Szakszervezetek: eredménytelenek a bértárgyalások
A munkaadóknak és a munkavállalókat képviselő szakszervezeteknek nem sikerült közös nevezőre jutniuk a jövő évi béremelésről, így a kormányra szállt annak a joga és lehetősége, hogy megállapítsa a minimálbér és a garantált bérminimum összegét.
A munkaadóknak és a munkavállalókat képviselő szakszervezeteknek nem sikerült közös nevezőre jutniuk a jövő évi béremelésről, így a kormányra szállt annak a joga és lehetősége, hogy megállapítsa a minimálbér és a garantált bérminimum összegét. Az öt szakszervezeti konföderáció (Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Liga Szakszervezetek, Magyar Szakszervezeti Szövetség, Munkástanácsok, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma) sajtótájékoztatóján kiderült: a jelenlegi bruttó 105 ezer forintos minimálbér helyett a munkáltatók 110 ezer forintot javasoltak, vagyis nettóban számítva alig lenne érezhető az emelés. Ugyanez vonatkozik a garantált bérminimumra: a munkáltatók képviselői bruttó 128 ezer forintot javasoltak, míg a szakszervezetek 131 ezer alatt nem kívántak megállapodni. A kormány hat tárgyalási fordulóban is arra hivatkozott, hogy a jövő évi költségvetést és az adótörvényeket már elfogadta a parlament, tehát szűk a mozgástere. A kabinet várhatóan elfogadja a 110 75O forintot a jövő évi minimálbér összegeként, amely nettóban kb. 73 600 forint lenne, vagyis nem érné el a KSH által számított létminimumot sem - hangzott el a sajtótájékoztatón. Ezt az érdekképviseletek elfogadhatatlannak tartják. Az öt konföderáció álláspontja szerint a munkavállalóknak is kell állniuk saját érdekeikért, azok érvényesítéséhez a nyomásgyakorlás keményebb eszközeire, vagyis munkabeszüntetésre, sztrájkra is szükség lehet. A szakszervezeti vezetők azt is hangsúlyozták, hogy 2016-ban a kormány ismét tavasszal szeretné elfogadtatni a 2017-es költségvetést, ezért a tárgyalásokat még korábban kell elkezdeni.