Továbbra sincs megállapodás abban, hogy a kormány halassza el az iskolák államosítását és függessze fel a pedagógus-életpályamodell bevezetését - közölték a szakszervezetek.

Két munkacsoport jön létre hétfõn a szakmai kérdésekrõl való további egyeztetésekre, és egy külön munkacsoport áll fel az esetleges pedagógussztrájkkal kapcsolatos elégséges szolgáltatásokról való egyeztetésre – közölte Balog Zoltán miniszter miután szombaton a fõvárosban tárgyalt a pedagógusok sztrájkbizottságával.

Az emberi erõforrások minisztere a mintegy háromórás egyeztetés után újságíróknak azt mondta: a munkacsoportok a foglalkoztatás és a pedagógus-életpályamodell kérdéseit tekintik át, illetve foglalkoznak az önkormányzatok állami fenntartásban betöltött szerepével, és a szakszervezetek szerepével is. A miniszter úgy fogalmazott, bízik abban, hogy a januárban induló átadás-átvétel folyamatában is együtt tudnak majd működni. A harmadik munkacsoportban, ha esetleg sztrájkra kerülne sor, az elégséges szolgáltatásokról egyeztetnek majd – jelezte.

Balog Zoltán kitért arra, hogy a szakszervezetek által küldött módosító indítványok közül négyet tudtak elfogadni. Mint mondta, bízik abban, hogy ezeket hétfõn, amikor az Országgyűlés a köznevelési intézmények átadásáról szóló törvényhez beadott módosító indítványokról szavaz, elfogadják.

Kifejtette: támogatják az óraadók és az iskolában egyéb foglalkoztatottak státuszának rendezésére vonatkozó indítványt, a működtetõ önkormányzatok véleményezési-együttműködési jogkörével, és az intézményfenntartó központtal összefüggõ javaslatokat. Szintén támogatják azt a javaslatot, hogy a nyugdíj elõtt tíz évvel állóknak ne kelljen plusz szakmai képesítéseket megszerezniük.

Azt továbbra sem támogatják, hogy az átadás-átvétel idõpontját eltolják – jelezte a tárca vezetõje. Elmondta: felajánlották, hogy az átadás-átvétel folyamatában a szakszervezetek vegyenek részt egyfajta monitoring szerepben.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vezetõje úgy vélte, habár ebben a kérdésben valóban továbbra is hajthatatlan az oktatási államtitkárság, mégis történt elõrelépés. Mint mondta, elsõsorban arra szeretnének biztosítékot kapni, hogy minden pedagógus munkaviszonya, bérrel és munkáltatójával kapcsolatos kérdése tisztázódik, amikor átkerülnek az intézményeket fenntartó központokhoz.

- Hogy ez az átvétel miként sikerül majd, arról egyelõre senkinek nincs fogalma, de a mai megbeszélés egyik eredménye egy monitoring rendszer kialakítása, amely vélhetõen végig felügyeli és ellenõrzi majd a procedúrát, s ebben a monitoring rendszerbe a szakszervezetek delegáltjai is részt vesznek - mondta a PSZ elnöke.

Galló Istvánné eredményként említette még két munkacsoport felállítását, ebbõl az egyik a KIK, az önkormányzatok és az iskolák közötti munkakapcsolatot támogatja, míg másik a foglalkoztatási kérdésekkel foglalkozik. Hozzátette azonban, hogy a mai találkozó szakmai és egyeztetési pozitívuma az volt, hogy elindultak ezek a munkák. - Sokkal korábban el kellett volna már kezdeni, és akkor nem itt tartanánk - jegyezte meg egyetértve a másik nagy szakszervezet vezetõjével, Mendrey Lászlóval a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnökével.

Szó esett még egy jogi csoport létrehozásáról is, amely elvileg már hétfõn meg is kezdené a munkáját, ami abból állna, hogy megvizsgálják, hogyan lehet egy esetleg sztrájk estén a minimális szükséges szolgáltatást biztosítani az iskolákban.

Mendrey László azt mondta, láthatóan húzza a kormányzat az idõt, hiszen a mai napig nem kaptak választ arra a kormányfõnek küldött hivatalos levélre, amit a négy pedagógus-szakszervezet által alakított sztrájkbizottság írt, még október végén. Ebben azt követelték, hogy a közszféra bértáblájában 20 százalékos emelést hajtsanak végre január 1-jével, illetve halasszák el az iskolák államosítását és függesszék fel a pedagógus-életpályamodell bevezetését.

Mendrey László szerint a problémát az okozza, hogy a törvény nem írja elõ az iskolák számára, hogy sztrájk idején gondoskodjanak a minimális szolgáltatásokról, ez ugyanis a fenntartó, azaz az önkormányzat dolga. - Ez azt jelenti, hogy a sztrájk idején a pedagógusoknak az iskolában kell tartózkodni, hiszen sztrájkolni csak a munkahelyen lehet, de a gyermekek nem lehetnek ott. Kérdés, hogy hova teszi a szülõ a gyereket a sztrájk idejére, illetve hogyan oldja meg a fenntartó ezt a problémát. E jogi kérdés megoldása lesz a jogi munkacsoport feladata - tette hozzá.

Mendrey László reményét fejezte ki, hogy a most felálló munkacsoportokban szakmai érveket tudnak majd ütköztetni. Kérdésre válaszolva azt mondta: nem tudja megmondani, hogy mikor lesz sztrájk. A sztrájkbizottságnak nagyon határozott követelései vannak, amelyeket eljuttattak a kormányfõnek és a miniszternek egyaránt. A sztrájktörvény által elõírt határidõn belül vannak még – jelezte, hozzátéve: a tárgyalások után a szakszervezetek ismét leülnek egyeztetni.