A PSZ javaslata alapján az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult
Szabó Máté, az alapvetõ jogok biztosa, a köznevelési törvény miatt fordult a testülethez, és azt kérte, hogy indítványa elbírálásáig a testület függessze fel a jogszabály szeptembertõl hatályos rendelkezéseit.
A biztos július 19-én keltezett indítványában azt írta: arra a következtetésre jutott, hogy a törvény rendelkezéseivel kapcsolatban súlyos alkotmányossági aggályok merülnek fel, a védendõ helyzetben lévõ gyermekek, tanulók jogainak védelme pedig haladéktalan ombudsmani intézkedést alapoz meg.
A biztos a jogszabály több pontjának megsemmisítését kezdeményezi, így azét a passzusét, amely elõírja, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig harmadik életévét betölti, legalább négy órában óvodai foglalkozáson vegyen részt a nevelési év kezdõ napjától.
Úgy látta: a kötelezõ óvodai nevelés nyilvánvalóan korlátozza a szülõ nevelés megválasztásához fűzõdõ alapjogát, jelentõs számban vannak ugyanis olyan szülõk, akik tudatosan, nevelési elveiket követve nem kívánják gyermeküket a koragyermekkor elsõ éveiben óvodába járatni.
A törvényi szabályozás nem nyújt biztosítékot ahhoz, hogy csak olyan gyermekek vegyenek részt az óvodai nevelésben három éves koruktól, akiknek a személyiségfejlõdésére ez kedvezõen hat, illetve a késõbbiekben elõsegíti az iskolai oktatásba való bekapcsolódásukat. A gyermek védelme, testi és lelki fejlõdésének biztosítása ezért nem fogadható el a törvényben foglalt alapjog-korlátozás legitim céljaként - mutatott rá.
Kifogásolja azt is, hogy nincs semmilyen törvényi garancia arra: az állam az átvett intézményekben biztosítani fogja az eddigi szakmai és tárgyi feltételeket.
Az ombudsman kifejtette: az átalakítás következményeit az egyházi és más nem állami köznevelési intézményekben sem lehet elõre látni. A helyi önkormányzattal kötött közoktatási megállapodás keretei között ugyanis - a megvalósított önkormányzati feladathoz kapcsolódóan - a nevelés és oktatás a tanulók számára a nem állami intézményekben is ingyenes. Ezt az ingyenességet elviekben a köznevelési szerzõdésnek biztosítania kell - folytatta -, hozzátéve: a tanév kezdetekor azonban az érintettek nem tudhatják, azt milyen konkrét tartalommal köti meg az intézmény fenntartója és az oktatásért felelõs miniszter.
Szabó Máté kitért arra is, hogy a törvény számos kormány- és miniszteri rendelet megalkotását írja elõ, de erre még nem került sor, miközben szeptember 1-jétõl már alkalmazni kellene azokat.
Álláspontja szerint az oktatás és nevelés jogi és szervezeti rendszerének tanév közbeni átalakítása úgy hárítja át a pedagógusokra, szülõkre, és gyermekeikre „a strukturális átalakításokból eredõ hátrányok viselésének kockázatát", hogy arra nem tudnak kellõ idõben felkészülni, és ez az alaptörvény sérelmét eredményezi.
Az ombudsman megállapította továbbá, hogy a törvény számos kérdést nem szabályoz kellõ részletességgel, így azok értelmezése csak késõbb, a gyakorlatban, a jogalkalmazás során alakulhat ki. A pedagógusoknak, szülõknek nincs tényleges lehetõségük arra, hogy a törvényi rendelkezések tényleges tartalmát kellõ mértékben megismerhessék, és ennek alapján hozhassák meg döntéseiket. Mint írta, a törvény egyes rendelkezéseinek 2012. szeptember 1-jei és 2013. január 1-jei hatálybalépése nem biztosít kellõ idõt a jogalkalmazásra való felkészülésre, ami sérti az alaptörvényt.
Szabó Máté úgy fogalmazott: álláspontja szerint a gyermekek védelemhez, művelõdéshez és oktatáshoz való joga, valamint a szülõnek a gyermeke nevelése megválasztásához fűzõdõ joga és a jogbiztonság védelme érdekében szükséges, hogy indítványa elbírálásáig az Alkotmánybíróság a szeptember 1-jétõl hatályos törvényi rendelkezéseket felfüggessze.