Ellenzéki pártok: vissza kell állítani a pedagóguspálya presztízsét
A Pedagógusok Szakszervezete fórumot szervezett, hogy megismerhesse a parlamenti választáson induló pártok oktatási elképzeléseit.
A szakszervezet 12 pártot hívott meg a 2018. március 3-án, Budapesten tartott fórumra. Közülük az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), a Jobbik, az LMP, a Magyar Liberális Párt (Liberálisok), a Modern Magyarországért Mozgalom (MoMa) és a Momentum fogadta el a meghívást. A PM-et az MSZP képviselte, a Fidesz jelezte, hogy nem kíván részt venni a fórumon, a többiek nem reagáltak a meghívásra.
Hiller István, az MSZP oktatáspolitikusa egyértelművé tette: oktatási programjuk középpontjában a gyermek áll. Úgy vélekedett, hogy a 2011-ben elfogadott köznevelési törvény megbukott, ezért a párt új közoktatási törvényt alkotna a szakmával folytatott egyeztetés után. A bértáblát megváltoztatnák, azt ismét a minimálbér igazítanák, ugyanakkor szükségesnek tartanak egy azonnali 35 százalékos béremelést, majd tárgyalásokat kezdenének az érdekvédőkkel a további béremelések üteméről. Fontosnak nevezte, hogy a pályakezdők számára vonzóvá tegyék a pedagógusi munkát. Kijelentette: vissza kell állítani az érdekegyeztetés törvényben szabályozott formáját. Ígéretet tett arra, hogy nem hoznának semmilyen döntést egyeztetés nélkül. Egyik első intézkedésükként a tankötelezettségi korhatárt ismét 18-ra emelnék a jelenlegi 16-ról, mert a korhatár csökkentése miatt 5 év alatt 52 ezer gyermeket "dobott ki" a rendszer. Kitért az alapkészségek megerősítésének fontosságára. Szerinte vitára alkalmas javaslat a 9 évfolyamos általános iskola, de csak akkor, ha az alsó tagozatot erősítik. Az MSZP kormányra kerülése esetén ismét mérnék a tanárok leterheltségét. Oktatáspolitika helyett hatalompolitika zajlik Magyarországon, a köznevelés ma azt jelenti, hogy a hatalom a saját szája íze szerint akarja "idomítani" a fiatalokat – mondta a fórumon.
Arató Gergely, a DK szakpolitikusa hangsúlyozta: 2010 előtt társadalmi konszenzus volt arról, hogy az országnak az a jó, ha a fiatalok minél tovább ülnek az iskolapadban. Ezt felrúgva a Fidesz-KDNP zsákutcába terelte a magyar oktatás rendszerét. Mára minden hatodik 17 esztendős gyerek kikerül az iskolából, ami azt jelenti, hogy lemondott róluk az ország. „Túlterhelt pedagógusok túlterhelt gyerekeket tanítanak elavult tananyagból” – mondta a politikus és feltette a kérdést: hogyan várhatnánk így jobb eredményeket? Szerinte nagy ígéret volt a pedagógusok életpálya-modellje, de a bérrendszerből kivették a garanciákat. Miközben az átlagbér emelkedik, a pedagógusok bére ma nem vonzó, különösen a pályakezdő tanároké: náluk még egy pénztáros is többet keres. Szerinte hosszú távú bérmegállapodásra van szükség legalább öt éven keresztül, ami 10 százalékos reálbéremelést jelentene. Szerinte inkább ehhez érdemes rögzíteni a pedagógusok bérét, és nem a minimálbérhez. A kompetenciákkal kapcsolatban megjegyezte: képessé kell tenni a gyerekeket tanulni, fontosnak tartotta a digitális tudást és az idegen nyelvek ismeretét. Az azonnali teendők között említette az iskolák és a pedagógusok autonómiájának visszaállítását, a gyerekek védelmének garantálását. A szakmai vitába be kell vonni a pedagógustársadalom egészét. „Társadalmi üggyé kell tenni az oktatási rendszer korszerűsítését” – fogalmazott a fórumon.
Dúró Dóra, a Jobbik politikusa szemléletváltást sürgetett, hogy a magyar oktatási rendszer megfelelhessen a XXI. század követelményeinek. Arra kell felkészíteni gyermekeinket, hogy életük során 6-szor, 7-szer meg tudják újítani tudásukat, ezt jelzik a nemzetközi trendek. Szerinte ma sem politikai, sem szakmai, sem anyagi megbecsülés nem övezi az oktatási rendszert, önálló miniszter sem képviseli az ágazatot. A Jobbik legalább a GDP 6 százalékára emelné az oktatásra fordítható költségvetési forrásokat. Ő is kitért a pályakezdő pedagógusok alacsony bérére: „januártól egy kezdő, főiskolát végzett pedagógus havonta bruttó 2200 forinttal keres többet, mint a garantált bérminimum”. Szeretnék, ha a pedagógusok fizetése elérné a diplomás átlagbér szintjét. A Jobbik nyitott arra, hogy erősítsék az iskolások alapkészségeit, ugyanakkor a 9 évfolyamos iskola ötlete kapcsán felhívta a figyelmet: ehhez 3000 új tanteremre lenne szükség. A párt eltörölné azt a jelenlegi szabályt, miszerint 2020-tól középfokú nyelvvizsgával lehetne belépni a felsőoktatásba, ugyanakkor fontosnak tartják a nyelvoktatás erősítését. A szakképzést újra egy oktatási minisztériumra bízná a Jobbik, megemelné a több mint 10 éve változatlan felsőoktatási ösztöndíjak összegét és visszaállítaná az intézmények autonómiáját.
Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője szerint olyan oktatási rendszert kell teremteni, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy képességeinek és ne anyagi lehetőségeinek megfelelően boldogulhasson. Ehhez felzárkózást segítő intézmények, például a tanodák normatív támogatási rendszerének megteremtése szükséges. Az államosítást bírálva kifejtette: az oktatás a helyi demokrácia ügye is, ezért vissza kell adni az önkormányzatoknak az iskolákat. Ám azok a helyhatóságok, amelyek nem képesek az intézmények fenntartására, számíthatnának az állami felelősségvállalásra. Az iskolaszerkezetről (8+4) széles körű társadalmi egyeztetést folytatnának, nem zárkózva el a 9 évfolyamos iskola ötletétől. Kiemelte ugyanakkor a 6 osztályos gimnáziumok által képviselt értékek fontosságát. Az LMP arra törekszik, hogy a költségvetés minden 100 forintjából 20 forintot az oktatás fejlesztésére, működtetésére fordítson az ország. Ezt öt év távlatából elérhetőnek nevezte, ami összességében 2000 milliárdos bővülést jelentene. Öt év alatt megdupláznák a pedagógusok bértömegét is. Ő is fontosnak tartotta, hogy emelkedjen a kezdő tanárok fizetése, szerinte a nettó 300-350 ezres fizetés lenne a kiindulópont. Ugyanakkor az életpálya-modellben nem emelkednének olyan meredeken a keresetek, mint most. Kiemelte, hogy a bérek differenciálására lenne szükség, különösen azok körében, akik hátrányos helyzetű településeken dolgoznak, vagy speciális nevelési igényű gyerekekkel foglalkoznak. Helyi szinten az iskolaigazgatóknak joga lenne differenciált béremelésre. Külön kitért a nevelést-oktatást segítő dolgozók béremelésének fontosságára.
Sermer Ádám, a Liberálisok elnökhelyettese is beszélt a pedagógusok béremeléséről: azonnali kompenzációt és hosszú távú intézkedést sürgetett, mégpedig az inflációt meghaladó mértékű emelést. Szerinte a mai oktatási rendszer az idomítás terepe, a cél az, hogy a fiatalok az iskolapadból kikerülve ellenkezés, kérdés nélkül kövessék Orbán Viktor utasításait. Úgy vélte, a kormány abban érdekelt, hogy a pedagógusoknak ne legyen társadalmi megbecsültsége, jövőképe, kiszolgáltatottak legyenek, féljenek a vezetőktől. A párt azonnal megszüntetné a Klebelsberg Központot, amely fémjelzi az illiberális oktatáspolitikát. Az iskolákat visszaadnák az önkormányzatoknak, de azok, amelyek nem képesek a fenntartásra, kapnának állami támogatást. Többször is hangsúlyozta, hogy ma a jövő a pedagógusok kezében van, az ő egzisztenciális és társadalmi megbecsülésük nélkül nem várható az oktatás színvonalának emelkedése.
Jávor Judit, a MoMa elnökségi tagja szerint szükség van teljes körű tanszabadságra, a tankönyvpiac azonnali felszabadítására. Ez a párt is azonnal felszámolná a Klebelsberg Központot. Az iskolák fenntartóiként járási önkormányzatokban gondolkodnak, mert vannak települések, amelyek nem tudnak iskolákra pénzt fordítani. Szerinte - fejkvóta alapján - gyerekeket kell finanszírozni fenntartótól függetlenül. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy egyes fenntartók kétszer-háromszor több pénzt kapnak, mint a többiek. Ő is beszélt a pedagógusok munkaterheinek csökkentéséről, továbbá a pedagógusképzés reformjának szükségességéről, az integrált oktatás fontosságáról. Széles körű társadalmi vitát kezdeményeznének az oktatást érintő kérdésekről a pedagógusok és más szakemberek bevonásával.
Dukán András Ferenc, a Momentum szakpolitikusa - aki maga is pedagógus - a fórumon sorolta, miért nem vonzó a fiatalok számára a pálya: a szakmának nincs megbecsültsége sem anyagi, sem társadalmi szempontból. A presztízs növelése elengedhetetlen, különösen azért, mert nagyon sok az idős pedagógus. A párt ösztöndíjat adna azoknak a hallgatóknak, akik hátrányos térségekben teljesítenék tanítási gyakorlatukat, és plusz normatív támogatást kapnának azok, akik pályakezdő pedagógusként ilyen településeken vállalnának munkát. Fontosnak tartotta, hogy a XXI. század kihívásainak megfelelő oktatást kapjanak a fiatalok. Ám ehhez nem elég a digitális technika alkalmazása, a tanárképzést meg kell újítani, a pedagógusokat pedig képezni kell. A továbbképzés piacát bővítené a párt, és nemcsak az egyes pedagógusoknak tartana továbbképzést, hanem tantestületeknek is. A pedagógusok heti óraszámát 20-ra csökkentenék, amit még a fizetésemelésnél is fontosabbnak nevezett. Sürgette az iskolák, a pedagógusok autonómiájának visszaállítását is.
A fórum második részében kérdéseiket tették fel a résztvevők: érdeklődtek az óvodák jövőbeni szerepéről, a nevelést-oktatást segítők helyzetéről, béréről, a ma már szinte gazdátlan kollégiumukról, a pedagógusok minősítéséről, a gyermekvédelemről, az iskolaigazgatók választási szabályairól, a hit- és erkölcstanról, a tankötelezettség korhatáráról, a pedagógusok heti óraszámáról.
A fórumról tudósított az atv híradója:
Az Alfahír tudósítást és videós felvételt is közreadott:
A Nemzeti televízió riportja:
https://n1tv.hu/az-oktatas-reformja-nelkul-magyarorszag-rovidesen-elbukik