Az egyik beadványról, amelyhez az érintettek felhatalmazása szükséges:

Egyéni érdeksérelem miatt, a szakképzésben dolgozók jogainak védelmében Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Szakszervezete. Alkotmányjogi panaszában kifogásolja, hogy a szakképzésben foglalkoztatottak - egyeztetés nélkül - közalkalmazotti státuszukat elveszítve a Munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak, jogorvoslati lehetőség nélkül. A PSZ kéri, hogy az AB a kifogásolt rendelkezéseket 2020. január elsejétől, visszamenőleges hatállyal semmisítse meg.

A beadványt az érintett munkavállalók aláírásával terjeszti a PSZ az Alkotmánybíróság elé, ezért azt kéri a szakszervezet: minél többen csatlakozzanak a beadványhoz, aláírásukkal adjanak felhatalmazást a PSZ-nek, hogy nevükben eljárhasson az Alkotmánybíróság előtt.

A PSZ szerint az új szakképzési törvény megjelenése és hatályba lépése között túlságosan rövid idő telt el, nem volt elegendő idő felkészülni.

Akit 2019. december 31-én a szakképzésben közalkalmazottként foglalkoztattak, annak a foglalkoztatási jogviszonya munkaviszonnyá alakul. A Munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak a dolgozók, akiknek így bizonytalanná válik a helyzete. Nincs számukra garantált előmeneteli rendszer, mindenki egyéni béralkura kényszerül, nem tisztázott a foglalkoztatottak díjazása, munkaideje.

Anyagi és erkölcsi jogsérelem is éri a dolgozókat, mert a törvény rendelkezései alapján megszűnnek a pedagógus munkakörök (csak oktatók vannak), nem használhatók a továbbiakban a pedagógushivatást kifejező megnevezések, pl. az, hogy középiskolai tanár. Nem ismert, milyen óraszámban kell tanórát tartaniuk a tanulóknak, nem ismert a többlettanítás megállapításának rendje, megszűnnek a pedagógus-pótlékok.

A PSZ szerint a nem pedagógus-munkakörben történő továbbfoglalkoztatás rendezetlen. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökre semmilyen utalás nincs, holott a pedagógusok előmeneteli rendszere alapján kapnak díjazást azok, akiknek pedagógus végzettsége van.

Rendezetlen a vezetői megbízások sorsa, a többcélú szakképző intézmények helyzete teljesen bizonytalan.

Indokait 12 oldalas beadványban fejtette ki a PSZ.

A Pedagógusok Szakszervezete kéri a szakképzésben dolgozókat, aláírásukkal adjanak meghatalmazást a Pedagógusok Szakszervezetének. Az ehhez szükséges nyomtatványok megtalálhatók honlapunkon: www.pedagogusok.hu

A másik beadványról, amelyet már benyújtott a PSZ:

Sérti az Alaptörvény rendelkezéseit az új szakképzési törvény, ezért a Pedagógusok Szakszervezete (2020. január végén) Alkotmánybírósághoz fordult: azt kéri a testülettől, hogy a törvény valamennyi rendelkezését 2020 januárjától (a hatályba lépés napjától) visszamenőleg semmisítse meg.

A PSZ saját érintettsége miatt fordult az AB-hez: a szakszervezetet megillette volna a véleménynyilvánítás, a javaslattétel joga, de a törvény előkészítésénél e jogok gyakorlására nem volt lehetőség. A jövőben a Pedagógusok Szakszervezetének nem lesz lehetősége képviselni a szakképzésben foglalkoztatottakat a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában, a jogállásváltozásból adódóan csökkennek a szakszervezeti jogosítványok. A támadott törvény alapján nincs lehetőség kialakítani a munkavállalók és a munkaadók közötti együttműködés rendjét, nincs lehetőség tárgyalás kezdeményezésére, mivel nem állapítható meg a munkáltatói jog gyakorlójának személye. Az érdekvédelmi munka színtere áttolódik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumába, ahol az oktatás (mint közszolgáltatás) nehezen helyezhető el, így az oktatáshoz kapcsolódó speciális foglalkoztatási igények (pl. a tanításra fordítható munkaidő, a többlettanítás díjazása, a pedagógusok pótlékrendszere) érvényesítésére kevés esély van. (Jól jellemzi a helyzetet az a bejelentés, miszerint a szakképzésben foglalkoztatott oktatók bérét megemelik, ám ezt nem előzte meg semmilyen egyeztetés.) Az érdekvédelmi munka megváltozása szervezeti átalakítást igényel, de erre nem kapott kellő felkészülési időt a szakszervezet.

A felkészülési idő hiánya egyébként mindenkit érint, akinek bármilyen okból köze van a szakképzéshez: a szakképző intézményeknek át kell alakítaniuk pedagógiai programjukat, miközben nincsenek meg a szakmai követelmények. A szülőknek és gyermekeiknek úgy kell iskolát választaniuk, hogy a jelentkezés időszakában nem tudható, milyen pedagógiai munka indulhat a 2020/21-es tanévben.

Az új szakképzési törvény nem rendelkezik a jogutódlásról: nem tudható, hogy az új szakképző intézmények jogutódjai-e a megszűnő szakképző iskoláknak.

Az új törvény gyökeresen átalakítja a szakképzést, kiemeli azt a köznevelés rendszeréből, fogalmi zavarokkal, tisztázatlan kérdésekkel, feloldhatatlan ellentmondásokkal tarkítva (pl. nem állapítható meg, mi a szakképesítés, nem tisztázható a közreműködő iskolák közötti munkamegosztás, illetve a szakképzésben tanulmányokat folytatók jogi helyzete).

A PSZ alkotmányjogi panaszában kifogásolta még: sérül a tanítás szabadságához való jog, sérül a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Az új szakképzési törvény a magyar oktatás eddigi történetében először tesz különbséget az iskolai tanulmányokat folytatók között, beleértve a tankötelezettséget teljesítőket is.

Összegzésként:

A PSZ határozott álláspontja szerint a szakképzésről szóló törvény rendelkezései nem illeszkednek a magyar jogrendbe, előírásai nem segítik, hanem hátráltatják az ország műveltségi szintjének emelkedését, a tanítás és tanulás szabadságának érvényesülését. A szakképzés „idegen testként” jelenik meg az oktatási rendszerben, szétzilálva azt. E helyzetet jelzi, hogy a köznevelés rendszerében maradtak szakképző intézmények, az azokban foglalkoztatottak pedig a pedagógusok életpályája szerint végzik feladataikat.

A PSZ 20 oldalas szakmai beadványában kérte: az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a szakképzési törvény valamennyi rendelkezését.

A PSZ sajtótájékoztatóját itt tekinthetik meg: https://www.youtube.com/watch?v=SOsS7NcwslM&t=2387s
 

Budapest, 2020. február 13.