Tantervcentrikus, és nem gyerekcentrikus oktatás folyik Magyarországon – ezzel indokolta tömören  a magyar oktatás  lesújtóan gyenge eredményét dr. Szüdi János, a PSZ oktatáspolitikai szakértője az ATV Start 2017. november 16-ai műsorában.

November közepén látott napvilágot az Európai Bizottság jelentése a magyar oktatásról, az idei Oktatási és Képzési Figyelő. Az olvasásban alulteljesítő 15 évesek részaránya három év alatt csaknem nyolc százalékkal, 27,5 százalékra nőtt. A természettudományokban a tinédzserek 26 százaléka alulteljesít, itt 8 százalék a romlás Míg az unióban csökken, addig Magyarországon 2010 óta emelkedik az iskolaelhagyók aránya, amíg az uniós átlag tavaly 10,7 százalék volt, 2013 és 2016 között Magyarországon 11,9-ről 12,4 százalékra nőtt. E romlás okairól kérdezték dr. Szüdi Jánost a műsorban.
A PSZ oktatáspolitikai szakértője elmondta, a magyar oktatási rendszerbe kódolva van a romlás. A kormány megszüntette az iskolai önállóságot, az iskolát, mint szakmai műhelyt. A pedagógus tantervi utasítást hajt végre, és nem szabhatja a felkészítést a tanulói képességeihez, lehetőségeihez. Gyakorló pedagógusok sokszor elmondták azt is, lehetetlen leadni, ami a tantervben van, túl sok az anyag. A korszerű, európai oktatási metódus ezzel szemben az, hogy az első hat évfolyamon a gyerekek (olvasás, írás, tanulás) alapkészségeit fejlesztik. Ha megtanult tanulni, már tud haladni is.
Arról, hogy sok a korai iskolaelhagyó, dr. Szüdi János kifejtette, az állam olyan akadályokat gördít a gyerekek továbbhaladása elé, amelyeket a szegényebb családok nem tudnak teljesíteni. Ennek egyik példája a 16 évre levitt tankötelezettségi korhatár, aminek következtében vagy a szülő mondja a gyereknek, hogy ne tanuljon tovább, mert nem tudja eltartani, vagy a gyerek maga nem kíván tovább iskolába járni. Eltörölték mindazt, ami jó volt a gyereknek, például a buktatás tilalmát, ami segítetné abban, hogy utolérje a többieket, behozza az otthonról hozott hátrányokat. Megszüntették a szöveges értékelést, aminek az volt az előnye, hogy maga a pedagógus is végiggondolhatta, mennyit haladt a gyerek, mit kellene még fejlesztenie, és ezt a tudást a szülővel is megoszthatta. Az, hogy a pedagógus nem tud a tantervtől eltérni azt jelent, nem tud a gyerek képességeihez igazodó feladatot adni, hogy fejlődhessen. Ezek azok a problémák, amelyek összeadódnak, és a magyar oktatás gyenge eredményeit produkálják.
Ha a tanuló nem tanul meg tanulni, ahhoz sem lesz kedve, hogy felnőttként visszatérjen az iskolapadba – összegezte az  oktatáspolitikai szakértő.

A videó itt tekinthető meg: http://www.atv.hu/videok/video-20171116-europai-vizsgalat-lesujto-az-eredmeny-a-magyar-oktatasban