A Pedagógusok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja, hogy méltánytalan és megalázó helyzetbe kerültek azok a pedagógusok, akiknek az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig legfeljebb hét évük van hátra. Csaknem 1400 tanár egész életpályáját minősítették sikertelennek.

Ha a kezdeményezés nem vezet sikerre, a Pedagógusok Szakszervezete az alapvető jogok biztosához, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul.

A Pedagógusok Szakszervezetének

k ö z l e m é n y e

a Pedagógus II. fokozatba történő „rendkívüli” besorolásról

A Pedagógusok Szakszervezete a pedagógus előmeneteli rendszer szabályozását és bevezetési ütemét kezdettől fogva aggályosnak ítélte meg. Látható volt ugyanis, nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy a jogalkotó által meghatározott ütemben a köznevelésben foglalkoztatott pedagógusok minősítési eljárását elvégezzék. Érzékelhető volt az is, nincsenek kellően tisztázva a minősítési eljárás szakmai kritériumai, illetőleg nem kellően kimunkált az eljárási rend.

A Pedagógusok Szakszervezete – mint a Pedagógusok Sztrájkbizottságának tagja – nyomatékosan követelte, hogy a hosszabb szakmai gyakorlattal és pedagógus szakvizsgával rendelkezők besorolása a Pedagógus II. fokozatba történjen. A sztrájkbizottsági tárgyalásokon megszületett megállapodás erre a kérdésre is kiterjedt.

A Pedagógusok Szakszervezete mindezekre tekintettel üdvözölte azt a kormányzati bejelentést, miszerint automatikusan a Pedagógus II. fokozatba sorolják 2017. január 1-jével azokat a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat, akiknek az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig legfeljebb hét éve van hátra. Ugyancsak támogatta azt a kormányzati bejelentést, amely szerint az ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besoroltak további eljárás nélkül, véglegesen a Pedagógus II. fokozatban maradnak. A Pedagógusok Szakszervezete ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy a most módosított kormányrendelet alapján az említett körbe tartozók közül nem kerülhetnek a Pedagógus II. fokozatba, illetőleg nem maradhatnak ott azok, akiknek a minősítési eljárása sikertelen volt.

Az említett eljárás különösen sérelmes azoknál, akiknek az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig legfeljebb hét éve van hátra, mivel ebben az esetben egy egész pedagógus életpályát minősítettek sikertelennek. Ez rendkívül méltánytalan és megalázó! Ráadásul az egyenlő bánásmód követelményét is sérti.

   Sem a Köznevelési Kerekasztal döntésében, sem a jogszabály megjelenése előtti „hivatalos” kommunikációban nyoma sem volt annak, hogy a korábban sikertelen minősítési eljárásban való részvétel kizárja az érintettek Pedagógus II. fokozatba történő átsorolását. Mindvégig feltétel nélküli, automatikus átsorolásról volt szó! „Derült égből villámcsapás”-ként szembesültek a jogszabályban megjelent korlátozással.

A Pedagógusok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja, hogy a több évtizedes gyakorlattól eltérő, teljesen új bérezési szabályokat az Alkotmánybíróság által több alkalommal is „kifejtett” kellő idő biztosítása nélkül vezették be. A kellő idő az Alkotmánybíróság iránymutatása szerint akkor biztosított, ha a jogalkalmazónak módjában áll megismerni a jogszabály rendelkezéseit, és ennek alapján világossá válik az is, hogy annak végrehajtásához milyen cselekedetre van szükség. A pedagógusok foglalkoztatási rendjét, minősítési eljárásának szabályait – 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet – 2013. augusztus 30-án jelentették meg a Magyar Közlönyben szeptember 1-jei hatályba lépéssel. A kormányrendelet előírásait azóta többször módosították. A módosítások gyökeresen átalakították a minősítési eljárás rendelkezéseit. A hatályba léptetésnél ezekben az esetekben sem biztosította a jogalkotó a kellő időt. A módosítások megváltoztatták a már folyamatban lévő minősítési eljárások szabályait is.

A Pedagógusok Szakszervezete több alkalommal tiltakozott az ellen is, hogy a minősítési eljárás szakmai-tartalmi kérdéseit nem jogszabály, hanem az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott útmutató állapítja meg. Az útmutató alapján kellett elkészíteni a minősítési eljárás egyik leglényegesebb dokumentumát, a portfóliót. Az útmutató azonban nem kötelező, az abban foglaltakra jogot vagy kötelezettséget nem lehet alapozni. A minősítési eljárás sikertelensége pedig megvalósul a hibásan feltöltött portfólió esetén is. Ráadásul „menet közben” az útmutatókat is módosították.

Az alaprendelet 2015. évi módosítása alapján az Oktatási Hivatal felhatalmazást kapott arra, hogy megszüntesse a minősítési eljárást, és megállapítsa annak sikertelenségét. A Hivatal nem vizsgálta, hogy a sikertelenség a pedagógusnak felróható ok miatt történt-e vagy sem. A portfólió elkészítése, megfelelősége sok vitára adott okot, különös tekintettel arra, hogy tartalma és elkészítésének szabályai többször megváltoztak, s a változások érintették a folyamatban lévő eljárásokat is. A csaknem 1400 pedagógus jelentős többségének ezért rajtuk kívülálló ok miatt lett sikertelen a minősítése.

A minősítési eljárás számos „mozzanatát” az Oktatási Hivatal elektronikus informatikai rendszerén kellett teljesíteni. Az informatikai hozzáférés hosszadalmas, nehézkes, bizonytalan volt: előfordult az is, hogy a rendszert – annak hibája miatt – az érintett pedagógus nem tudta megnyitni.

Azok, akiknek az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig legfeljebb hét évük volt hátra, saját elhatározásuk alapján vettek részt a minősítési eljárásban, s így előfordulhatott, hogy az eredeti rendelkezések alapján több mint hetvenezer forint eljárási díjat kellett befizetniük. A Pedagógusok Szakszervezete a díjfizetési kötelezettséget magasnak tartotta és tartja ma is. A Pedagógusok Szakszervezete ezért üdvözölte, amikor a Kormány 2015-ben – a szakszervezeti kérésnek megfelelően – változtatott a szabályon, s csak azok részére írt elő díjfizetési kötelezettséget, akik sikertelen vizsga miatt másodszor jelentkeznek minősítési eljárásra, illetve akik Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozatot kívánnak elérni. A Pedagógusok Szakszervezete azonban kitart amellett, hogy a díjfizetési kötelezettség nem lehet magasabb a tényleges költségeknél, és indokolt a részletfizetés engedélyezésének lehetősége.

A Pedagógusok Szakszervezete a kialakult helyzetet elfogadhatatlannak tartja. Ezért kezdeményezi a Kormánynál a Pedagógusok Sztrájkbizottsága azonnali összehívását, és az álláspontja szerint diszkriminatív rendelkezések soron kívüli módosítását.

Amennyiben a kezdeményezés nem vezet sikerre, a Pedagógusok Szakszervezete az alapvető jogok biztosának segítségét kéri, illetőleg az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul.

Budapest, 2016. szeptember 9.

Pedagógusok Szakszervezete