Nem a kilencosztályos alapfokú oktatási rendszer a rendhagyó Halász Gábor, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának tanára szerint, hanem a nyolcosztályos, ami hazánkban működik.

– A leggyakoribb iskolaszerkezet a világon, beleértve a legsikeresebbeket, a kilencosztályos alapképzés. A PISA-vizsgálatokat 15 éves korban végzik, mert a legtöbb országban ez az utolsó év, amelyben még együtt vannak a tanulók – mondta. – Ez a legjobb rendszer, amit a gyakran idézett lengyel sikertörténet is mutat – tette hozzá. Lengyelországban 1998-ban váltottak 8+4-es rendszerről 6+3 évesre, és a tanulmányi eredmények kevesebb mint egy évtized után jobbak lettek. A kilencéves rendszer megelőzi azt, hogy már 14 évesen specializált szakképzést kelljen a gyermeknek választania: ez ugyanis túl korai, ezáltal rossz hatékonyságú oktatási rendszert hoz létre

– Ez 20-30 éve közismert tény a szakértők előtt, de változás nem történt. A fő ok az oktatáspolitikai elit drámai tájékozatlansága a világban zajló dolgokról – fogalmazott Halász Gábor.

6-8 év lenne az átállás

Nem kétséges, hogy jó áttérni a kilencosztályos általános iskolára, ami nem túl drága, és esélyegyenlőséget teremt.

– Egy ilyen váltásnak azonban vannak feltételei, a rendszerbe invesztálni kell. Nem lehet úgy belevágni, hogy a nemzeti jövedelemből az oktatásra szánt kiadások csökkennek, csak úgy, ha növekednek. Ráadásul egy ilyen váltás 6-8 éves program. Választási ciklusokon átível, ezért kell mögé egyfajta közmegegyezés is, különben ugyanaz történik, mint a 90-es években. Akkor elindultunk már ebbe az irányba, de aztán leállították a folyamatot – magyarázta Halász Gábor. Fontos még a fokozatosság: egy régióban érdemes kipróbálni a modellt azelőtt, hogy a teljes országban bevezetnék.

– Olyan sok egymással ellentétes változás volt az elmúlt 20 évben, hogy a pedagógustársadalomnak elege van a reformokból. Hiába jó valami, nem akarnak változtatni, stabilitást, nyugalmat szeretnének végre – tette hozzá Halász Gábor.

A jó suli sosem olcsó

Kevés információ ismert ahhoz, hogy véleményt lehessen alkotni a kilenc évfolyamos alapfokú oktatási rendszer koncepciójáról Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint.

– Aki erről beszél, a vágyálmait mondja el. Mi azt a variációt tudnánk támogatni, amely a négy évig tartó alapozó időszakot egy vagy két évvel meghosszabbítaná, azzal a feltétellel, hogy a Nemzeti Alaptantervet és a kerettanterveket is át kell dolgozni a tananyag radikális csökkentésével. Így elég idő maradhat az írás és az olvasás gyakorlására, az értő olvasás elsajátítására – mondta Galló Istvánné. A középiskolai kudarcok szerinte nagyrészt arra vezethetők vissza, hogy az alapszakasz nem hagy elegendő időt a készségfejlesztésre, ehelyett hatalmas tudásanyagot tartalmaz.

Ahhoz, hogy a PSZ támogassa a kilencéves elemi képzés bevezetését, az is szükséges az elnök szerint, hogy a középiskolai oktatás szerkezetét is átalakítsák, illetve hogy felmenő rendszerben vezessék be a változásokat a pedagógusokkal, szakmai szervezetekkel egyeztetve.

– Nem szabad türelmetlennek lenni. Ez hatalmas változás, amelyhez hozzá kell igazítani a pedagógusképzést, és amelynek financiális hátterét is biztosítani kell. Több tanterem és pedagógus is kell. A rossz oktatás is lehet drága, de a jó sosem olcsó – mondja az elnök.  

Túl nagy a tananyag

Galló Istvánné szerint vannak, akik a nyolcosztályos rendszerhez ragaszkodnak, és lehet jó az is, kevesebb tananyaggal. – Harminc-negyven éve nem volt ilyen magas a funkcionális analfabéták száma, pedig a mai gyerekek sem butábbak vagy lustábbak, mint az akkoriak, csak nem tudnak ennyi követelménynek megfelelni.

A tananyag mennyiségével túllőttek a célon. Az a jó közoktatás, amely a gyerekekhez igazodik. Ma azért ilyen nagy a lemorzsolódás, mert nem vesszük figyelembe, hogy a gyerekek nagyon sokfélék. Egy iskolára fizikai értelemben alkalmas hatéves gyermek értelmi szintje a négyévesétől a nyolcéveséig mozoghat, ami teljesen normális. Az alapozó szakasz meghosszabbításával azok, akik a négyéves gyermek szintjén vannak, fel tudnak zárkózni – magyarázta Galló Istvánné.

A lengyel modell

Három részből áll: elemi iskola, alsó és felső középiskola vagy szakképzés.

A hatéves elemiben az első három évben egy tanító integrált tárgyi keretek közt foglalkozik a gyerekekkel. Az első két évben nincs vizsga, csak szöveges az értékelés. A második három évben már vannak tantárgyak és jegyek, és egy alkalmasságmérő (kompetencia-) teszttel zárják. Csak ezzel lehet felsőbe lépni.

Az alsó középiskola a kötelező oktatás utolsó szakasza. A tanterv, a követelmények teljesen egységesek, 16 évesen központi vizsga zárja.

A felső középiskola hároméves, ez ad általános vagy specializált képzést. A négyéves technikumokban az érettségi mellett szakmát is szereznek a diákok, a kétkezi szakmákra pedig két-három éves alapfokú szakképzések készítenek fel.

Forrás:
Metropol