A tisztázatlan részletszabályok miatt nehezen értelmezhetõ az új szakképzési törvény, véli Szabó Máté. Az alapjogi biztos szerint az emberi méltóságot is sértheti, hogy az állam csak egy szakképesítés megszerzését támogatja, így olyanok is fizethetnek, akiket egészségügyi okokból tanácsolnak el, már a képzés megkezdése után.

A szakképzésrõl szóló törvény megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál Szabó Máté, az alapvetõ jogok biztosa. Értékelése szerint a jogszabály sérti a jogállamiság elvét, mert számos kérdést nem szabályoz kellõ részletességgel. A hiányosságok miatt az érintett szülõknek, gyermekeknek és pedagógusoknak nincs lehetõségük a törvény kellõ mélységű megismerésére és a felkészülésre, írta közleményében.

Szabó értékelése szerint a szakképzésben való részvétel egy egész életpályára kihatással lehet. Így alapvetõ fontosságú lenne, hogy az érintettek megismerhessék az általános és a részletszabályokat, és erre kellõ idejük is legyen.

Ez a követelmény azonban szerinte nem érvényesül maradéktalanul. Még az sem egyértelmű, hogy a korábbi szabályozás alapján kezdett szakképzéseket milyen szabályok alapján lehet sikeresen lezárni. Ahogy az sem, hogy az állam milyen támogatást köteles biztosítani a szakképzéshez.

A szakképzési törvény csak az iskolai rendszerben meghatározott idõszakon belül megszerzett elsõ szakképzést teszi ingyenessé. Ez a szabályozás nincs figyelemmel arra, hogy milyen okból húzódott el a képzés, az egyéni, adott esetben méltányosságra alapot adó szempontok nem mérlegelhetõk. Így az is eleshet az ingyenes középfokú oktatás lehetõségétõl, aki nem felróható okból, például egészségügyi alkalmatlanság miatt kényszerül egy már megkezdett képzésrõl egy másikra váltani.