A szakképzés rendszerének átalakítása mellett érvelt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azon a budapesti konferencián, amelyet a PDSZ és a Friedrich Ebert Alapítvány közösen szervezett.

Statisztikai adatokat is sorolt: 2012 és 2016 között 86 ezerrel csökkent a tanulók száma a szakképzésben, miközben a gazdaságnak több szakmunkásra és technikusra van szüksége. Szerinte meg kell erősíteni a szeptembertől belépő szakgimnáziumokat, és könnyebbé kell tenni a bejutást az egyetemekre. Szükséges a nyelvtudás és a digitális kompetenciák szintjének erősítése is. Parragh László szerint a magyar oktatási rendszer egyik fő problémája, hogy a különböző struktúrák nem épülnek egymásra, és jelentős többletkapacitással működnek. A kapacitástöbbletet érzékelteti, hogy a 2016/2017-es tanévben a felvételkor meghirdetett helyek száma a duplája a felvettek létszámának. Kérdésre válaszolta azt mondta: a rendszert szeptembertől be kell vezetni, akkor is, ha nem készült el minden kerettanterv.

Demján Sándor, a VOSZ elnöke a munka tiszteletének fontosságát emelte ki. Úgy fogalmazott: az ország jövőre azon múlik, hogy milyen lesz a szakmunkásképzés. „Oktatási lobbiról” beszélt, melynek erős az érdekérvényesítő ereje. Ugyanakkor azt is mondta, hogy az oktatási rendszer megújításában részt kell venniük a tanároknak is. Szerinte Magyarország 50 év múlva „ki fog ürülni”, az idősek és a szociálisan rászorulók maradnak itt, mert azok, akik részt tudnának venni a gazdasági növekedést jelentő bővített újratermelésben, külföldre mennek. Ezért sürget az idő, mihamarabb változásokat kell bevezetni a szakképzésben.

A Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke, Szebedi Tas - riposztként - úgy jellemezte önmagát, hogy ő az „oktatási lobbi” erőtlen képviselője. Szakmai tapasztalati alapján jelezte, hogy a kormány által most favorizált természettudományos képzéstől a tanulók 95 százaléka elfordul, a tanítási módszerek, eszközök elavultak. Náluk, az elitnek mondott gimnáziumban a többség banki, közgazdasági, jogi pályát választ. Elgondolkodtató adatokat sorolt a nyelvi képzésről is: egy diák Magyarországon 1000-1600 órán át tanul nyelvet, egy részük mégsem tud nyelvvizsgát szerezni! Ezért a természettudományos képzés megújítása mellett szerinte szükség van a nyelvi képzés reformjára is. Jelezte, hogy nagyon sok kutatási eredmény van, amelynek az eredményeit a döntéshozók nem is ismerik, így fel sem tudják használni.

Bojár Gábor, a Graphisoft cég és egy budapesti magánegyetem alapítója előadásában kitért arra, hogy az ipari forradalom óta rohamosan nő a nem kétkezi munka aránya a termelésben. Az informatika fontosságáról megjegyezte: tízszer annyi testnevelésóra van az iskolában, mint informatika, miközben informatikai forradalom zajlik a világban!

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke arról beszélt, hogy ma még nem lehet látni, milyen hatással lesz a munkavállalókra, a pedagógusokra, a szakoktatókra a szakképzési rendszer vitatott átalakítása. Hiszen előterjesztést, írásos dokumentumot erről nem kapott az érdekképviselet. A foglalkoztatottak létszámát befolyásolja a tankötelezettség leszállítása 16 éves korra. Egyre gyakrabban hallani arról, hogy a 16-dik évét betöltő tanuló saját vagy szülőjének elhatározásából otthagyja az iskolát és közmunkás lesz, így segít a család anyagi helyzetén. A 18 éves tankötelezettségnél ez nem fordulhatott elő, hiszen a törvény büntette a szülőt, ha gyermekét nem járatta iskolába, másrészt ehhez a tanulói létszámhoz tervezték a pedagógusok létszámát is.
Nem tudható, hogy a közismereti és a szakmai kerettantervek miként hatnak a pedagógusok létszámára, hol lesz munkaerő-hiány vagy felesleg. Az bizonyos, hogy a közismereti tantárgyak számának csökkentése, a természettudományi tantárgyak eltörlése - bizonyos szakmatípusoknál - létszámfelesleget okoz. Erre az NGM azt válaszolta, hogy a reáltárgyakat tanító tanárokból a Kliknél hiány van, a „felesleget” át tudják venni.
Galló Istvánné arra is kitért, hogy a PSZ az NGM-mel folytatott tárgyalásokon javasolta: a szakképzésben is hozzanak létre nyelvi előkészítő, úgynevezett nulladik évfolyamot. Ezt az EMMI ugyan nem támogatta, de a szakszervezet ígéretet kapott arra, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium megpróbál tenni valamit. Azt is javasolta a szakszervezet, hogy a 9-12-dik évfolyamon csökkentsék az érettségire épülő szakképesítés órakeretét 125 órával. Az így felszabaduló órakerettel az iskola - saját döntése alapján - megemelheti a kötelező komplex természettudományos tantárgy, illetve a kötelezően választható tantárgy időkeretét. Ezek a megoldások a PSZ szerint számos álláshelyet mentenének meg.
Az intézmények a szakképzési centrumokhoz kerültek, ami magában hordozza azt a lehetőséget, hogy később iskolákat vonjanak össze vagy zárjanak be. Fogy a tanulók létszáma, az iskolák kihasználtsága általában 70 százalék körül van. Az intézménybezárások munkahelyek megszűnésével járhatnak - erre is fel kell készülni, mondta Galló Istvánné a konferencián.  A szakképzés átalakításával a foglalkoztatásban nagy a bizonytalanság, nem jellemző a kiszámíthatóság, tervezhetőség - fogalmazott az elnök.
A konferencián többen felháborodtak, mert Parragh László kérdésre válaszolva soknak ítélte az évek óta ugyanazt a tantárgyat oktatóknál a tanórára készülésre fordított időt. Egy pedagógus azonban azt válaszolta neki: nagy különbség van aközött, hogy ha valaki matematikát tanít vagy gyereket! Mert ha gyereket tanít, arra igenis készülni kell.

Nézze meg képgalériánkat!