A „Legyen béke és szabadság az oktatásban!” jelszó jegyében tartotta meg a Tanítanék Mozgalom 2018. január 28-án demonstrációját, amelyen több más szervezet mellett részt vett a PSZ is.

A demonstráción bemutatták egy közös oktatáspolitika alapjait, azt a közös „oktatási minimumot”, amelyben a Jobbik és a Fidesz-KDNP kivételével az MSZP, az LMP, a DK, az Együtt, a Párbeszéd, az MLP és a Momentum Mozgalom megállapodott.

Dühös nagypapa hívott fel a demonstráció másnapján Nagykanizsáról. Beszélgetésünk során nyilvánvalóvá vált, nem nagyon ismeri ki magát a szakszervezetek, az oktatási szervezetek világában, pusztán egy dolog ragadta meg a figyelmét, a Tanítanék Mozgalom neve. Azt mondta: „Tanítanék, ez a nevük! Hát akkor tanítsanak! De mindig csak a pénzért sírnak. Most is arról beszéltek. A gyengébb gyereknek meg nem magyaráznak az iskolában, inkább létrehoztak nálunk is maguknak egy szervezetet, ahol a gyengébb tanulókat pénzért tanítják! Hát ki tiltja meg nekik, hogy az iskolában elmagyarázzák a gyengébbnek, ha nem érti meg a matekfeladatot! Aki négyes, ötös tanuló annak nem kell fizetni, aki meg gyengébb, annak nem biztos, hogy van pénze rá, hogy megfizesse a különórát! És dühösen lecsapta a telefont. Pedig csak annyit kértem tőle, írja meg a panaszát, szívesen utánajárunk, helyt adunk annak lapunkban. Ezt azonban nem vállalta: „Hogyne! Az unokámon csattanna az ostor!”

Azt nem tudom, a nagypapa milyen tudósítást olvasott a vasárnapi tüntetésről, neki nem is az a fontos, hanem az unokája. Én ezt értem. Kár, hogy ő nem értette meg, ez a demonstráció épp az unokájáért, és a többi gyerekért, unokáért szerveződött. Igaz, pénzről is esett szó, az egyezségre jutott  pártok együttesen úgy gondolják, az oktatásra a GDP 6 százalékát kell fordítani. S, hogy mi szerepelt még az oktatási minimumban? A gyerekek érezzék jól magukat az iskolában, az iskola nem rabszolgatelep. Személy–, és nem rendszerközpontú legyen az oktatás, legyen esélyegyenlőség; Csökkenteni kell a tananyag mennyiségét, a  lexikális tudás erőltetését háttérbe kell szorítani. Kritikus gondolkodásra kell nevelni. A különleges bánásmódot igénylő gyerekeket kiemelten kell segíteni. Az iskolában legyen szabad tankönyv– és módszerválasztás, csökkentsék a pedagógusok terheit, stabil, kiszámítható legyen a bérezésük. Új közoktatási törvényt kell alkotni, és az oktatáspolitikai döntéshozatalt széleskörű társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie.

 Azt, hogy mennyire szükség van egy oktatási minimumra, és még inkább miért olyanra lenne szükség, amelyben minden parlamenti párt részt vesz, Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke fogalmazta meg felszólalásában a legvilágosabban: „ Közelegnek a parlamenti választások. Gőzerővel dübörög a kampány. 28 éve minden párt arról beszél ilyenkor, hogy az oktatás stratégiai ágazat, a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülése mennyire fontos, mennyire fontos az esélyteremtő iskola. A rendszerváltás óta ezt halljuk. Mi lett az ígéretekből? Arról viszont senki nem beszél, hogy jutottunk el idáig? 28 évvel a rendszerváltás után békéért és szabadságért kell felemelnünk a hangunkat. Milyen felelősség terheli a politikai pártokat, legyenek azok kormányon, vagy épp választást akarnak nyerni. Nem lesz béke és szabadság, ha az éppen kormányon levők és az ellenzéki pártok között nincs párbeszéd,  együttműködés, konszenzus olyan ügyekben mint az oktatás, egészségügy, nyugdíjrendszer, és még sorolhatnám!” Hozzátette: ezek a dolgok nem négy évre szólnak, jobbá tételük közös ügyük kell, hogy legyen a politikai pártoknak. „Mindenki tegye a dolgát! Tegye, amihez ért! Az oktatást bízzák a pedagógusokra, ők értenek hozzá! A politika ne szóljon bele!” A politikusok vezessék az országot, mert erre kaptak felhatalmazást, és ezért kapják a mi adóforintjainkból a fizetésüket. 

Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, miskolci középiskolai tanár elmondta, két éve dolgoznak azon, hogy leültessék egymással a pártokat azért, hogy megállapodjanak a közös alapelvekben.

Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom másik alapítója azt hangsúlyozta, a tüntetés célja, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az iskolában! Nagy Blanka, a Független Diákparlament tagja rámutatott: a kormánynak január 31-ig van ideje dönteni követeléseikről, különben újra az utcára vonulnak. Mendrey László, a PDSZ elnöke arról beszélt, hogy a közoktatás résztvevői a rendszer legnagyobb vesztesei. – Soha nem látott béremelésről beszélnek, de a valóságban ez átverés – mondta. A Tanítanék Mozgalom képviseletében Sulyok Blanka többek között azt kifogásolta, hogy csak az intézményfenntartó előzetes "cenzúrájával" szabad nyilatkozni. Úgy fogalmazott, hogy „a bólogató csinovnyikoké a pálya”.

Kép forrása: MTI Fotó: Bruzák Noémi