Idén lesz 100 éves a Pedagógusok Szakszervezete: jogelődje 1918. december 30-án alakult meg. A centenárium alkalmából a PSZ előadássorozatot indított Fasori esték címmel, melynek második előadásán, 2018. december 6-án Fazekas Anna szociológus és Széll Krisztián közgazdász-szociológus tartott előadást a szakszervezet budapesti székházában a „Margón kívül - magyar ifjúságkutatás 2016” címmel megjelent tanulmánykötetről.

Előzményként tudni kell, hogy idén nyáron jelent meg a „Magyar Ifjúság Kutatás 2016”, az a „hivatalos” dokumentum,   amely több szempontból vizsgálja a fiatalok helyzetét. Ám készült egy Margón kívül című kötet is, amely azokat a   szempontokat gyűjtötte össze, amelyek kimaradtak a „hivatalos” kutatásból. A Fasori esték rendezvényén a fiatal kutatók   arról is beszéltek, hogy a kormány, illetve a kormánypárti sajtó nem fogadta lelkesen az alternatív tanulmánykötetet. Utaltak arra is, miként kerültek kívül a „margón”, és miért ez lett a könyv címe.

Részletek:

2016-ban - a 2012-es arányt is meghaladva - a fiatalok legégetőbb problémaként a kilátástalanságot nevezték meg: a megkérdezettek 57%-a ezt jelölte meg. Emellett az objektív jellegű problémák (anyagi nehézségek, szegénység) is egyre nagyobb arányban fogalmazódnak meg ifjúsági problématípusként - olvasható abban a tanulmányban, amelyet Fazekas Anna két másik szerzőtársával jegyez. Az is kiderült: minél iskolázottabb egy fiatal, annál nagyobb eséllyel említi korosztályának legégetőbb problémájaként a kilátástalanságot. Mint az előadásban elhangzott: leginkább a dél-alföldiek, a vidéki nagyvárosban élők, a 25-29 év közöttiek és a diplomások ítélik meg kilátástalannak helyzetüket. Anyagi problémákat főként az észak-magyarországiak, a falvakban élők, a 20-29 évesek és az alapfokú végzettségűek említettek. 2016-ban (hasonlóan a 2012-es adatokhoz) a fiatalok mintegy harmadának volt valamilyen migrációs terve: azaz munkavállalás vagy tanulás miatt fontolgatta az ország elhagyását. A jobb megélhetés reményében a 15-29 év közötti fiatalok 71 százaléka hagyná el az országot, igaz, a családi, baráti kapcsolatokhoz való ragaszkodás hasonló arányban marasztaló tényező.

Széll Krisztián szerzőtársával az iskolai életutakat, a terveket és lehetőségeket elemezve azt állapította meg a tanulmányban: „A legújabb empirikus kutatások is egyértelműen azt jelzik, hogy a tanulók iskolai eredményessége társadalmilag meghatározott, a szelektív iskolarendszerből adódóan a hazai iskolák nagy része nem képes mérsékelni a kedvezőtlen szociális helyzetből eredő hátrányok hatásait, a különböző szelekciós mechanizmusok révén inkább konzerválja, újratermeli, sőt sok esetben növeli a társadalmi különbségeket, egyenlőtlenségeket. A magyar oktatási rendszer kapcsán tehát általánosságban kijelenthető, hogy eredményességi és méltányossági problémákkal küzd, vagyis az iskolarendszer egészében nem csökken az iskolai szelekció és szegregáció, amely az oktatás eredményességét is negatív irányban befolyásolja”.

Ezen a linken érhető el a tanulmánykötet, amely - mint az előszó utal rá - önkéntes munkában készült.

http://www.ifjusagugy.hu/kotetek/Margon_kivul_2016_web.pdf

Tekintse meg képgalériánkat!