Az oktatók egyéni érdekeit is sérti a 2020. január 1-jétől életbe lépett új szakképzési törvény, ezért a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Alkotmánybírósághoz fordul.

Csatlakozzanak minél többen a beadványhoz és aláírásukkal adjanak felhatalmazást a PSZ-nek, hogy nevükben eljárhasson az Alkotmánybíróság előtt!

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy kizárólag a PSZ tagjait tudjuk képviselni az Alkotmánybíróság előtt, ezért aki szeretne velünk a testülethez fordulni, előtte lépjen be szakszervezetünkbe - ehhez töltse ki a belépési nyilatkozatot (ebben az alapszervezeti vagy járási titkár, továbbá a megyei elnök segíthet).

Az alkotmánybírósági beadványhoz szükséges nyomtatványokat szakszervezetünk honlapján érhetik el:
 

AB egyéni beadvány

A beadvány nyilatkozata

A beadványban lévő adatsort az érintett munkavállalók töltsék ki, a panaszt az egyéni nyilatkozattal és a meghatalmazással együtt terjeszti Alkotmánybíróság elé a szakszervezet.

Kérjük: töltsék le a nyilatkozatot, valamint a meghatalmazást, és két-két aláírt, tanúkkal hitelesített példányt személyesen vagy postán juttassanak el a Pedagógusok Szakszervezete Országos Irodájához.

Címünk: 1068 Budapest, Városligeti fasor 10.

Személyesen hétköznaponként reggel 8 órától délután 16 óra 30-ig, péntekenként 14 óráig várjuk a nyilatkozatot. A borítékra feltétlenül írják rá: „Alkotmánybírósági beadvány”. Aki személyesen hozza el hozzánk, a portán adja le a borítékot.

A csatlakozási nyilatkozatok beadási, illetve beküldési határideje: 2020. március 30. 

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, miért fordulunk Alkotmánybírósághoz:

A PSZ alkotmányjogi panaszában kifogásolja, hogy a szakképzésben foglalkoztatottak - egyeztetés nélkül - közalkalmazotti státuszukat elveszítve a Munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak, jogorvoslati lehetőség nélkül. A PSZ kéri, hogy az AB a kifogásolt rendelkezéseket 2020. január elsejétől, visszamenőleges hatállyal semmisítse meg.

A PSZ szerint az új szakképzési törvény megjelenése és hatályba lépése között túlságosan rövid idő telt el, nem volt elegendő idő a felkészüléshez.

Akit 2019. december 31-én a szakképzésben közalkalmazottként foglalkoztattak, annak a foglalkoztatási jogviszonya munkaviszonnyá alakul. A Munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak a dolgozók, akiknek így bizonytalanná válik a helyzete. Nincs számukra garantált előmeneteli rendszer, mindenki egyéni béralkura kényszerül, nem tisztázott a foglalkoztatottak díjazása, munkaideje.

Anyagi és erkölcsi jogsérelem is éri a dolgozókat, mert a törvény rendelkezései alapján megszűnnek a pedagógus munkakörök (csak oktatók vannak), nem használhatók a továbbiakban a pedagógushivatást kifejező megnevezések, pl. az, hogy középiskolai tanár. Nem ismert, milyen óraszámban kell tanórát tartaniuk a tanulóknak, nem ismert a többlettanítás megállapításának rendje, megszűnnek a pedagógus-pótlékok.

A PSZ szerint a nem pedagógus-munkakörben történő továbbfoglalkoztatás rendezetlen. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökre semmilyen utalás nincs, holott a pedagógusok előmeneteli rendszere alapján kapnak díjazást azok, akiknek pedagógus végzettsége van.

Rendezetlen a vezetői megbízások sorsa, a többcélú szakképző intézmények helyzete teljesen bizonytalan.

A PSZ egy másik beadványban már január végén azért fordult Alkotmánybírósághoz, mert az új szakképzési törvény a szakszervezet, az érdekvédelem szempontjából is sérti az Alaptörvény rendelkezéseit: azt kéri a testülettől, hogy a törvény valamennyi rendelkezését 2020 januárjától (a hatályba lépés napjától) visszamenőleg semmisítse meg.