgban nem lehet elveszíteni az ügyet, ha van jogerõs bírói döntésünk.

IV.  Praktikus tudnivalók

Aki már bevallotta és befizette a 2010. évre szóló különadóját, bármikor beadhatja a NAV-nak az Art. 124/B. § szerinti nyilatkozatot. Bár nincs határidõhöz kötve, most már célszerű a nyilatkozat beadása, mert a NAV szóvivõje  szerint, néhány száz bevallást leszámítva feldolgozták a különadó bevallásokat. Tehát lesz kapacitásuk 15 napon belül határozatot hozni.

Akinek a felmentése áthúzódott 2011-re, és a juttatásainak egy részét már meg sem kapta, eldöntheti, hogy megvárja a 2011. év bevallását és utána nyilatkozik, vagy a részben elvont jövedelme miatt már most elkezdi a peres eljárást.

Aki a 2011. évi  XLVI. törvény kihirdetése (2011. május 14.) elõtt bevallották a személyi jövedelem adójukkal együtt a különadót, és nyilatkoztak a nyomtatványhoz csatolt "K" lapon az alkotmánysértésrõl, ne várjanak határozatot, mert ezt követõen döntött az Alkotmánybíróság a törvény alkotmányosságáról, az Art. 124/B. §-a pedig egyértelműen arról az esetrõl szól, amikor az AB, vagy az Európai Bíróság döntése még nem született meg.

Tehát újra be kell adni a nyilatkozatukat, azzal, hogy a 2010. évi XC. törvényt módosító 2011. évi XLVI. törvény alkotmányosságát vitatják.

Természetesen a nyilatkozatot ajánlott, tértivevénnyel kell feladni, s ha az átvételtõl számított 15 napon belül nem születik meg a határozat, akkor a felettes szervtõl intézkedést kell kérni.

Ha megérkeznek a határozatok, a fellebbezés típus szövegét elkészítem, vagy egyéni konzultációval segítem a beadásukat. Ugyanez vonatkozik a bírósági felülvizsgálathoz szükséges keresetlevélre is.

Budapest, 2011. szeptember 21.

Kovárik Erzsébet

Elérhetõségek: erzsebetkovarik@gmail.com

Telefon: 30/749 5522