A Magyar Közoktatás Napja alkalmából a Pedagógusok Szakszervezete fórumot tartott 2018. november 24-én a budapesti székházban, ahol Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért felelős helyettes államtitkára, valamint Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke tartott előadást, majd válaszolt a kérdésekre.

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke tájékoztatta a fórum résztvevőit arról, milyen tárgyalásokat folytatott az elmúlt időszakban a szakszervezet: a nyáron megválasztott elnökség járt az oktatással foglalkozó két minisztériumban, találkozott a KK és az Oktatási Hivatal vezetőivel. A Pedagógusok Szakszervezete részt vesz a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal és a Szakképzési Innovációs Tanács munkájában is.

Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár előadásában jelezte, mekkora kihívással kell szembenéznie a szakképzésnek, hiszen előrejelzések szerint a szakmák 60% százaléka, amelyekben a mai diákoknak dolgozniuk kell majd, még nem is létezik: új technológiák, új módszerek jelennek meg, ezekre kellene a mai ismereteink szerint felkészülni.

Adatokat is sorolt: nőtt ugyan a szakgimnáziumokba jelentkezők száma, de ez még mindig nem elegendő, ráadásul a diákok csaknem fele „csupán” érettségivel távozik, nem szerzi meg az technikusi végzettséget, amelyet a 4+1 éves képzés kínál. Ezért a legfontosabb cél, hogy a diákok, illetve a szülők számára vonzóvá tegyék a szakgimnáziumokat. Utalt arra is, hogy ágazati készségtanácsok jöttek létre, amelyek célja a képzés tartalmi megújítása. Szerinte szorosabbá kell fűzni a szakoktatók és a vállalatok kapcsolatát (miként jelezte, a szakoktatónak nem kell feltétlenül pedagógiai végzettség), de szükség van a tanműhelyek felújítására, az ösztöndíjrendszer átalakítására is.

Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár megköszönte a PSZ nyitottságát, hiszen a szakszervezet részt vesz a Szakképzési Innovációs Tanács munkájában (Gosztonyi Gábor alelnök és Palotás József szakértő képviseli a testületben a Pedagógusok Szakszervezetét).

A fórumon kritikaként elhangzott: a PSZ kifogásolja, hogy a szakképzési rendszer átalakításáról, a kancellári rendszer bevezetéséről szóló javaslat társadalmi egyeztetés nélkül került fel a parlament honlapjára, a PSZ is csak utóbb tudta elküldeni részletes szakmai véleményét. (Erről a PSZ korábban közleményt is kiadott, amely megjelent a honlapján - a szerk.)

Hajnal Gabriella, a KK elnöke szerint a teljes központosítással ellentétben a mostani fenntartói rendszer jó, bár több pénz kellene a köznevelésre. Utalt arra, hogy a Klebelsberg Ösztöndíjnak köszönhetően nőtt a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók száma. Negatívumként említette, hogy nem tudósokat, hanem tanárokat kell képezni, ráadásul több módszertani oktatásra lenne szükség (a sajátos nevelési igényű gyermekek kezelésére is jobban fel kell készíteni a hallgatókat).

Ami az új Nemzeti alaptanterv koncepcióját illeti, Hajnal Gabriella elmondása szerint 3-4 sarkalatos ponthoz ragaszkodik. Ilyen például a tanulók terheinek csökkentése (szerinte rögzíteni kellene, hány órája lehet egy diáknak), a nyelvoktatás szabályozása (addig nem engedne második nyelvet oktatni, amíg az elsőből nem születik nyelvvizsga). A közösségi munkát (amely az érettségihez kötelező) társadalmi felelősségvállalásnak tekinti, középiskolákban szervezett tematikus hetekkel.

Beszélt a digitális projektekről, a sok kritikát kapott KRÉTA rendszerről, amely szeptemberi tanévkezdés óta sokat javult.

Ami a tanárok munkabeosztását illeti: a KK elnöke is igazságtalannak tartja, hogy ugyanannyi pénzt kap az a tanár, aki 22, illetve az is, aki 26 órát tanít hetente. Jelezte, hogy két javaslat is létezik ennek feloldására.

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke emlékeztetett: a szakszervezet vezetői ősszel minden megyébe ellátogattak. A pedagógusok problémáit összegyűjtötték, ezeket közvetíti a PSZ az oktatási rendszer irányítóinak.

A Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezésére 1991. november 22-ét a Magyar Közoktatás Napjának nyilvánították.
 

Tekintse meg képgaléiánkat!