Az iskola az alapjogok és a gyermekjogok érvényesülése szempontjából különleges közeg: egyszerre tartogathat kihívásokat és generálhat problémákat. Az iskolára érdemes lehetőségként, a jogvédelem perspektívájából tekinteni, figyelembe venni a nemzetközi tapasztalatokat és megfogalmazni a válaszokat. Mindezeket szem előtt tartva az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az UNICEF Magyar Bizottsága Alapítvánnyal, valamint a Flamand Kormány magyarországi delegációjával együttműködésben „Brave School World? - Gyermekjogok az iskola világában” címmel konferenciát rendezett Budapesten 2015. november 26-án.

Székely László, az alapvető jogok biztosa elmondta: a hozzá érkező panaszok 4-5 százaléka oktatással, neveléssel kapcsolatos. Külön kiemelte a tankönyvellátás problémáit, a tankerületek késedelmes döntéseit, azt, hogy szakemberhiány miatt a speciális nevelést igénylő gyermekek ellátása nem megfelelő. Az idei vizsgálatok témája volt - a leterheltség miatt - a gyermekek pihenéshez való joga, a pedagógus életpálya-modell anomáliája. A napokban hozzák nyilvánosságra a Magyarországon tartózkodó külföldi gyermekek oktatásával kapcsolatos vizsgálat eredményét. Novák Katalin, az EMMI család- és ifjúságügyért felelős államtitkára emlékeztetett a kormány döntésére, miszerint 2015 szeptemberétől a gyermeknek 3 éves korától kötelező óvodába járnia - szerinte ez szorosan összefügg a gyermekjogokkal, hiszen esélyt kapnak a felzárkózásra. Felidézte, hogy idén 230 ezer fővel nőtt azok száma, akik bölcsődékben és óvodákban ingyen étkezhetnek, vagyis összesen 320 ezer gyermekre terjed ki az intézkedés. Több mint 700 ezer tanuló kap ingyen tankönyvet - ezzel is a közneveléshez való hozzáférés esélyeit szeretnék javítani. A kormány kiemelt figyelmet fordít a korai iskolaelhagyók számának csökkentésére. Idén erre 4 milliárdot fordítanak, jövőre pedig 10+5 milliárdot pályázati forrásból. A cél az, hogy végzettség nélkül minél kevesebben hagyják el az iskolát. Kecskés Péter, az EMMI munkatársa ezt kiegészítve arról beszélt, hogy Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya 11,4%, míg az uniós átlag 11,1%. Az eltérés csekély, csakhogy Magyarországon inkább stagnálás mutatkozik, míg az EU-ban javulás. A hátrányos helyzetűeket segítő esélyteremtő programokról is szólt: az Arany János tehetséggondozó programban évente 4500 tanuló vesz részt, az Útravaló ösztöndíj-programba csaknem 14 ezer diák kapcsolódott be, a főként roma származásúaknak indított Tanoda program 6000 tanulójára több mint 5 milliárd forintot fordítanak.

Külön megemlítette a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását, hiszen erre sokat panaszkodnak a pedagógusok. 2013-ben átszervezték a pedagógiai szakszolgálatokat, de így sincs mindenhol elegendő szakember.

Az UNICEF Magyar Bizottság gyermekjogi igazgatója, Lux Ágnes az UNICEF 26 országra, köztük Magyarországra is kiterjedő felmérését ismertette: eszerint csak 11 országban része a tantervnek a gyermekjogi nevelés (hazánk a pozitív példák között van), ám a pedagógusképzésből alapvetően hiányzik a gyermekjogi nevelés, és ez mindegyik vizsgálatban szereplő országra igaz. Peer Krisztina klinikai gyermek szakpszichológus a tanulók túlterheltségéről beszélt, jelezve: ennek pszichoszomatikus tünetei lehetnek. Kitért az oktatási intézményekben jelen lévő zaklatásra, amelyre a pedagógusok sokszor nem fordítanak kellő figyelmet. Ilyen esetekben segíthet a beszélgetés, a mese, a drámapedagógiai, és nem utolsó sorban az iskolapszichológus. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa az iskolai erőszak témájával folytatatta, emlékeztetve a „tanárverő” videóra, amely évekkel ezelőtt felkerült az internetre. Ez a videó arra döbbentette rá a társadalmat, hogy nem tudjuk valójában, mi zajlik az iskolákban. A biztos jelezte: az iskolai erőszak más országokban is jelen van, de vannak szakemberek, vannak jó gyakorlatok és technikák, amelyeket át lehet venni. Ma már az is egyértelmű, hogy az iskolai agressziót csak pedagógiai eszközökkel nem lehet kezelni. Magyarország előkészítette a finn példa átvételét - ez csak a miniszter jóváhagyására vár, mondta az oktatási jogok biztosa. Egyébként a tervek szerint a visegrádi országok létrehoznak egy tudásközpontot a jó gyakorlatok népszerűsítésére.

November 20-a a gyermekek jogainak világnapja: 1959-ben ezen a napon fogadott el nyilatkozatot az ENSZ Közgyűlése a gyerekek jogairól, majd 1989-ben szintén e napon fogadta el az ENSZ a Gyermekjogi Egyezményt, amelyet Magyarország 1991-ben ratifikált.