Egyes tudósítások szerint több tízezren vettek részt az Autonómok, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) május 1-i közös rendezvényén a budapesti Városligetben.

A rendezvén fõ mottója a „Be a szakszervezetekbe!"-gondolat volt.

    Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a tüntetõkhöz szólva azt mondta: „ha nem akarsz egyedül maradni a küzdelemben, és számítasz a közösség segítségére, akkor be a szakszervezetekbe!". Hangsúlyozta: „mi kimegyünk az utcára, ott leszünk a munkahelyeken".

    A tüntetõk egyebek mellett „El a kezekkel a korkedvezményes, korengedményes nyugdíjaktól!" és „Elég volt!" feliratú transzparensekkel jelentek meg a városligeti napozóréten. A szakszervezeti szövetségek tagszervezeteinek zászlói mellett a tömegben a Szolidaritás lobogóit is látni lehetett.

    Borsik János, az ASZSZ elnöke úgy fogalmazott: a kormány azt ígérte, egymillió új munkahelyet teremt tíz év alatt, ugyanakkor ha a kabinet „még eredményes lesz egy kicsit", akkor a munkanélküliek száma közelíti majd az egymilliót. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a munkanélküliek ellátását három hónapra szűkítették, miközben az európai átlag egy év. Kifejtette: az egészségügyben katasztrofális a helyzet, a közlekedésben hatalmas feszültségek vannak, a júliusban életbe lépõ új munka törvénykönyve (Mt.), valamint az új adók mind a munkavállalókat sújtják, és a munkaadóknak adnak szabad kezet.

    Az Mt. kapcsán Borsik János kiemelte: a rendszerváltás óta nem volt arra példa Magyarországon, hogy törvényi úton csökkentsék a kereseteket. A kormány emellett „kõbe véste" az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszert, amely 540 milliárd forint kiesést okozott a költségvetésben, miközben a munkavállalók 84 százaléka rosszul járt vele, és most újabb adókat akarnak kivetni.

    Az elnök szerint a kormány megtámadta a szakszervezeteket, szétverte az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsot, és támadja az érdekvédelmet, mert tudja, ha a munkások összefognak, „akkor nekik bajaik lesznek". A demokrácia erõsítését, tiszteletét követelik a tüntetõk a kormánytól - mondta.

    Varga László, a SZEF elnöke kiemelte: a kormány, utóbbi két évben hozott intézkedéseivel „még nem tette rabszolgájává a munkát, de már korlátozza a szabadságát". Elmondta, hogy a közszolgálati bérek évek óta változatlanok, de értékük húsz százalékát „megette" például az infláció vagy az adórendszer. Õ is kiemelte, hogy az új Mt. kiszolgáltatja a munkavállalókat a nagytõkének, a „zsákutcás", érettségit nem adó új szakképzési rendszer pedig az élethosszig tartó tanulásra alkalmatlan fiatalok tízezreit bocsátja ki a munkaerõpiacra.

    Varga László szerint nincs jogbiztonság, nincs értelmes párbeszéd, csak látszattárgyalások és különmegállapodások vannak. „A munkavállalókat kiszolgáltató, a szakszervezeteket semmibe vevõ (...) hatalomnak meg kell értenie, hogy nélkülünk nincs, velünk lehet" - mondta Varga László. Kiemelte, hogy a szakszervezetek és a politika kompromisszumkeresõ együttműködésének nincs alternatívája, ezért a jelszó „Be a szakszervezetekbe!".

    Kuti László, az ÉSZT elnöke szerint az ünnep valaminek a vége és valaminek a kezdete. „Elegünk van abból, hogy a gazdagoknak kedveznek, és közben a zsebünkben turkálnak, elegünk van abból, hogy oda a jövõ és hogy hülyének nézik a társadalmat" - mondta. Az elnök szerint követelni kell az emberhez méltó életet, nemcsak „nyomorúságosan vegetálni", hanem XXI. századi polgárhoz méltó életet élni, ehhez pedig munka és tisztességes fizetés kell.

    „Követeljük, hogy a népnyúzó törvényeket gondolják újra, a munka törvényei nem azért vannak, hogy egyes nagyvállalatokat nyomorúságos munkásokkal segítsék" - mondta Kuti László.

    „Jöjjünk össze, ha kell, és követeljük, hogy adják meg a fiataloknak a jövõt", tanulhassanak, dolgozhassanak és legyen munka számukra - zárta beszédét.

    Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint a modern adósrabszolgaság felé visz a kormány politikája, és a kabinet úgy alakította át a törvényeket, hogy lehetetlenné tegyék a kollektív fellépést. Az Mt. csökkenti a jövedelmeket, a munkavállalóknak többet kell dolgozniuk kevesebbért, a munkavállalók kiszolgáltatottsága nõ.

    A Munka törvénykönyvére utalva hangsúlyozta: „nem hagyjuk, hogy ez a törvény életbe lépjen a gyakorlatban, mert nem igaz, hogy megtehetnek velünk bármit". Hozzátette: „nem hajolunk meg a kormány elõtt, amikor pár tízezer forintért robotoló közfoglalkoztatottal akarja kiváltani a munkások munkahelyét".

    Az emberekhez szólva azt mondta: „ha nem akartok az utcára kerülni, ha nem akartok a legkevesebbet keresõk közé tartozni (...), ha nem akarjátok hogy gyermekeitekbõl műveletlen ipari robotokat neveljenek, akkor keressetek minket". „Csatlakozzatok hozzánk, hogy a kormány és a munkáltatók megértsék, nem csinálhatnak azt, amit akarnak" - emelte ki Pataky Péter.

A demonstráció után a szakszervezeti sátorban az MSZP, az LMP és a Demokratikus Koalíció (DK) részvételével fórumot rendezett. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke elmondta, hogy az általuk demokratikusnak tartott pártok - a Fidesz, a KDNP, az LMP, az MSZP - frakcióvezetõit, valamint a Demokratikus Koalíció (DK) képviselõjét hívták meg a fórumra. Harrach Péter, a KDNP, és Lázár János, a Fidesz frakcióvezetõje jelezte, más elfoglaltságuk van, és a frakcióik nevében sem jelent meg senki - mondta az MSZOSZ elnöke, hozzátéve, hogy „ez is egyfajta üzenet, hogy ki az, aki szóba akar állni a szakszervezeti tisztségviselõkkel május elsején".

A fórumról részletesen itt olvashat.