Ha a kormány a Magyar Közoktatás Napjáig nem teljesíti a pedagógusok követeléseit, ezek érvényesítésére ősszel tüntetést, de ha ez sem elég, 2020 januárjában országos sztrájkot szervez - ismertette a XXXI. Kongresszus zárónyilatkozatát az újságírókkal Szabó Zsuzsa elnök a PSZ rendkívüli sajtótájékoztatóján, 2019. szeptember 23-án. A kongresszus 100 milliós akcióalapról döntött. Összefoglaló a kongresszusról és a sajtótájékoztatóról.

 „Elég volt, elfogyott a türelmünk, az elégedetlenség és az elkeseredettség óriási” - mondta a XXXI. Kongresszus döntéseit ismertetve a sajtótájékoztatón Szabó Zsuzsa. A PSZ elnöke emlékeztetett: egy évig tárgyaltak, de nem értek el eredményt. Ezért döntöttek úgy, hogy tiltakozó akciókat hirdetnek. Ezek az akciók nyár óta folyamatosak: a PSZ Ifjúsági Tagozata nagysikerű fotós kampányt indított, amelyben fizetésüket hozták nyilvánosságra a pedagógusok. A honlapon és a Facebookon karikatúrákkal szemléltetik az oktatás bajait. A PSZ Bérnyomásmérőt is készített, így a pedagógusok szembesülhetnek azzal: mennyi pénzt vesz ki a kormány a zsebükből azzal, hogy nem a minimálbérhez igazítják a fizetéseket. Kérdőív méri a munkaterheket, ennek eredményeivel kívánja a PSZ cáfolni a kormányzati kommunikációt. Ez az akciósorozat folytatódik októberben és novemberben: várhatóan a Magyar Közoktatás Napja alkalmából (november 22.) demonstrációt szervez a PSZ, ha a kormány nem teljesíti a követeléseket (az ötpontos követelés megtalálható a PSZ honlapján). A tüntetést pedig országos sztrájk követheti 2020 januárjában. Kitért arra is, hogy az akciók előtt a Pedagógusok Szakszervezete meg kívánja szólítani a szülőket, az egész társadalmat, hiszen gyermekeink jövője a tét. Felveszik a kapcsolatot az oktatásban érdekelt szakszervezetekkel, sőt, a konföderációkkal is. Mint jelezte: a PSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a tárgyalások mielőbb érdemben folytatódjanak. A tüntetés és a sztrájk nem cél, hanem eszköz az ötpontos követelés teljesítésére, köztük a pedagógusok és az oktatást segítők béremelésére.

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a szakszervezet által indított, munkaterheket mérő kérdőív újabb gyorsjelentését ismertetve kiemelte: továbbra is 67-68 órát dolgoznak hetente (saját bevallásuk szerint) a pedagógusok. Éves szinten 45 órát helyettesítenek ingyen, emellett hetente 5 órát úgy dolgoznak, hogy azt nem tudják elszámolni, példaként említette a gyermekek étkeztetését, felügyeletét. A túlmunkáért csupán 6 százalékuk kapott pénzbeli juttatást. A válaszadó pedagógusok 16 százaléka magántanítványokkal foglalkozik, 22 százalékuk másodállást vállal.  Emlékeztetett: jelentős a bérfeszültség a versenyszféra és a közszféra alkalmazottjai között, elvesztette értékét az a béremelés, amely tulajdonképpen soha nem volt 50 százalékos. Mostanra ott tartunk, hogy a Romániában dolgozó pedagógusok bruttó keresete magasabb, mint a magyar pedagógusok átlagkeresete - mondta a szervezet alelnöke.

A tanárhiányt firtató újságírói kérdésre Gosztonyi Gábor alelnök azt mondta: diplomával, pedagógus végzettség nélkül is lehet tanítani, ráadásul az óraadó nyugdíjas pedagógusok heti keretét is emelte a kormány 10 óráról 14 órára. Mindez azt bizonyítja, hogy a kormány szerint is létezik tanárhiány, hiszen megpróbálja azt kezelni, ám mindez csak tűzoltás.

A PSZ Budapesten tartott XXXI. Kongresszusa a tervezett tiltakozó megmozdulásokra 100 milliós akcióalapot hozott létre.

A kongresszusról kiadott záróközleményt lásd a honlapon!