„Eddig tárgyaltunk, ősztől akciósorozatot hirdetünk” – jelentette be a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Szabó Zsuzsa a szakszervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. Az Országos Vezetőség közelmúltban hozott döntésére hivatkozott: a megyei elnökökből álló testület annak közlésére hatalmazta fel az elnököt, hogy a PSZ – a további tárgyalásokat fenntartva – ősztől akciósorozatot indítson. A sajtótájékoztatón elhangzott: mindezt az tette szükségessé, hogy a PSZ sem a kormány által a parlamentnek benyújtott  állami költségvetésről szóló törvényjavaslatban, sem  a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításában nem látja követeléseinek teljesülését. (A PSZ korábban azt követelte, hogy a pedagógusok már idén szeptembertől kapjanak béremelést, csökkentsék az óraszámokat, a mindenkori minimálbérhez kössék a vetítési alapot, mérsékeljék a többletterheket és legyen kiszámítható a jogalkotás). A PSZ szerint a jövő évi állami költségvetési törvényjavaslatban sincs meg a pedagógusok béremelésének fedezete.

A PSZ az általa megszervezett 2016-os sztrájk után nem riad vissza az újabb munkabeszüntetéstől sem. Kérdésre válaszolva az elnök azt mondta: a sztrájk akár többnapos is lehet. (Az Országos Vezetőség korábbi döntésével azt javasolta a kongresszusnak, hogy hozzon létre sztrájkalapot.)

A Pedagógusok Szakszervezete legutóbb épp a napokban kezdeményezte a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács újabb ülésének összehívását: erre az EMMI-től kapott válasz szerint június 20-án kerül sor, tehát a PSZ – az akciók meghirdetésével párhuzamosan – nem mond le a további tárgyalásokról sem.

A sajtótájékoztatón szó volt a PSZ és az EMMI 2019 márciusa végén megkötött stratégiai megállapodásáról is. Miután a kormány 2019. június 12-én egyeztetés nélkül nyújtotta be a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását, amelynek jelenlegi szövegét a PSZ csak az Országgyűlés honlapjáról ismerte meg, az elnök újságírói kérdésre azt válaszolta: ezzel a kormány „felrúgta” a stratégiai megállapodást.

A sajtótájékoztatón Szabó Zsuzsa elnök jelezte: a PSZ akcióiban nemcsak a pedagógusok, hanem az oktatás egyéb dolgozói, a szülők és a társadalom támogatására is számít, hiszen az oktatás stratégiai ágazat.

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke emlékeztetett: sikerpropagandájában soha nem látott béremelésről beszél a kormány, holott a garantált bérminimum 2014 óta 72 százalékkal emelkedett, míg a pályakezdő pedagógusok bére csak 27 százalékkal. Éppen ezért kellett kiegészíteni a pályakezdők bérét ahhoz, hogy elérje a megemelt garantált bérminimumot. Felidézte, hogy a PSZ 2019 elején bérnyomásmérőt készített, amely a személyes adatok alapján megmutatja: ki mennyi pénz veszít azzal, hogy nem a mindenkori minimálbérhez, hanem a 2015 óta 101.500 forinton álló vetítési alaphoz igazítják a pedagógusok bérét. A számítások azt mutatják, hogy egy pedagógus a 2015 óta eltelt időszakban átlagosan 7 hónapig is ingyen dolgozott, miután a vetítési alapot elszakították a minimálbértől.

Ő is beszélt arról a PSZ által sokszor emlegetett tényről, hogy elöregszik a pedagógustársadalom: a következő évtizedben évente 4500 pedagógus megy nyugdíjba, holott évente csak 2700-an szereznek pályakezdő gyakornoki vizsgát. Tehát rövid időn belül nem lesznek tanítók és tanárok, akik oktatják a gyerekeket.

A pedagóguspálya népszerűségét az is tovább rontja, hogy 2020-tól a felsőoktatásba kerülés feltételeként szabták a középfokú nyelvvizsgát. A felsőfokú pedagógusképző intézményekben jelenleg a felvett tanulók mindössze 42 százalékának van B2 szintű nyelvvizsgája, vagyis várható, hogy nyelvvizsga nélkül még kevesebben jelentkeznek óvodapedagógusnak, tanítónak, tanárnak. A PSZ nem a nyelvvizsga követelményét kifogásolja, hanem azt, hogy ennek megszerzéséhez a kormány nem teremti meg a feltételeket.

A PSZ azt is kifogásolja, hogy a kormány által tervezett kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamra diákonként több mint 600 ezer forintot költenének, miközben egy tanuló éves iskolai normatívája - mindent összevetve - valamivel több mint 800 ezer forint.

Ami a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot illeti: abban az szerepel, hogy 9,8 százalékra csökken az oktatásra fordított összeg, miközben ez idén 10,1 százalék. Ezt a csökkenést is kifogásolja a PSZ.

Gosztonyi Gábor, a PSZ másik alelnöke a kormány által már elfogadott szakképzési stratégiáról fejtette ki véleményét. A PSZ továbbra sem támogatja az iskolák újabb átnevezését, az iskolaszerkezet és a tartalomszabályozás 2-3 évente történő megváltoztatását, mert ezek nem befolyásolják érdemben például a tanulók lemorzsolódását. A szakszervezet szerint több pénz kell fordítani a szakképzésben a bérekre, csökkenteni kell az oktatók óraszámát. A PSZ támogatja a béremelés tervét, de felhívja a figyelmet az abból adódó bérfeszültségre. A szakképzési ösztöndíjrendszer, az ún. orientációs év és a dobbantó program is pozitív lehetőség, de csak akkor, ha annak a feltételeit is megteremtik.

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béréért, munkakörülményei javításáért az idén január végén megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottságban (OKSZ) küzd a Pedagógusok Szakszervezete – mondta az alelnök.

dr. Selmeciné dr. Csordás Mária jelezte: megszaporodtak a PSZ-től jogi segítséget kérő levelek. Nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók is tanácsot kérnek, ugyanis ők sem boldogulnak a jogszabályok értelmezésével. Egymásnak ellentmondó rendelkezések látnak napvilágot. Az egységes jogértelmezés a bíróság feladata, ám a pedagógusok közül csak kevesen, vagy alig vállalják a pereskedést. A PSZ korábban megfogalmazott ötpontos követeléseinek egyike éppen a kiszámítható jogalkotás.

Tekintsék meg képgalériánkat!