A XXI. század a korábban megszokottól eltérõ társadalmi, gazdasági, érdekvédelmi és érdek-képviseleti kihívásokra válaszul, a munkavállalói érdekvédelmet szolgáló szakszervezeti munka hatékonyságának növelése érdekében 2013. december 6-án az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Szakszervezetek Szövetsége, és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma létrehozta a Magyar Szakszervezeti Szövetséget.

A három munkavállalói érdekvédelmi szervezet idén május elsején jelentette be, hogy a munkavállalók érdekvédelmének fejlesztését szolgáló, egységes szakszervezeti konföderációt alakít meg. Alig több mint hat hónap múltán három aláírás került a Magyar Szakszervezeti Szövetség alapító okiratára. Ezzel új korszak kezdõdött el a magyar szakszervezeti mozgalomban, a magyar munkavállalói érdekvédelemben.

Az új szervezet az összefogás a szolidaritás, az esélyegyenlõség, a demokrácia, a hazafiság, az európaiság, a jogállamiság, és a pártsemlegesség alapértékeire építkezik. Megkülönböztetés nélkül képviseli a köz- és versenyszférában dolgozók érdekeit. A szövetség érdekvédelmi, érdek-képviseleti tevékenysége során kész kölcsönösen elõnyös kompromisszumokat is magába foglaló megállapodásokat kötni a munkaadói szervezetekkel, a mindenkori kormánnyal, a társadalom minden legitim szereplõjével.

A szövetség nyitott a munkavállalók minden érdekvédelmi szervezete, és minden szövetsége iránt. Várja soraiba Magyarország valamennyi szakszervezetét. Készek az együttműködésre, érdekvédelmi közösségük nem a megosztás, hanem a szakszervezeti és ezen keresztül a társadalmi szolidaritás növelését szolgálja.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség vállalja a több mint másfél évszázados magyar szakszervezeti mozgalom szellemi örökségét, beleértve a három alapító – az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma – önálló történetének közös kincsünket jelentõ értékeit, korábbi érdekvédelmi, érdek-képviseleti munkáját.

Az alakuló kongresszust megnyitó beszédében Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke kiemelte: a három legnagyobb szakszervezeti konföderáció összeolvadásával a legnagyobb szakszervezeti konföderáció jön létre Magyarországon. A közel 250 ezer aktív tag, valamint a mintegy 100 ezer nyugdíjas korú támogató egyértelműen a legerõsebbé teszi a szervezetet, és nem csak a szakszervezeti világban. Az újonnan megalakuló szövetség egyszerre tömöríti a közszférában, a közszolgáltatásban, és a versenyszférában dolgozó legtöbb szakszervezeti tagot.

Egy új szervezet születése egyúttal üzenet is, amelyben egyértelművé válik, hogy mit várhatnak el tõlük a dolgozók, a munkáltatók és a kormány. A Magyar Szakszervezeti Szövetség azt üzeni a munkavállalóknak, hogy nem szabad félni, mert nélkülük nem lenne teljesítmény, profit, nélkülük „sehol nem lenne ez az ország”. Külön kiemelte; legyen egyértelmű minden dolgozónak, hogy nincs egyedül, „mi ott állunk mögötte. Ha kell, ügyvédekkel, ha kell, tömeggel, ha kell, a média segítségével vagy csak egy közösség bátorításával”. S természetesen, a szervezet sem fél a munkáltatóktól. Kemény, de korrekt tárgyalópartnerek leszünk.

A mindenkori kormány számára is egyértelmű volt a megfogalmazás: a tárgyalóasztal a mi igazi terepünk, világos és átlátható, érdemi viták hozhatnak eredményt. Nem fogunk megretteni ugyanakkor attól, hogy ha kell, erõt mutassunk, érveink nyomatékosítására szakszervezeti akciókra mozgósítsuk tagjainkat, szimpatizánsainkat.

Pataky Péter határozottan fogalmazott a mai nappal kapcsolatban is: akik létrehozzák Magyarország legnagyobb érdekképviseleti szövetségét, a legnagyobb tagsággal rendelkezõ szervezetét, azok hiszem, hogy megtalálták az ösvényt azon az úton, amely kitörési lehetõség a mai nehéz helyzetünkbõl.

Székely Tamás, az ASZSZ elnöke beszédében úgy vélekedett, hogy sokan vártak erre a napra: két évtizednyi útkeresés, próbálkozás, nekiiramodás és megtorpanás után jutottunk el 2013. december hatodikáig.

Ha a szakszervezetek most nem léptek volna közösen, erõt mutatva, akkor egy év múlva talán már múlt idõben beszéltek volna a független magyar szakszervezeti szövetségrõl.

Elmondása szerint egy hosszú út fontos állomása a szövetség megalapítása, aminek még nincsenek a végén, megfontolt megújulásra van szükség: Tettünk pár nagyon fontos lépést, létrehoztuk az együttműködés kereteit. Mostantól rajtunk áll, hogy hogyan töltjük fel tartalommal ezeket a kereteket, ebben az egy éves építkezési idõszakban.

Mert ne tévedjünk: nem pusztán azzal az ambícióval hozzuk létre a Magyar Szakszervezeti Szövetséget, hogy egy újabb szervezet kerüljön bejegyzésre. Azért tesszük mindezt, hogy erõs, megújult, egységes szervezet képviselje a magyar munkavállalók érdekeit.

Varga László SZEF elnök arról beszélt, hogy a megváltozott helyzet változtatásra ösztönözte a szakszervezeteket is, erõsíteni kell a szolidaritást. A szellemi és anyagi erõforrásokat egyesítve, az önálló szervezetek, így a SZEF értékeit is megõrizve, egységes, hatékony szervezeti modellel kell válaszolni arra a helyzetre, ami 2013-ra kialakult. Ezért döntöttek a SZEF VIII. kongresszusának küldöttei, hogy részt vesznek az integrációban. Ezért támogatják az alapdokumentumokat, a tisztségviselõk, vezetõtestületek megválasztását.

Az új szövetség nem irányul senki ellen, nyitott minden szakszervezet és szövetség irányában. 

Célja a magyar munkavállalók szektortól, munkahelytõl, munkáltatótól független közös érdekeinek minél hatékonyabb megjelenítése és érvényesítése.

Beszédében leszögezte: merünk nemzetiek és európaiak lenni egyszerre, mert a két érték csak egymást feltételezve erõsíthetõ, õrizhetõ.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) fõtitkára, Bernadette Ségol az ETUC 85 nemzeti konföderációja és 10 ágazati szervezete nevében üdvözölte az egyesülést. Hangsúlyozta: az egyesülés kedvezõ a tagoknak, és az egész szakszervezeti mozgalom számára is, „mert a ti egységetek a ti erõtök, és a ti erõtök növeli az egész szakszervezeti mozgalom erejét”.