Szilágyi János elemző és Palotás József, a PSZ szakértője volt a Fasori esték rendezvényének vendége a budapesti székházban, 2019. május 2-án.

Ha nincs hosszabb távra szóló stratégia a szakképzésre, nem várhatók javuló eredmények - így összegezhető a meghívott szakértők véleménye. Márpedig úgy tűnik, nincs ilyen koncepció, hiszen a kormány ismét átalakítja a rendszert, megváltoztatva az iskolák elnevezését. Bár csak néhány éve jöttek létre a szakközépiskolákból a szakgimnáziumok, 2020 szeptemberében a szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak.  Mindez elbizonytalanítja a szülőket és a tanulókat is - mondta Palotás József, a PSZ szakértője. Totyik Tamás, a szakszervezet alelnöke Hajdú-Bihar megyei friss adatot említett, miszerint ott idén négyszer annyian jelentkeztek gimnáziumba, fele annyian pedig szakképzésbe, mint tavaly. Még a leggyengébb gimnáziumba is másfél-kétszeres a túljelentkezés, mert a szülők biztosabbnak látják ennek az érettségit adót iskolatípusnak a jövőjét.  (Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint idén a nyolcadikos diákok 96,5 százaléka felvételt nyert valamilyen középfokú oktatási intézménybe. 36,4 százalékuk (28 738 diák) gimnáziumi, 39,5 százalékuk (31 157 diák) szakgimnáziumi, 22,3 százalékuk (17 593 diák) szakközépiskolai, 1,4 százalékuk (1088 diák) szakiskolai tanulmányi területre jutott be - kieg., a szerk.)

Szilágyi János elemző szerint sincs vonzó szakképzési jövőkép a társadalom, a szülők előtt. Szerinte az iskolák átnevezése az alapproblémáról tereli el a figyelmet: ha az oktatásba, a szakképzésbe nem fektetnek be elegendő pénzt, az versenyképességi kérdés is - Magyarországnak e tekintetben romlanak a mutatói. Amellett érvelt, hogy javítani kell az általános iskolai képzést, meg kell erősíteni az alapkompetenciákat (írás, olvasás, szövegértés), hiszen a tizenévesek 30 százaléka funkcionális analfabéta, és ezt a hátrányt nem tudják leküzdeni a szakképzésben, így nem tudnak olyan készségeket elsajátítani, amelyek javítanák elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon.

Ami pedig az új technikusi képzés illeti: Szilágyi János amellett érvelt, hogy ki kellene választani 2-3 olyan szakterületet, ahol erre valóban szükség lenne, így 5 év alatt a mai fejlettségi szinten jó technikusokat lehetne képezni, de nincs szükség az egész szakképzési rendszer ismételt átalakítására.