Az Emberi Erõforrások Minisztériuma (Emmi) saját elõterjesztése fogalmaz meg súlyos aggályokat a közoktatás államosításával kapcsolatban. A HVG birtokába került, nem nyilvános anyag szerint egyelõre nincs költségvetési fedezet az átalakításra, és akár már január elsejével elbocsátásokat hozhat a változás. Részletek a HVG cikkébõl:

„Jóváhagyta: Hoffmann Rózsa államtitkár, Balog Zoltán miniszter” – áll a hvg.hu birtokába került, október 20-i keltezésű nem nyilvános elõterjesztésen, amit az Emmi oktatási államtitkársága készített a közoktatási intézmények államosításáról, ami ellen máris több szakmai szervezet tiltakozott. A kormányülésre készített belsõ anyag megállapításaiból kitűnik, magának az Emminek és az oktatási államtitkárságnak is több komoly aggálya van azzal kapcsolatban, hogy zökkenõmentes lesz-e az alig bõ hat hét múlva bekövetkezõ átállás.

Az elõterjesztés legsúlyosabb megállapítása szerint például a reform költségvetési háttere sem áll rendelkezésre teljes mértékben. A „Hatásvizsgálati lap” szerint ugyanis „a közpolitikai cél megvalósulásához szükséges biztosítani a Kormánynak az érintett közreműködõ állami szervek részére azokat a többletforrásokat, és személyi kapacitásokat, amelyek az átalakítás ilyen erõltetett ütemét lehetõvé teszik. A döntés végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi, költségvetési feltételek nem állnak teljes mértékben rendelkezésre sem a Központban, sem az Oktatási Hivatalban, sem a Magyar Államkincstárban. De az érintett önkormányzatokban is jelentõs többletfeladatokat kell majd elvégezni az átszervezések, és az azokat megalapozó leltározások, adatgyűjtések és adminisztrációs feladatok következtében”.

Ez nagyságrendileg százmilliárdos terhet is jelenthet a központi költségvetésnek: jelenleg az éves szinten nagyjából 980 milliárdos közoktatási költségvetés mintegy felét adja az állami normatíva, a többit az önkormányzatok pótolták eddig. A kormány jövõre 400 milliárd forint önkormányzati normatívát tart magánál nagyságrendileg, ez azonban nemcsak a közoktatási feladatok elvonásából, hanem számos egészségügyi, szociális feladat központosításából is fakad.

Azt egyelõre nem lehet tudni, hogy ebbõl a 400 milliárdból mennyit fordítanak a közoktatásra – mint ahogy azt sem, hogy mennyit kellene. A nem nyilvános hatásvizsgálati lap ugyanis semmilyen számadatot nem tartalmaz ezzel kapcsolatban. Pokorni Zoltán már beszélt arról, hogy "lyukak vannak a Klebelsberg Intézményi Központ költségvetésében". Az eddigiek alapján azonban tudható, hogy a kormányon belüli alkudozások alkalmával az Emmi pozíciói meglehetõsen gyengék. Erre utal az is, hogy egyelõre nem tudni: az életpályamodell elhalasztása együtt jár-e a tanárok számára többletterheket, és várhatóan leépítéseket jelentõ óraszámemeléssel.

Az anyag szerint a Klebelsberg Intézményi Központ (KIK) „személyi állományának és szervezeti struktúrájának 2012. november közepére fel kell állnia, el kell készíteni mind a 198 tankerületben a köznevelési intézmények beolvadását megelõzõ részletes elemzéseket, leltárakat. Infrastrukturálisan meg kell teremteni az érintett önkormányzatoktól átkerülõ személyi és költségvetési ügyekhez kapcsolódó dokumentumok tárolásával kapcsolatos kapacitásokat”.

Ehhez képest egyelõre annyit tudunk, hogy kinevezték a tankerületi vezetõket. De egy fideszes forrásunk szerint „a KIK költségvetése a bérekre sem elegendõ, és akkor hol van még a pénz az életpályamodellre, vagy az átvett intézmények működtetésére, a saját szervezet működtetésének kiépítésére, és az átvenni kívánt uniós pályázatok önrészére”.

Osztolykán Ágnes, az LMP oktatáspolitikusa szerint „az önkormányzatoktól elvett adóbevételek, az önkormányzati üzemeltetõi hozzájárulás és a Klebelsberg, mint 'szuperközpont' 400 milliárdos költségvetése között 170-200 milliárd forintos lyuk tátong a jelenlegi 900 milliárdos büdzséhez képest, Pokorni Zoltán a parlament múlt havi oktatási bizottsági ülésén a KIK elnökének is hivatkozott erre”. Így „nem csupán a pedagógusok életpályamodelljére nincsen a költségvetésben jelenleg a jövõ évre pénz (74 milliárd forint), hanem emellett az idei alapbérek megtartására sem lesz elegendõ az eddig betervezett kormányzati forrás”. Ez alól csak masszív iskolabezárások és elbocsátások hozhatnak "kiutat".

A pénzügyi alapok hiánya mellett számos gyakorlati működési problémára is felhívja a kormány figyelmét az Emmi. Így például arra, hogy „a helyi tankerületi felmérések, a személyi és tárgyi feltételek tételes leltározása és átadás-átvételre történõ elõkészítése 2012 decemberében fog megtörténni. Ez az érintett önkormányzatok, a köznevelési intézmények és a központ részérõl igen jelentõs többletmunkát igényel majd”, sõt „a folyamat a megszűnõ és megalakuló köznevelési intézmények többezres száma és a megváltoztatandó alapító okiratok miatt szinte teljesíthetetlen feladatokat jelent majd” – a kincstár számára.

A KIK nem venné át a „köznevelési intézmények fenntartói feladatainak ellátásában részt vevõ ún. funkcionális feladatokat ellátó alkalmazottakat”, mint a például az iskolai rendszergazdák, pénzügyesek, műszaki munkatársak, és más „kisegítõ feladatokat, valamint a személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi feltételek biztosítását szolgáló műveleteket ellátó” dolgozókat, akik „nem felelnek meg a munkakörükre elõírt képesítési követelményeknek”. Az önkormányzati iskolák számos ilyen munkakörben megbízási szerzõdéssel foglalkoztatott munkatársaikat elbocsáthatják. Az elõterjesztés szerint legalább 2013 õszéig türelmi idõt kellene adni a számukra, de fideszes forrásunk szerint „most úgy áll, hogy nincs türelmi idõ”, ugyanakkor erre várhatóan módosító indítvány érkezik majd, hiszen az érintettek kirúgása azonnali működési zavarokat okozna.

Szintén nyitott kérdés még, mi legyen 28 milliárd forintnyi uniós pályázat sorsa, melynek keretében a nyertes önkormányzatok azt vállalták, hogy óvodákat, kultúrházakat, egyéb szociális intézményeket szerveznek össze egy köznevelési intézményen belül, sokszor egyetlen épületben és közös igazgatással. Osztolykán Ágnes szerint ugyanakkor nem csak ennyi, hanem nagyságrendekkel több uniós forrás visszafizetését kockáztatja a kormány.

„A brutális leltározási és egyéb adminisztratív teher nem csupán az irányító hatóságoknak, a fenntartónak, hanem a kedvezményezett iskoláknak és a kincstárnak is teljesíthetetlen (és felesleges) feladattömeget jelent. Már csak ezekért sem reális a január elsejei bevezetés” – mondta a képviselõ.

A tervezet társadalmi vitájára elvileg öt munkanap állt rendelkezésre, az anyag szerint az oktatási államtitkárság ezen idõszak alatt 69 szervezettõl várt észrevételeket, köztük az összes hazai kisebbségi önkormányzattól, számos egyháztól, szülõi szervezetektõl, pedagógus szakmai-, illetve érdekvédelmi szervezetektõl. Osztolykán Ágnes szerint így legfeljebb látszat-egyeztetésrõl beszélhetünk, az érintetteknek nem volt reális lehetõségük a tervezet megvitatására. „Ez mindent elmond a NER rendszerérõl, még a látszatra sem ügyelnek már” – fogalmazott a képviselõ.

Az biztos, hogy az Emmi szerint már csak elõre lehet haladni a reformokban, ugyanis – amint az szintén a már többször idézett hatásvizsgálati lapon olvasható: „Amennyiben a végrehajtás nem valósul meg, 2013 januárjától kezdve a köznevelési rendszerrel érintett mintegy kétszázezer munkavállaló, így pedagógusok, nevelõ oktató munkát segítõ alkalmazottak, az érintett technikai alkalmazottak, továbbá a mintegy egymillió tanuló munkája, mindennapi tevékenysége kerül veszélybe”.

Itt olvasható a HVG cikke teljes terjedelemben!

A nem nyilvános EMMI elõterjesztéssel, az államosítással foglalkozott az ATV és az RTL Klub Híradója is, megszólaltatva többek között Galló Istvánné PSZ elnököt is. (A linkekre kattintva elérhetõk a videók, az ATV Híradójában 25:48-nál, az RTL Klub Híradójában 19:32-nél kezdõdik a tudósítás.)

 Szemelvények a Világgazdaság cikkébõl:

„Az egyik követelésünk az, hogy függesszék fel a köznevelési törvényt, vagy legalább az oktatási intézmények államnak történõ átadását. A januártól életbe léptetni szándékozott változás ugyanis teljesen elõkészítetlen, és a bevezetés káoszt fog eredményezni” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke lapunknak kifejtette: az átadással az intézmények önálló léte megszűnik, és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ egy részegységévé, nyúlványává válnak. Az eddigi viszonylagos autonómiájuk ezáltal elvész. Az elnök hozzátette: „az átadás miatt az iskolákban teljes leltárt kellene készíteni december 31-ig, az utolsó ollóig és fogasig, de nincs szó arról, hogy ezt mikor végezzék el.”

A Pedagógus Sztrájkbizottság másik követelése, hogy a bértábla illetményeit 20 százalékkal emelje a kormány. A bizottság ugyanakkor a kompromisszumos megegyezésre törekszik, ezért a sztrájk idõpontjáról korai lenne még beszélni, hiszen nem kizárt a megállapodás.

Itt olvasható a Világgazdaság cikke teljes terjedelemben!

Szemelvények a 168 óra cikkébõl

„A kollégák – bármennyire is szeretnének bízni abban, hogy fizetésemelést kapnak – azért tudják, hogy ezzel az esetleges béremeléssel magasabb kötelezõ óraszám, több kötelezõ bent tartózkodás és nyilvánvalóan álláshelyek megszűnése is együtt jár” – mondja a PSZ elnöke.

Két írásos dokumentum is készült – magas helyen –, amelyben gyakorlatilag azt rögzítik, a tanárok bérrendezése a következõ kormányra marad. Az egyik a túlzottdeficit-eljárás miatt Brüsszelbe megküldött dokumentum, a másik pedig a Magyar Közlöny 139. számában megjelent kormányhatározat, amely arra kötelezi az emberi erõforrások hosszú titulusú miniszterét, hogy dolgozza át a köznevelési törvény vonatkozó passzusait, mert az életpályamodell fizetésekre vonatkozó része bizony nem fog hatályba lépni.

A szó elszáll, az írás megmarad, ezek után hiába hiteget minket bárki – summáz lemondóan Galló Istvánné. Tapasztalatai szerint kollégái rendkívül elkeseredettek és becsapva érzik magukat. „Félreértés ne essék: a pedagógus-társadalom egyértelműen látja a jelenlegi gazdasági helyzetet, és nincsenek irreális követelései. Demagóg leszek, de mi a fontosabb, a focistadion-építés, a piaristák támogatása, vagy a pedagógus, akinek havi nettó 90-110 ezer forintból kell megélnie? Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanács október 19-i ülésén mi 20 százalékos bértábla-emelést követeltünk a közszférában. Erre kategorikus nem volt a válasz. Ekkor döntöttünk úgy, hogy megalakítjuk a sztrájkbizottságot.”

Itt olvasható a 168 óra cikke teljes terjedelemben!

Az államosítás várhetó következményeivel foglalkozik a Népszava, valamint a Klubrádió írása is.