A közgazdász a PSZ Országos Vezetősége 2019. október 14-én tartott ülésen elemezte a kormány, illetve az államháztartás oktatásra fordított kiadásait. Amellett érvelt: az oktatásra fordított pénzt nem kiadásnak kell tekinteni, hiszen az befektetés a jövőbe, ami nélkül nem fejlődhet a társadalom. Vagyis a kormány szemléletén is változtatni kellene.

Pitti Zoltán számokkal, grafikonokkal szemléltette, hogy miközben a magyar gazdaság növekszik, az oktatás ebből nem részesedik. 2018-ban a hazai GDP (bruttó hazai termék) 5,2%-át fordították oktatásra, míg az azt megelőző évben 5,1 százalékát. Ez az összeg nem érte el azt az arányt, amelyet a gazdasági válság közepette fordítottak erre a területre. 2008-ban ugyanis a GDP 5,3, 2009-ben 5,4, míg 2010-ben 5,5 százaléka jutott oktatásra.

Arra is kitért, hogy nincs elmozdulás a korai iskolaelhagyók számának csökkentésében: Magyarországon a fiatalok 12,5 százalékának nincs végzettsége. Mindez azért nagy probléma, mert a jelenlegi 16-18 éves fiatalok még 40 év múlva is a munkaerőpiacon lesznek, miközben ma sem értenek semmihez, közben viszont a technika is fejlődik, folyamatosan megújuló készségeket várnak el a munkavállalóktól. Szerinte a lemorzsolódás okait mélyebben kellene elemezni: ezen a ponton a szegregációt, az oktatás centralizációjának hatásait is említette.

A közgazdász az oktatási ágazat minőségi javításához néhány intézkedést feltétlenül szükségesnek tartott, egyebek között az átfogó jövőkép kialakítását, az oktatás kiadásainak gazdasági növekedéshez igazítását, továbbá a szemléletváltást: eszerint az oktatásra fordított pénzt nem kiadásnak kell tekinteni, hanem befektetésként a társadalom jövőjébe.