A pedagógusképzés átalakítása során a jövőben a bevezetett négy-, illetve ötéves képzésre egy évig tartó iskolai szakmai gyakorlat épül, és csak ennek sikeres teljesítése után tehet záróvizsgát és kaphat diplomát a tanárjelölt.

http://magyaridok.hu/belfold/hosszu-gyakorlati-oktatas-var-leendo-tanarokra-1901044/

Az oktatási reform lelke a pedagógusképzés átalakítása volt, amelyhez jogszabály-változtatásokkal 2011-ben kezdett hozzá a kormány. A köznevelés megújítása a Magyarország előtt álló egyik legsürgetőbb feladat, ebben rejlik fennmaradásunk és fejlődésünk egyik záloga – írja az oktatási kormányzat a Fokozatváltás a felsőoktatásban című tanulmányban. A pedagógusképzés megreformálásának alapja, hogy a szocialista kormányzás alatt bevezetett, nagyon rosszul alkalmaz­ható bolognai rendszert ezen a területen kidobta az Orbán-kormány.

Megalapozott panasza volt korábban a köznevelés minden szereplőjének, hogy a pályakezdők sokasága hiába tudja jól az elméleti anyagot, ha alig képes megbirkózni az iskola mindennapos gyakorlati kihívásaival – olvasható a Fokozatváltás a felsőoktatásban című, stratégiát meghatározó kormányzati tanulmányban. Kétségtelen, hogy erre csak hosszú gyakorlati képzéssel lehet jól felkészíteni a jelölteket – írták. Éppen ezért a bevezetett négy-, illetve ötéves képzésre egy évig tartó iskolai szakmai gyakorlat épül, és csak ennek sikeres teljesítése után tehet záróvizsgát és kaphat diplomát a tanárjelölt. Az iskolai gyakorlati év alatt, amely a pedagógus-életpálya első lépcsőfoka is, a jelöltet képzett mentorpedagógusok segítik.

Az igazi fordulópontot a 2013-as esztendő hozta, amikor elindult az osztatlan tanárképzés, de még előtte, 2011-ben megteremtették a jogi kereteit a pedagógusképzés megújításának az elfogadott nemzeti felsőoktatási és köznevelési törvénnyel. Általános érvénnyel bevezették a személyes megjelenéshez kötött pályaalkalmassági vizsgát, a tanárképzés fő szabályként ismét kétszakossá vált. A tanulmány szerint az iskolai nevelőmunka megkívánja, hogy a tanár a tanítványaival ne csak egyetlen tantárgyi óra keretében találkozzék. – A nagyon rosszul alkalmazható bolognai rendszert pedig kidobtuk – mondta korábban lapunknak Palkovics László oktatási államtitkár, majd hozzátette, hogy azért hiányoznak a szaktanárok a magyar oktatási rendszerből, mert a 2005-ben bevezetett szisztéma megengedte az egyszakos tanárok képzését, ami nagyon káros volt.

A főiskolai és egyetemi szint, azaz a majdani általános iskolai, illetve középiskolai tanárképzés megkülönböztetése is megváltozott úgy, hogy az első három évben közös lett a tartalom, és csak a negyedik évfolyamtól válik ketté a kétféle oktatás. Ahogy írják: ez a rendszer kevesebb zsákutcát eredményez, és lehetővé teszi a tudományos ismeretek szerint történő minőségi szelek­ciót a két ág között. A pedagógiai tartalom mennyiségében ugyanakkor nincs különbség.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az idei tanév végén a felsőoktatásról elmondta, 2010-ben megtépázott intézményrendszert örököltek. A legsúlyosabb tehertételt a PPP-konstrukciók jelentették, amelyek évtizedekre adósságba kényszerítették az egyetemeket. A 2013-ban elindult konstrukció­kiváltással, majd a 2014-ben bevezetett kancelláriarendszerrel elérték, hogy mára gyakorlatilag eltűnt az adósság a felsőoktatásból. – A felsőoktatási intézményekben 2,5 milliárd forintnyi a kifizetetlen számla, míg 250 milliárd a plusz, a rendelkezésre álló keret. Ez a biztos alap, ez jelzi, hogy európai szinten is újra helyzetbe hoztuk felsőoktatást – tette hozzá.

A Klebelsberg képzési ösztöndíjat 2013-ban alapították, az oktatási kormányzat ezzel is vonzóbbá kívánta tenni a pedagóguspályát. Ennek pozitív hatása már a 2014-es jelentkezések során érezhető volt: jelentősen nőtt a természettudományos szakokon az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma. A tendencia ráadásul tovább folytatódott. Balog Zoltán az idei tanév végén hangsúlyozta, tovább emelkedett a felsőoktatásba felvettek száma. A legtöbben első helyen a gazdaságtudományok, a pedagógusképzés és a műszaki képzési terület valamely szakját jelölték meg, 1517 hallgatónak pedig Klebelsberg képzési ösztöndíja van a pedagógusképzésben.