A közszolgálati életpálya-modellek rendszertelenségei
Galló Istvánné, a PSZ elnöke és Szüdi János közoktatási szakértő is felszólalt azon a konferencián, amelyet a SZEF szervezett az életpálya-modellekről 2016. november 30-án.
Kaotikusnak jellemezte az életpálya-modellek körül kialakult helyzetet a budapesti tanácskozás szervezője, a SZEF elnöke, Földiák András. Szerinte a modell miatt két fő probléma alakult ki: ott, ahol már bevezették és ott, ahol még csak tervezik azt. A konferencia moderátora, Mélypataki Gábor (Miskolci Egyetem) az életpálya-modellek történeti és európai elemzése után a mai helyzetről azt mondta: el kell ismerni, hogy az államnak szüksége van ilyen modellekre, csakhogy Magyarországon a kormányoknak nem választási ciklusokban kellene gondolkodniuk, mert legalább középtávon mérhető az életpályák hatása. Amellett érvelt, hogy az életpálya-modell nem csupán előmeneteli rendszer és illetmény kérdése. Nálunk az életpályák közötti átjárás lehetetlen, jelenlegi formájukban még töredezettebbé teszik a most sem egységes közszolgálatot. Belső feszültségek is kialakultak a közszolgálati tisztviselőkről (Kttv.) és az állami tisztviselőkről szóló (Áttv.) törvényben. Jellemző még, hogy rohamtempóban vezetik be az ilyen modelleket, miközben hiányzik a koncepció. Szerinte azokban a szakmai csoportokban van életpálya-modell, amelyek a leghangosabbak.
A pedagógus életpálya-modell tapasztalatairól Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke beszélt, felidézve: a 2010-es választási kampányban vetődött fel a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülésének szándéka, majd hatalomra kerülve a kormány hozzákezdett az életpálya-modell kidolgozásához. A PSZ elküldte javaslatait Hoffmann Rózsa akkori oktatási államtitkárnak. A szakszervezet azt szorgalmazta, hogy a bérrendszer három fontos elemet tartalmazzon: vonatkozzon a pedagógusokra a közalkalmazotti bértábla (50%), ismerje el a többletmunkát (30%) és a minőségi munkát (20%). Az érdekképviselet javasolta azt is, hogy 2014 végéig a bérek érjék el az európai átlag 60 százalékát, valamint az életpálya-modell tartalmazzon foglalkoztatási biztonságot, ismerje el a megszerzett tudást, a jó teljesítményt, segítse a pályakezdőket, csökkentse a munkaterheket, javítsa a munkakörülményeket. Megfogalmazták az igényt: kapjanak szolgálati lakást, továbbá a fizikai és lelki megterhelés miatt kiemelt egészségügyi ellátást a pedagógusok. A PSZ szorgalmazta a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének megteremtését is, hiszen akkor emelték 65 évre a nyugdíjkorhatárt. Galló Istvánné a konferencián jelezte: felvetéseikre nem érkezett válasz. Az életpálya-modell bevezetése előtt a kormány nem egyeztetett sem a szakszervezetekkel, sem a szakmai szervezetekkel.
A PSZ vezetője az egyik legigazságtalanabb rendszernek nevezte a bevezetett pedagógus életpálya-modellt, mert az nem ismeri el, ha a pedagógus többet dolgozik és azt sem, ha jól dolgozik. A kötelező óraszámot eltörölték, bevezették az új munkaszervezési formát, miszerint 22-26 órát kell dolgozniuk a pedagógusoknak, miközben a bérük azonos. Ez nagy feszültséget jelent a tantestületekben - mondta a szakszervezeti vezető, aki utalt arra is, hogy például az óvónők vagy a tanítók keresete valóban nőtt.
Galló Istvánné kitért a minősítés körüli botrányokra, amelyeknek hatása máig érződik: a nyugdíj előtt 7 évvel álló pedagógusok minősítési rendszere miatt a PSZ Alkotmánybírósághoz fordult.
Szüdi János, a PSZ oktatási szakértője, volt államtitkár ismertette a jelenlévőkkel, hogy szerinte az új foglalkoztatási rend bevezetése alkotmányos mérlegelés alapján miért aggályos. Az történt ugyanis, hogy a 2013. szeptember 1-jei hatálybelépés előtt közvetlenül (július 26-án és augusztus 27-én) az Országgyűlés megváltoztatta a rendelkezéseket. Így egyebek között elrendelte az új díjazási rendszer több lépcsőben történő bevezetését. A köznevelésről szóló törvény végrehajtásához szükséges kormányrendelet is nagyon későn, 2013. augusztus 30-án jelent meg. Tehát az iskolaigazgatóknak nem volt lehetőségük felkészülni az új foglalkoztatási és besorolási szabályok alkalmazására. Hatályba lépése óta a köznevelésről szóló törvény e körhöz tartozó rendelkezései többször is megváltoztak: az illetmény eredeti számítási alapja - a minimálbér - helyébe vetítési alap lépett, s a legutolsó módosítás a béremelés utolsó lépését (2017 szeptemberétől) nem tette általánosan kötelezővé, hanem felhatalmazta a munkáltatót a differenciálásra. Az említett kormányrendelet is gyökeresen megváltozott 2013 óta.
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Csóti Csaba hozzászólásában kifejtette: az életpálya-modell megosztja a társadalom különféle csoportjait. Az általa képviselt területről elvándorolnak a dolgozók oda, ahol a modell szerint több fizetést kapnak.