Változtatni kell azon, hogy a vetítési alap évek óta nem módosult, márpedig ehhez kötik a pedagógusok fizetését - mondta a KK szakmai elnökhelyettese a PSZ Budapesti Szervezete tanácskozásán.

Hajnal Gabriella a Pedagógusok Szakszervezete Budapesti Szervezetének meghívására vett részt a tanácskozáson 2017. november 28-án. A fővárosi tankerületi központok vezetői, illetve képviselői is elfogadták a meghívást. Hajnal Gabriella ebben a körben szükségesnek tartotta elmondani: azért vállalta el ezt a posztot csaknem egy éve, mert az oktatás helyzetén szeretne javítani, miként tette ezt szakszervezeti vezetőként (korábban ő volt az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke, ebbéli minőségében pedig a sztrájkbizottság munkájában is részt vett). Jelezte: 2013-ban, amikor megalakul a Klik, ő volt az egyik legnagyobb ellenzője a központosított intézményrendszernek. A túlzott centralizáció miatt sem működött a rendszer, illetve azért sem, mert alulfinanszírozott volt. Emlékeztetett: a Klik költségvetése 400 milliárd, a mostani Klebelsberg Központé pedig 600 milliárd, miközben csökkent az intézmények és a gyermekek száma, a feladatok ugyanakkor nem szaporodtak.

A hozzá előzetesen beérkezett kérdésekre válaszolva jelezte: a kormányban tudják, hogy a pedagógusok bérét rendezni kell. A szakszervezetek - így a PSZ is - régóta felhívták a figyelmet a bérfeszültségre: korábban ugyanis a pedagógusok bérét a minimálbérhez igazították, az elmúlt években viszont a vetítési alap nem változott, a minimálbér pedig évek óta nő. Bár ez a kérdéskör nem az ő kompetenciája, jelezte: 30 százalékos korrekcióra nem lát esélyt, azt tudja elképzelni, hogy a vetítési alap kezdjen közelíteni a minimálbérhez. Különösen fontosnak nevezte a pályakezdő pedagógusok fizetésének rendezését, most ugyanis egy gyakornok bére kevesebb lesz, mint pl. egy fiatal iskolatitkárnak.

Kitért a pedagógustársadalom elöregedésére is. Hajnal Gabriella azt mondta: a Klebelsberg Központnál és a szaktárcánál is elkezdődött egy stratégia kialakítása. Ugyanis látják a számokat: a következő 5 évben 9-11 ezer pedagógus megy nyugdíjba, majd a rákövetkező 5-10 évben csaknem 30 ezer. Pozitív lépésnek nevezte, hogy szakmánként látják az úgynevezett korfát, így fel tudnak készülni a helyzet kezelésére.

Az ülésen Galló Istvánné, a PSZ elnöke azt hangsúlyozta: a cafetéria helyett (amit azért adtak korábban a munkáltatók, mert nem kellett utána járulékot fizetni, de most komoly adó terheli) inkább a pedagógusok fizetését kellene emelni. A béremelésre elsősorban a kezdő pedagógusok szorulnak rá. Javasolta, hogy a minőségi munka elismerésére a differenciálás helyett vissza kellene hozni a jutalom fogalmát. (Hajnal Gabriella korábban rosszallotta, hogy az életpálya-modell kapcsán járó utolsó fizetésemelési részletet nem differenciálta az igazgatók nagy része.) Mint az elnök mondta, a Klebelsberg Központnak el kellene azon gondolkodnia,  pedagógusnapon hogyan tudna jutalmat adni a kollégáknak. Megjegyezte: ahogy a pótlékok és a differenciálás  kérdését, a jutalmazásét is kormányrendeletben kellene szabályozni, akkor nem lenne kérdés, ki kapjon, ki nem. Hajnal Gabriella erre azt válaszolta: a KK differenciálta a pótlékot, ez jobb, mint a jutalom, és 10 milliSzerkesztésárd forintot jelent egy évben. Azt is jelezte, tervezik, hogy a nyugdíjas pedagógusok a nyugdíj mellett ne 10, hanem heti 14 órát taníthassanak, ez még belefér abba a törvényes keretbe, amelyet nyugdíj mellett lehet kifizetni a munka ellenértékeként (a keret a minimálbér másfélszeres összege).

Tekintse meg képeinket!