Egy magyar gyerek általában nyolc évig tanul idegen nyelvet az iskolában. Sokan nyelvvizsgát is tesznek, de nem egyértelmű, hogy használni tudják-e. A kormány átfogó felmérést indít az okok feltárására.

http://csalad.hu/2017/06/23/miert-nem-megy-az-iskolaban-a-nyelvtanulas

A hazai iskolai nyelvoktatás színvonaláról mindenkinek megvan a maga véleménye. A diákok sokszor nyűgnek érzik, a szülők elégedetlenek és sok pénzt fizetnek különórákért, a munkaadók szintén elégedetlenek, mert nem a papírra kíváncsiak, hanem a tényleges nyelvtudásra.
- Az Oktatási Hivatal a 2015/2016-os tanévben elvégzett idegen nyelvi mérés alapján azt állapította meg, hogy a nyolcadikosoknak csak a 45-55 százaléka érte el azt a (A2-es) szintet, amit a kerettantervben kijelöl.
- Az Európai Bizottság legutóbbi felmérése szerint Magyarország a 25 és 64 év közötti korosztály nyelvtudását vizsgálva az utolsó helyen áll: a korosztály mindössze 37 százaléka tud legalább egy idegen nyelvet, miközben az uniós átlag 66 százalék.
Utoljára 2006-2009 között készült nagymintás, reprezentatív felmérés. Azóta több statisztika is megjelent, de ezekből még azt sem lehet megállapítani, hogy milyen könyvekből tanítanak, hányan járnak különórákra, és azt sem tudni, hogy hány gyerek tanul angolt és németet is egyszerre, csak a két külön halmazról vannak adatok, mondta Öveges Enikő, az ELTE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének oktatója.
Június 13-án megjelent egy kormányhatározat, ami elrendeli az idegennyelv oktatás helyzetének országos felmérését 2018. február 28-ig. Ez alapján kell majd megalkotnia 2018. június 30-ig az emberi erőforrások minisztériumának és a nemzetgazdasági minisztériumnak az iskolai nyelvoktatás fejlesztésének stratégiáját a 2018-2027 közötti időszakra.
A felméréshez nagyrészt azt a kutatási tervet használják, amelyet a Nyelvtudásért Egyesület készített a szervezet március 5-i, Mi a baj az iskolai nyelvoktatással? című konferenciájának konklúziói alapján. Rozgonyi Zoltán azt mondta: a kb. 50 millió forintba kerülő reprezentatív felmérés során fél év alatt 70 középiskolában és 100 általános iskolában vizsgálják meg a nyelvoktatás helyzetét.
A kutatás 17 ezer diákot érint. Megkérdezik a diákokat és a szülőket, interjúkat készítenek tanárokkal, órákat látogatnak, a nyelvtudás felmérésére pedig tesztet is iratnak angolból és németből a tanulókkal. Azt szeretnék feltárni, mi okozza az iskolai nyelvoktatás alacsony hatékonyságát. Rozgonyi szerint a felmérés kiváló lehetőség arra, hogy ne egyéni vélemények, hanem valid adatok alapján készüljön ezután az iskola idegennyelv-tanítás fejlesztésére vonatkozó stratégia.
Az Oktatási Hivatal korábbi vizsgálata is feltárta, milyen szélsőséges különbségek vannak a nyelvoktatásban az ország egyes iskolái között. A legjobb eredményeket a budapesti iskolák diákjai érték el, a leggyengébbeket az Észak-Alföldön vagy Észak-Magyarországon élők.
A kisebb településeken nemcsak rosszabb a nyelvoktatás minősége, de általában választási lehetőség sincs a nyelvek között. Mindez fontos esélyegyenlőségi kérdés, 2020-tól pedig különösen az lesz. Akkortól ugyanis már csak azt lehet felvenni egyetemre, aki legalább B2-es szintű középfokú nyelvvizsgával vagy ennek megfelelő emelt szintű idegennyelvi érettségivel rendelkezik.