Míg kormánypárti felszólalók helyeselték a változtatásokat, az ellenzékiek bírálták az oktatási kormányzat munkáját az Országgyűlés közoktatási vitanapján, 2016. november 28-án. Az MTI alapján közöljük a beszámolókat.

Palkovics László: megszűntek az iskolák finanszírozásával kapcsolatos gondok

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ költségvetését idén 91,5 milliárd forinttal növelte meg a kormány, így az elmúlt nyolc-kilenc hónapban az iskolák finanszírozásával kapcsolatos "ügyek" megszűntek - mondta Palkovics László oktatási államtitkár az Országgyűlésben, hozzátéve: a Kliknek, szemben a februári 17 milliárdos lejárt tartozásállománnyal, ma nincs kifizetetlen számlája. Az államtitkár - a közoktatás helyzetéről ellenzéki kezdeményezésre megtartott vitanapon - közölte, január 1-jétől ugyanezt a működést várják el az új rendszertől. Megjegyezte, a költségvetés tervezése iskolai szinten történik, ebből számítják ki a teljes állami intézményfenntartó éves költségvetését, és iskolai szinten november végéig elkészülnek a költségvetések. Emlékeztetett: a Klik-et az a kritika érte, hogy túl centralizált, túl nagy és túl messze van a döntéshozatal helyétől. Szerinte az iskolák szempontjából mindenképpen jobb megoldás lesz, hogy január elsejétől létrejönnek a tankerületi központok, így az iskolaigazgató és a tankerületi központ vezetője között nem lesz köztes szint, az igazgatók valóban az iskola vezetői tudnak lenni. Palkovics László arról is beszélt, hogy a következő időszakban két új testület jöhet létre: a Köznevelés-politikai Érdekegyeztető Tanács, amely a miniszter tanácsadó szervezeteként a Köznevelési Kerekasztal által leképezett funkciókat tartalmazza, valamint a tankerületi központi tanács, amelynek keretei között a közösség is beleszólhat az iskola ügyeibe. Az államtitkár az iskolarendszer előtt álló kihívásokról szólva elmondta: a ma iskolába járó gyerekek kétharmada nagy valószínűség szerint olyan munkakörben fog dolgozni, ami még ma nem létezik, így egy bizonytalan, nem ismert jövőre vonatkozóan kell olyan oktatási rendszert kialakítani, amiből kikerülve a tanulók boldogulni tudnak. Szerinte ezért azt kell az iskolában elérni, hogy a gyerekek megértsék és elfogadják, hogy meg tudnak tanulni különböző dolgokat, és ezt életük során bármikor meg tudják tenni, vagyis a tanulási folyamat nem ér véget az iskolával. Palkovics László egy eredményes oktatási rendszer három legfontosabb elemének a jó képességű tanárt, a tanárok módszertani felkészültségét és a méltányos oktatást tartotta, ugyanakkor elismerte, hogy az Oktatási Hivatal kompetenciamérése szerint jelenleg "erőteljes szakadék" van a főváros és a nagyvárosi iskolák, illetve többi iskola között, vagyis a tudáshoz való hozzáférés nem ugyanolyan az iskolákban. Jelezte: a nemzeti alaptanterv (nat) koncepciójának kialakítása jelenleg is folyik, ebben foglalkoznak a módszertannal, a méltányos és egyénre szabott oktatással, a 9 osztályos általános iskola kérdésével és az iskolaidő hosszával is. Az a cél, hogy 2019 szeptemberétől már az új nat szerint kezdődjön meg az oktatás, felmenő rendszerben - mondta. Az államtitkár beszámolt a Köznevelési Kerekasztal témáiról és az iskolák által megfogalmazott kritikákról is, és ezek alapján az elmúlt időszak változásai között említette, hogy a gyerekek terhelésének csökkentése érdekében rugalmas tanmenetajánlásokat hoztak létre, valamint az első két osztályban lehetőséget adtak a 30 perces tanórákra. Hozzátette: átalakult a szakképzési rendszer is, megjelentek a szakgimnáziumi kerettantervek, benne a természettudományos tantárgy. Ezzel kapcsolatban elismerte: valóban elég gyorsan történt a tantárgy megjelenítése, de úgy tűnik, a tanárok ezt tudják kezelni. Elmondta: mivel több kritika érte a tanfelügyeleti rendszert is, ezért ezt egyszerűbbé tették és ritkább lett intézményi önértékelés is. Palkovics László beszámolt a pedagógusok béremeléséről és az oktatási munkát segítők fizetésének rendezéséről, valamint fontosnak nevezte a pedagógusok továbbképzésének egyetemi alapra helyezését és azt, hogy a továbbképzés ne kerüljön pénzbe se a tanárnak, se a tankerületnek.

KDNP: valódi nevelésre van szükség

    
Hoffmann Rózsa, a KDNP vezérszónoka helyesnek ítélte a közoktatásban bekövetkezett változásokat, szerinte az oda vezető út miatt vannak viták. Szavai szerint korábban eltérőek voltak a műveltséghez hozzáférés esélyei, mindennapossá váltak a normaszegések, a nevelők megbecsülése mélypontra süllyedt, pénzkivonás, iskolabezárások, érettségi botrányok jellemezték a rendszert. A kormánypárti politikus szerint öt éve olyan rendszer megalkotását tűzték ki, amely egyebek mellett elősegíti a fiatalok fejlődését, készségeinek és ismereteinek bővítését, életkori sajátosságoknak megfelelő tudatos fejlesztést jelent. Ezek a célok kezdenek megvalósulni - értékelt. Az egyik legfontosabb újításként hivatkozott a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetésére, amely azt jelenti, hogy a gyermekek 3 és 6 éves koruk között közösségben nevelkednek, megtanulnak alkalmazkodni és együttműködni, ezáltal könnyebben bent maradnak az oktatási rendszerben is. Üdvözölte az anyagi források bővülését, további az ingyenes tankönyvcsomagokat és étkeztetést is. A kereszténydemokrata politikus kiemelte a hit- és erkölcstan bevezetését is, amelyre szerinte óriási szükség van egy olyan világban, ahol a társadalom fogalmai meglazultak. Ugyancsak pozitívnak tartotta, hogy egész nap nyitva vannak az iskolák, s eredményesnek tartotta a mindennapos testnevelés bevezetését, hozzátéve: a kormány nagy erőkkel dolgozik a megfelelő infrastruktúra kialakításán. Hoffmann Rózsa kiemelte a nevelők, tanárok megbecsülését, amelyet az életpályamodell szolgál, továbbá azt, hogy arra ambicionálják a tanárokat, hogy többet mutassanak fel. Kifejtette: ma már jelentős számú mestertanár és kutató pedagógus van.

Jobbik: az oktatás Magyarországon nem fontos

Dúró Dóra (Jobbik) bírálta, hogy az oktatásnak nincs önálló minisztériuma, miközben a propagandaügyeknek van. Rámutatott arra is: 29 OECD-ország közül 2013-ban Magyarország a 29. helyen álltunk a GDP-arányos oktatási kiadásokat nézve, vagyis "ez az ország tartotta legkevésbé fontosnak az oktatást". Lényeges körülménynek nevezte, hogy a kormányzat csak akkor kezdett tárgyalni a szakmával, amikor már tarthatatlan volt a helyzet, az új köznevelési törvény elfogadása előtt nem folytatták le a szükséges egyeztetéseket. A politikus az oktatáspolitika sikertelenségéről beszélt, majd rátérve a Klik és a fenntartás kérdésére közölte: finanszírozási okokra hivatkozva az önkormányzatokat teljes egészében kizárják a saját iskoláik életéből. Emlékeztetett arra a korábbi, kormányzati érvelésre is, miszerint a tankönyvpiacba azért kell belenyúlni, mert túlburjánzottak a kiadványok. Rámutatott ugyanakkor arra: bár radikálisan nyúltak bele a tankönyvjegyzékbe, mégis csupán 10 százalékkal csökkentették a könyvek számát, miközben értékes kiadványokat veszítette el a magyar oktatási rendszer. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára gyors és érdemi megoldást sürgetett, hogy kikerülhessenek abból a nyomorból, amiben élnek - fogalmazott.

 LMP: nem lehet sikertörténetről beszélni

Ikotity István (LMP) felszólalásában először az 1990 óta történteket tekintette át. Úgy ítélte meg, ilyen időtávban sikertörténetről, de még jó irányról sem lehet beszélni az oktatással kapcsolatban, sőt visszalépésnek nevezte a lezajlottakat. A társadalom állapotáról szólva azt mondta: az emberek mindennapjaivá vált a bizonytalanság, a kilátástalanság. A társadalom tovább szakadt, nemcsak gazdagokra és szegényekre, hanem tájékozottakra és kevésbé tájékozottakra. Ha hozzáférésről van szó, szerinte a kormány kulcsszava mindössze az ingyen étkezés és az ingyen könyv. Emlékeztetett arra is: ha a pedagógusok bértábláját nem választották volna el a minimálbértől, akkor annak emelése most sokkal jelentősebb lenne. Szintén kifogásolta az oktatási minisztérium hiányát és a kifejezetten csak oktatással foglalkozó szakbizottságot a parlamentből. Szerinte az, hogy ellenzéki kézbe adták a kulturális és oktatási bizottság vezetését, szintén azt mutatja, hogy a kormányoldalnak nem szívügye a terület. Elavultnak nevezte az iskolarendszert, kifogásolta például azt, hogy Magyarország ragaszkodik a nyolcosztályos alapfokú képzéshez. Kiscsoportos foglalkozásokat, megfelelő módszerek használatát javasolta. A szabad iskolaválasztáson is el kell gondolkodni - mondta -, mert az szerinte egyértelműen növeli a szegregációt.

Szabó Szabolcs, független képviselő: vissza kell emelni a tankötelezettségi korhatárt

Szabó Szabolcs független képviselő szerint az alapelvek tekintetében olyan ellentéteket fogalmaznak meg a képviselők, amelyek egy vitanap keretében feloldhatatlanok. Ő is a tankötelezettségi korhatár visszaemelését szorgalmazta 18 évre. A természettudományos tárgyak szakgimnáziumi helyzetéről azt mondta: valóban van példa azok komplex tanítására, de nem az óraszámcsökkentéssel. Az iskolák alapvető felszereltségi hiányosságairól is beszélt, valamint arról, hogy a még megmaradt alapítványi és magániskolák szerinte főleg a szakképzésben vannak nehéz helyzetben. Vagy "behúzódnak" egyházi intézmények alá, ami szakmailag nehezen indokolható viszont fenntartásuk drágább az adófizetőknek, vagy egy szakmai fenntartó alá, ami szintén költségesebb - mutatott rá. A szegregációval kapcsolatban jelenleg kötelezettségszegési eljárás van Magyarországgal szemben - jegyezte meg -, ami valóban nem az elmúlt hat év eredménye, ám előrelépés az elmúlt években sem történt - fogalmazott.

Sajtótájékoztatót tartott az MSZP,  a Fidesz és Hoffmann Rózsa

Az MSZP szerint a fél évtizede elfogadott köznevelési törvény színvonalcsökkenéssel járt az iskolákban.

Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, az ötéves évforduló alkalmából kezdeményeztek a parlamenti vitát, mert úgy látják a törvény iránya rossz, a megvalósítása csapnivaló. Hozzátette, a közoktatásban nőnek a különbségek: aki szegény családba született, nehezen szerzi meg a tudást, a vagyonos családból származók pedig az iskolarendszeren kívülről, sok esetben külföldön szerzik meg a modern, versenyképes tudást. Értékelése szerint a magyar közoktatás sokkal kevésbé alkalmas a versenyképes tudás biztosítására, mint fél évtizeddel ezelőtt. Hiller István reagált Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egyházi iskolákkal kapcsolatos nyilatkozatára. A volt oktatási miniszter leszögezte: állam és egyház egymástól elválasztva kell, hogy feladatát ellássa, az erről szóló vitát pont 120 éve folytatták le és ezt az elvet a polgári állam egyik alappillérének tartják. Az állam és egyház között lehet valamilyen kapcsolat, de az állam feladatát az egyház nem láthatja el - hangsúlyozta. Amikor 1896-ban ezeket a törvényeket meghozták, véglegesen befejeződött a középkor Magyarországon. Nem gondoljuk, hogy oda kéne visszamenni - fogalmazott. Hiller István ugyanakkor elmondta, nem lepődött meg a miniszter kijelentését, mert az logikus lépés abba az irányba, hogy az államosított iskolarendszer egy részét egyházi kézbe adják. Korábban az államosítást is tagadták - mutatott rá. Kunhalmi Ágnes, az Országgyűlés kulturális bizottságának szocialista alelnöke a miniszter nyilatkozatával kapcsolatban azt mondta, a magyar közoktatás célja, hogy írni-olvasni tanítsa meg a gyerekeket, ne imádkozni. A szocialista politikus bírálta a tankötelezettség korhatárának csökkentését, az "az erőszakos központosítás", a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működését. A terveik közül elmondta, a 2018-as kormányváltás után önálló oktatási minisztériumot kell létrehozni. Kunhalmi Ágnes a gyerekekből a legjobbat kihozó, gyermek- nem intézményközpontú kreatív iskola mellett foglalt állást. Javasolta a funkcionális analfabetizmus terjedése miatt az alsó tagozat kibővítését négyről öt évfolyamra. Kezdeményezte, hogy lazítsanak a Nemzeti alaptanterven, és fordítsanak gondot a digitális oktatásra és a nyelvi képzésre.

 

A Fidesz szerint a szocialista-liberális kormányok idején jellemző létbizonytalanság és pénzelvonások helyett ma többlettámogatásokra és fejlesztésekre számíthatnak az oktatásban dolgozók.

Kucsák László fideszes országgyűlési képviselő az MSZP által az oktatás helyzetéről kezdeményezett keddi parlamenti vitanap kapcsán tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a balliberális kormányok időszaka alatt jelentős forrásokat vontak ki az oktatásból, ezeket igyekszik a kormány 2010 óta visszapótolni. Hangsúlyozta: a szocialista kormányok az egyének, a közösségek és az állam szintjén is eladósították az országot, így az iskolákat fenntartó önkormányzatok 1300 milliárd forintos adósságállományt halmoztak fel, de 2010 után az állam átvállalta ezt az adósságot, és a kormány az állami szerepvállalást igyekezett erősíteni.  Hangsúlyozta: a rendszerváltás óta a polgári kormány valósítja meg legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelést, amelynek eredményeképpen 2013 és 2017 között átlagosan 50 százalékkal növekednek a bérek. Megjegyezte: most megvan a béremelés fedezete, szemben a Medgyessy-kormány időszakával, amikor az emelést átterhelték az önkormányzatokra, így iskolabezárási hullám indult el, és több ezren kerültek utcára. Úgy vélte: az ellenzéki bírálatok ellenére a kormány 2010 óta töretlenül folytatja azt a munkát, amelynek fókuszában a gyermekek, a családok és az értékes munkát végzők, így a pedagógusok megbecsülése áll.  Kucsák László arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy "tegyék sutba" az "üres kritikai attitűdöt", a szakmai és érdekképviseleti szervezeteket pedig arra ösztönözte, hogy vegyenek részt a Köznevelési Kerekasztal munkájában.

Hoffmann Rózsa szerint az Országgyűlésben rendezett közoktatási vitanapon elhangzottak nagyrészt inkább szakmai fórumokra tartoztak volna, a köznevelési rendszer alapjait, a fontos célkitűzéseit nem érintették, vagy ha érintették, nem kérdőjelezték meg. A kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, volt oktatási államtitkár sajtótájékoztatóján úgy értékelt: az alapértékek, intézkedések a 2011-ben elfogadott köznevelési törvényben megfogalmazottak nem változtak. Finomhangolás folyik, és ez a jövőben is várható majd - mutatott rá. Hozzátette: öt éve a gyerekeket, a tanárokat és az iskolarendszer egységét középpontba helyező törvényt fogadtak el, s ezzel mindenki egyetért, aki oktatással foglalkozik. Az intézkedésekről szólva kitért többek között a három éves kortól kötelező óvodáztatásra, a hit- és erkölcstan bevezetésére, az iskolák egész napos nyitva tartására, s arra, hogy a pedagógus életpályának köszönhetően minden pedagógus, és egyéb iskolai dolgozó bére legalább ötvenezer forinttal nőtt. A nyelvtudás központi mérése szerint a hatodik és nyolcadik osztályosok a nemzetközi szinthez képest jó eredményt hoztak, s a TIMSS-mérés is azt mutatta, hogy a negyedik osztályos gyerekek matematikai és természettudományos területen a nemzetközi átlag felett teljesítettek. Összegzése szerint jó úton halad a köznevelés ügye. Ugyanakkor most is az volt a benyomása, ahogy a korábbi oktatási vitanapokon is, mintha nem egy országban élnének. A felszólaló politikusok sokszor nagyon ellentétesen látják az egyes kérdéseket, és elég gyakran valótlanságok hangzottak el - értékelte a parlamentben zajló vitanapot. Kérdésre az ellenzék által ostorozott tankötelezettségről azt mondta: a kormánypártok álláspontja nem változott, ez az intézkedés önmagában sem pozitív, sem negatív eredmény nem hoz, s még mindig magasabb a tankötelezettségi korhatár, mint az európai átlag. A 16 éves korhatár nem jelenti azt, hogy ennyi idős korban ki kell rakni a gyerekeket az iskolából - rögzítette, megjegyezve: a korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy ezen életkor után jelentősen megnőtt az igazolatlan hiányzások száma.

Kép: 24.hu