A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) visszavonja azt a kezdeményezését, hogy a pedagógusok március 30-án délután 4 óra után fejezzék ki véleményüket a köznevelés helyzetéről - jelentette be Galló Istvánné, a PSZ elnöke 2016. március 23-án.

Lépésüket azzal indokolta, hogy nem akarják megosztani a pedagógusokat, hiszen a Tanítanék Mozgalom várhatóan szintén akciót hirdet, aznap reggelre.

Galló Istvánné azt mondta: a PSZ olyan polgári engedetlenségre, amelynek jogkövetkezménye lehet, nem biztathatja a pedagógusokat, minden munkavállaló egyéni döntése, hogy részt vesz-e benne. Ugyanakkor a szabad véleménynyilvánításra vonatkozó álláspontjukat fenntartják, és a jogszerű sztrájk megszervezéséről sem mondtak le, ha nem sikerül a Pedagógusok Sztrájkbizottságának és a Kormánynak megállapodnia - tette hozzá. Kérdésre válaszolva közölte, ha egy pedagógus nem tart meg egy órát, annak lehet végső esetben olyan következménye, hogy felmondanak neki. Hangsúlyozta: a szakszervezetek nagyon fontosnak tartják minden szervezetnek és magánszemélynek az oktatás ügyéért tett megmozdulását. A szakszervezetek és a szakmai szervezetek céljainak megvalósítása érdekében akcióik nagy segítséget jelentenek, erősítik az üzenetet, hogy változásra van szükség a közoktatásban.

A PSZ elnöke elmondta: hétfőn egyeztettek a Tanítanék Mozgalom egyik képviselőjével, Pukli Istvánnal. Azt javasolták, hogy a pedagógusok március 30-án délután 4 óra után fejezzék ki véleményüket az iskolák épülete előtt, ez azonban nem sztrájkfelhívás volt, hanem egy akció az alkotmányos véleménynyilvánítás lehetőségére. A Tanítanék Mozgalom nem fogadta el a javaslatot, és várhatóan polgári engedetlenséget hirdet aznap reggelre, egy óra időtartamra. Ezt a Pedagógusok Szakszervezete tudomásul veszi és visszavonja javaslatát.
Galló Istvánné kérdésre válaszolva kijelentette: a kormány semmilyen pressziót nem gyakorolt rájuk, hogy határolódjanak el a civil szerveződésektől. Azt ugyanakkor jelezte: záros határidőn belül lezárják a tárgyalásokat, vagy így, vagy úgy. Abban érdekeltek, hogy szülessen megállapodás, de csak olyat tudnak elfogadni, amely a pedagógusok és a gyerekek érdekét szolgálja.

A sztrájkbizottság 25 pontos követeléséről folytatott tárgyalásokon szó volt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megszüntetéséről is. Nem tudják, a kormány képviselői a bejelentéssel "miért szaladtak előre", de az „nagyon jól hangzott” - közölte, hozzátéve: a problémákat maga a Klik testesíti meg. A PSZ elnöke kiemelte: a hír nem jó, nem egy Klik lesz, hanem nagyon sok kis Klik, de az állami fenntartás nem szűnik meg, és továbbra sem látják az intézmények szervezeti és szakmai önállóságának biztosítását, a várható jogosítványokat. Az intézmények továbbra is ebben a rendszerben működnének, a keretgazdálkodás szabályai szerint. A munkaviszony létesítését és megszüntetését kivéve a munkáltatói és gazdálkodási jogukat az intézmények a tervek szerint visszakaphatják. Ugyanakkor a fenntartótól továbbra sem válik el az intézmény, ami a működtetés legnagyobb problémája - jegyezte meg.Kardinális kérdésnek nevezte a tanulók terhelésének csökkentését, a Nemzeti Alaptanterv átdolgozását. Hangsúlyozta, jogszabályokban kell garanciát adni arra, hogy az ígéreteket be is tartják.

A pedagógusok munkaterheléséről Galló Istvánné azt mondta: a kötelező 22 óra visszaállításához ragaszkodnak, de ez kemény csata, mert a kormány nem támogatja. A 32 órás kötelező munkaidőt ugyanakkor valószínűleg megszüntetik majd - jelezte, hozzátéve: van pozitív elmozdulás, a kormány szándéka megvan a változtatásra, de az irány nem mindegy.

Kitért arra is, hogy nagyon türelmetlenek a pedagógusok, sokan úgy érzik, a kormány időt húz. A köznevelési kerekasztalt a sztrájkbizottság munkabizottságnak tekinti, de megállapodás csak a sztrájkbizottsággal köthető - közölte.
Hajnal Gabriella, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke szerint a civil szervezetek és a szakszervezetek céljai megegyeznek, az oktatást újjá kell szervezni, új alapokra kell helyezni. Nagyon alaposan ki kell dolgozni a tananyag csökkentését, nem szabad kapkodni. Olyan változtatásra van szükség, amely a tanulók terheit hosszú távon csökkenti, de a tudást növeli - mondta. Kitért arra is, az érettségi szabályairól is tárgyal a sztrájkbizottság, hiszen az benne van a 25 pontban, ami nem más, mint a pedagógusok által jelzett gondok csokra. Több problémát fogalmaz meg, mint a 12 pont, ugyanakkor sok hasonló gondolat van mindkettőben. Mivel azonban a 25 pont előbb született meg, mint a Tanítanék Mozgalom 12 pontja, már nem volt mód a szövegbeli változtatásra. Ami lényeges, hogy a Civil Közoktatási Platform - amelynek a sztrájkbizottság és a Tanítanék Mozgalom is a tagja - a 25 pont mögé állt, azt támogatta.  Hajnal Gabriella jelezte, szó volt a tervezett jövő évi változtatásokról, majd példaként említette a történelem tárgyat, de konkrétumokat még nem mondott. Szólt arról: a tanulási és magatartászavarral küzdő gyerekeknél is kitolhatják a tankötelezettségi korhatárt.
Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke kiemelte: a szakképzés speciális kérdéseit törvényben kell rögzíteni, erről tárgyaltak és megállapodtak a nemzetgazdasági tárcával. Megjegyezte: a sztrájkbizottsági követeléseken túl 17 pontról a PSZ-szel közösen egyeztetnek a szaktárcával.

Képgaléria