Majtényi László levele

Az Eötvös Károly Intézet a pedagógusokért

Közérdekű adatkérést tartalmazó levél-minta a pedagógusok önértékelésével kapcsolatban

Az Eötvös Károly Intézet november 9-én nyilvánosságra hozott elemzése adatvédelmi szempontból értékeli a közoktatás „minőségbiztosításának” új rendjét, amely alapján a pedagógusokat és az intézményvezetőket rendszeres egyéni és csoportos önértékelésre kötelezik és eredményeit az Oktatási Hivatal központi adatbázisában tárolják majd. A szabályok az ország valamennyi pedagógusának rendszeresen frissülő profiljait tartalmazó új központi adatbázist hoznak létre, amelynek céljairól és az adatkezelés korlátairól az erről szóló jogszabályok alig mondanak valamit. A homályban hagyott szabályozás alapján törvénysértő módon zajló rendszeres központi ellenőrzés és maga az adatbázis a pedagógusok alkotmányos jogainak sérelmét okozza.

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet az alábbi közérdekű adatkérést tartalmazó levél-mintával szeretné segíteni az önérzetes és jogtudatos pedagógusok jogérvényesítő lehetőségeit. A levél természetesen az azt elküldő pedagógus személyes döntésével módosítható, átírható, és akár személyazonosításra alkalmas módon aláírva, vagy azonosításra alkalmatlan módon is elküldhető. A levél elküldésével kapcsolatos esetleges kockázatokat a levél elküldőjének kell mérlegelnie, de tudnia kell, hogy őt emiatt jogszerűen semmilyen hátrány nem érheti.

Az információszabadság mindenkit megillető alapvető jog. A levelet ezért, értelemszerűen átírva, azok is elküldhetik, akik maguk nem pedagógusok.

Az Oktatási Hivatal elektronikus levélcíme: info@oh.gov.hu

Az Oktatási Hivatal az adatkérés teljesítésének feltételeként jogszerűen kérheti az igénylő nevét, ennek indokára viszont vissza lehet kérdezni.

Majtényi László
elnök

A közérdekű adatigénylés - levélminta

Oktatási Hivatal

1363 Budapest, Pf. 19.

info@oh.gov.hu

Tisztelt Oktatási Hivatal,

A következő közérdekű adatkérés ügyében fordulok önökhöz.

Tagja vagyok egy belső önértékelési csoportnak. Az ellenőrzés rendjét iskolánkra/óvodánkra is kiterjedő hatállyal a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza.

A rendelet arra kötelez, hogy végrehajtása érdekében nagy mennyiségű, személyes adatokat tartalmazó adathalmazt gyűjtsek össze kollégáimról és töltsek fel az önök adatbázisába. Ezt az adatgyűjtést és adattovábbítást egyrészt én végzem el mások személyes adataival, másrészt mások az én személyes adataimmal hajtják majd végre.

Mindazonáltal néhány jogi kérdés számomra megválaszolatlan, ezért azt kérem, hogy önök a törvényes határidőre figyelemmel, az alábbiakról tájékoztassanak.

Kérem továbbá, hogy ezt a levelet tekintsék az Infotörvény 28.§-a szerint minősülő

közérdekű adatok megismerése iránti igénynek

és a törvény 29. §-a alapján a törvényi határidőt figyelembe véve, azaz legfeljebb tizenöt napon belül az általam megadott elektronikus levélcímre válaszoljanak. Felhívom továbbá figyelmüket, hogy ugyanezen törvény alapján a megadott személyes adataim csak annyiban kezelhetők önök által, amennyiben az az igény teljesítéséhez szükséges. E közérdekű adatigénylés teljesítése nem indokolja a személyes adataim kezelését.

Az igényelt adatok:

1.Először is, noha erről a vonatkozó jogszabály nem szól, nyilvánvaló, hogy az Infotörvény (2011. évi CXII. törvény) alapján az önök nyilvántartásába a mi, azaz az ország szinte minden pedagógusának személyes adatai kerülnek. Mi pedig természetesen mindannyian érintettek vagyunk, a kezelt adatok továbbá személyes adatok, mert a törvény 3. §-a szerint érintett „bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy”, továbbá: „személyes adat:az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.”

Az adatvédelem az Alaptörvény által elismert alapvető jog, az adatkezelésnek az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint alkotmányos célra kell irányulnia, továbbá a törvény 4. § (5) bekezdése szerint a célhozkötöttség mellett „tisztességesnek és törvényesnek” kell lennie, továbbá, tekintettel arra, hogy az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése rögzíti azt, hogy „Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez…”, az adatkezelésnek meg kell felelnie a vonatkozó alkotmányos teszteknek is. A rendeletből ugyanakkor gyakorlatilag minden az Infotörvényben meghatározott garancia (pl. az adattörlésre, továbbításra, adatbiztonságra vonatkozóak) hiányzik.

Legjobb tudomásom szerint kötelező adatkezelést csak törvény (és kivételesen önkormányzati rendelet) rendelhet el, ezt az adatkezelést viszont az idézett miniszteri rendelet írja elő. Továbbá az Infotörvény 5. § (3) bekezdése értelmében kötelező adatkezelés esetén az adatkezelést elrendelő jogszabálynak meg kell határoznia a következőket:

• a kezelendő adatok fajtáit,
• az adatkezelés célját és feltételeit,
• az adatok megismerhetőségét,
• az adatkezelés időtartamát, valamint
• az adatkezelő személyét.

Az Infotörvény 20. § (2) bekezdése értelmében az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, e körben különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról. A (3) bekezdés szerint: „Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet a (2) bekezdés szerinti információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is.”

Ennek alapján kérem, tájékoztassanak a következőkről:

a)személyes adatkezelésnek tekintik-e az egységes pedagógus adatbázisba az ország összes pedagógusáról begyűjtött adatok kezelését;

b)mi az egységes pedagógus adatbázis adatkezeléseinek törvényes és alkotmányos célja;

c)hol találom meg az adatkezelést előíró törvényt magát, továbbá annak rám és személyes adataimra vonatkozó, azok kezelését előíró rendelkezéseit;

d)a kötelező adatkezelésről szóló az Infotörvény 20.§ szerinti tájékoztatás megtörtént-e, ha igen, hogyan.

A fentieken túl az alábbi kérdésekben is kérem felvilágosításukat:

2.Mint már írtam, engem az is zavar, hogy nem csak az én adataimat kell továbbítanom az önök adatbázisába, hanem, miután a kollégáim adatait is össze kell gyűjtenem és továbbítanom, ezzel magam is adatkezelőnek minősülhetek. Noha, mert az adatkezelés célját nem én határozom meg, a törvény gondos átolvasása után adatkezelőnek sem tekinthetem magam egyértelműen, mégsem lehetek adatfeldolgozó, hiszen önök velem semmilyen szerződést nem kötöttek („adatfeldolgozó: az a természetes… személy… aki vagy amely szerződés alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is – adatok feldolgozását végzi”). Ezért mégis leginkább adatkezelő lehetek, ami azt jelenti, hogy én magam is felelős leszek, ha – például azzal, hogy összegyűjtöm, majd feltöltöm az adataikat – valószínűleg jogellenesen kezelem a kollégáim adatait. Különösen abban az esetben ha, mint a fentiekből következik, kétségeim vannak az adatkezelés jogszerűsége tekintetében. Az Infotörvény 23. §-a kivételesen terhes bizonyítási szabályok, továbbá kártérítést és sérelemdíjat is tartalmazó felelősségi szabályok mellett biztosítja az adatalanyok számára a bírósági jogorvoslat lehetőségét.

Kérem, ismertessék azokat az önök által kidolgozott vagy ismert garanciákat, amelyek megvédenek engem és hasonló helyzetben lévő kollégáimat attól, hogy adott esetben a bíróság jogellenes adatkezelőnek nyilvánítson. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy mi zárja ki, hogy én magam a saját fizetésemből, illetve önök, azaz az Oktatási Hivatal az általam is fizetett közpénzből kártérítést, illetve sérelemdíjat legyünk kötelesek kifizetni, ha a rendelet szerint járunk ugyan el, de – ami ugyancsak lehetségesnek látszik – az mégis jogellenes adatkezelésnek minősül.

3. A törvény 14. §-a alapján, a kötelező adatkezelés kivételével, jogom van az Önök által nyilvántartott adataim törlését kérni.

Kérem, tájékoztassanak arról, hogy, mivel a kötelező adatkezelés törvényi feltételei hiányoznak, elismerik-e általánosságban a nyilvántartott adatokra vonatkozó törlési jogot. Ha nem, milyen törvényes indokkal tagadják meg a pedagógusoktól a törlés iránti esetleges kérelmeket? Van-e erre vonatkozó, már kidolgozott, jogi álláspontjuk?

dátum

Tisztelettel:

Az Eötvös Károly Intézet elemzése

Nagy a baj a pedagógusprofilok központi nyilvántartásával!

A pedagógusok önértékelési kötelezettségéről szóló új szabályozás és az információs önrendelkezés

A közoktatás minőségbiztosításának idén ősztől új rendje érvényesül: a pedagógusokat és az intézményvezetőket olyan rendszeres egyéni és csoportos önértékelésre kötelezik, aminek eredményeit az Oktatási Hivatal központi adatbázisában tárolják majd. Az új szabályok lényegében az ország valamennyi pedagógusának rendszeresen frissülő profilját tartalmazó központi adatbázist hoznak létre, amelynek céljairól és az adatkezelés korlátairól az erről szóló jogszabályok alig mondanak valamit. A homályban hagyott szabályozás alapján törvénysértő módon zajló rendszeres központi ellenőrzés és maga az adatbázis a pedagógusok alkotmányos jogainak sérelmét okozza.

I.

Az ellenőrzés rendjét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza. Eszerint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységének értékelését az intézményi önértékelésre is alapozza. Ennek hivatalosan deklarált célja az intézmény szakmai fejlődésének támogatása. Az intézményi önértékelés részeként kétévente sor kerül az intézmény pedagógusai, valamint az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében az intézményvezető intézményen belüli értékelésére.  Az önértékelés keretében, aminek részleteiről miniszteri kézikönyv  szól, az iskolákban olyan pedagógus csoportok jönnek létre, amelyek az érintett pedagógusoktól, kollégáiktól, valamint a szülőktől és diákoktól gyűjtenek a kézikönyv vizsgálati tematikája alapján információkat.
Az értékelés maga és annak adattartalma nem marad az intézmény kezelésében, eredményeit az intézmény rögzíti az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. Ez az informatikai rendszer az önértékelés eredményét elérhetővé teszi az értékelt pedagógus, az intézményvezető, továbbá az Oktatási Hivatal, valamint az ellenőrzést, minősítést végző külső szakértők, szaktanácsadók számára.
Az ellenőrzés és az annak következtében keletkezett személyes adatok átadása az Oktatási Hivatalnak az ellenőrzés alá vont pedagógusok, intézményvezetők és az ellenőrzött oktatási intézmény számára kötelező. Az így létrejött, döntően személyes adatokat tartalmazó adatbázis kezelője a 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet alapján az Oktatási Hivatal.
Az intézményi önértékelés alapján, amely lényegében kiterjedt kötelező személyesadat-gyűjtés, az Oktatási Hivatal olyan országos adatbázissal rendelkezik majd, amelyben gyakorlatilag az összes pedagógus így létrejövő szakmai profilja megtalálható lesz.

II.

Minden embert megillető alapvető jog az információs önrendelkezés szabadsága. Ez a pedagógusok személyes és szakmai autonómiájának is fontos alkotmányos biztosítéka. A hatályos Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése rögzíti: „Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.” Az információs önrendelkezési jog tartalmát, a személyes adatokhoz fűződő jog érvényesülésének garanciáit az Alaptörvény alapján az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotörvény) szabályozza.

III.

Az intézményi önértékelés szabályozása egészében és részleteiben is sérti az alkotmányosság általános elveit, valamint a hatályos magyar alaptörvényi és törvényi szabályokat is.
A szabályozást azért nehéz bírálni, mert szinte semmilyen elemében nem felel meg az alkotmányosság követelményének. Az alkotmányosság legelső, formális követelményét sem teljesíti, mivel ezek nem törvénnyel, hanem kötelező jelleggel rendeleti úton meghatározott adatkezelések. A pedagógusok alapjogait – az önértékelés keretében megvalósuló kötelező személyesadat-gyűjtéssel – nem törvényben, hanem miniszteri rendeletben és egy – jogi státusz nélküli – kézikönyvben korlátozzák. Ez azonban az Alaptörvény alapján is csak törvényben lenne egyáltalán lehetséges. Az Infotörvény pedig kifejezetten kimondja, hogy adatkezelést csak törvény – és szűk körben önkormányzati rendelet – rendelhet el. Ezt tetézi az ugyancsak hiányzó szubsztantív (tartalmi) követelmények megsértése.
Az önértékelés keretében előírt kötelező adatkezelések szinte kizárólag személyes adatokat tartalmaznak. Az adatok között lehetnek továbbá ún. különleges (pl. egészségügyi) adatok, amelyek pedig a törvény fokozott védelme alatt állnak.
A rendelet nem szól az Oktatási Hivatal, mint adatkezelő, adatkezelési jogai terjedelméről, illetve annak korlátairól. Az sem világosan meghatározott, hogy az Oktatási Hivatalban, esetleg azon kívül, kik milyen hozzáférési jogosultsággal rendelkeznek majd. De a szabályozás még annak sem adja indokát, hogy egyáltalán milyen alkotmányos célt szolgál az intézményi adatok központi adatbázisba rendezése. Alkotmányos cél nélkül egyébként sem fogadható el kötelezően elrendelt adatkezelés. Alkotmányos indokok hiányában csupán egy állami monstrum látható, amely szinte minden tanárról szinte minden, még a pontosságnak és tényszerűségnek sem megfelelő adatot nyilvántart. Az így kialakuló személyiségmodell természete alapján is hamis, mert nem csupán az esetleges személyi és intézményi konfliktusok torzító elemét, de a diákok és szülők véleményében az adott pedagógus munkájának színvonalára nem közvetlenül vonatkoztatható tényezők hatását sem képes figyelembe venni.
Az adatkezelésnek hiányoznak nemcsak a törvényi céljai, de, ettől nem függetlenül, a célhozkötöttségi és az adattovábbítás elemi garanciái is. Ebből következően nem érvényesül az Infotörvénybe foglalt adatminimalizálás elve sem: „Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas.” Ezáltal nincs mit az alkotmányos mércéhez mérni, hiszen az adatkezelés célját sem ismerjük.
Az adatbiztonság (az adatok védelmének) speciális követelményeit a szabályozás egyáltalán nem tartalmazza.
A hatályos Infotörvény címében is az „információs önrendelkezés”-re utal. Az információs önrendelkezés jogát az Alkotmánybíróság személyi szám határozata [15/1991. (IV. 13.) AB határozat] vezette be. Ennek alapja egyébként a német alkotmánybíróságnak a határozat által is egyetértően idézett 1983. december 15-i határozata, amely a népszámlálásról szóló törvény rendelkezéseinek megsemmisítésével vezette be az európai jogi kultúrába az információs önrendelkezési jog fogalmát. A kalsruhei bíróság arra a következtetésre jutott, hogy nincs szabad választás az individuum számára áttekinthető információs helyzet nélkül. Aki bizonytalan abban, hogy kik mit tartanak róla nyilván, törekedni fog arra, hogy ne saját késztetéseit kövesse, hanem olyan viselkedést tanúsítson, amit átlagosnak vél, semmiképp ne tűnjön ki. Ugyanezt állapította meg az átláthatatlan helyzetet eredményező giganyilvántartásokkal kapcsolatban a magyar Alkotmánybíróság is.

A pedagógusi önértékelés rendeleti és kézkönyvi szabályai által létrehozott adatkezelési rezsim kifejezetten áttekinthetetlenné teszi individuális és közösségi szinten is a pedagógustársadalom számára az információs helyzetet. Személyes adataik kikerülnek ellenőrzésük alól, ezzel csoportjaik és tagjaik is kiszolgáltatottá válnak A rendszer konformitásra kényszeríti őket, és a legalapvetőbb jogelvi szinten is alkotmányellenes.

A pedagógusokról vezetett nyilvántartási rendszer tehát a formai és a tartalmi alkotmányosság követelményét is megsérti.

Érdemes megjegyezni, hogy a rendszer esetleges átalakítása az önkéntesség elvére ugyancsak jogos alkotmányos ellenvetéseket váltana ki, mert az „informált” (tudatos) beleegyezés követelményének ez a rendszer ebben a formájában nem feleltethető meg.
 

IV.

Az érintettet, azaz bármely pedagógust, az Infotörvény alapján megilleti a bírósági jogorvoslat.

„Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni.”  A kár fogalmába, természetesen, nem csak a tényleges materiális károk tartozna bele. A helyes jogértelmezés szerint az Oktatási Hivatal mellett az oktatási intézmények, amelyek az Oktatási Hivatal adatállományába törvénysértő módon adatokat töltenek fel, ugyancsak önálló adatkezelők. A jogsérelmet szenvedett pedagógusokat az Oktatási Hivatallal szemben és az adataikat összegyűjtő és továbbító intézmények ellen is megilletheti a bírói jogvédelem. A törvényes feltételek teljesülése esetén alkotmányjogi panasznak és nemzetközi jogorvoslatnak is helye lehet. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, ha eljön ennek az ideje, a jogsérelmet szenvedetteknek kész segítséget nyújtani.