Nem szerencsés, hogy politikai vita alakult ki a nyilvánosságra került módosított Nemzeti alaptantervről. Amikor megjelent a dokumentum 2020. január 31-én, a PSZ közleményben jelezte, alapvetően 3 elvárása van: csökkenjenek jelentősen a diákok terhei, feleljen meg a XXI. század elvárásainak, épüljenek be azok a javaslatok, amelyeket a Pedagógusok Szakszervezete gyűjtött össze még 2018 őszén - ezt Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke idézte fel azon a szakmai fórumon, amelynek vendége Hajnal Gabriella miniszteri biztos, a Klebelsberg Központ elnöke volt. A fórumot 2020. február 15-én tartották Budapesten, a PSZ székházában.

A módosított Nemzeti alaptantervet (Nat) a következő időszakban szakmai konferenciákon, ankétokon mutatják majd be - mondta Hajnal Gabriella miniszteri biztos, jelezve, hogy ezeken Csépe Valéria professzor, a 2018-as Nat-tervezetet kidolgozó szakmai csoport vezetője  is részt vesz majd. A Nat nyilvánosságra kerülése óta zajló vitákról az a véleménye, hogy egyrészt politizálás folyik, másrészt a pedagógusok elégedetlenségük kifejezésére is használják az alaptantervet. Nem vitatva az elégedetlenség jogosságát (mint ismert: a tanárok, miként a PSZ is béremelést és az óraszámok csökkentését követelik - a szerk.), Hajnal Gabriella szerint ezt le kell választani az alaptantervről. Egyébként ő is sajnálatosnak tartotta a kialakult politikai vitát. Amellett érvelt, hogy ha ismét megnyitották volna az alaptantervről szóló vitát, akár 2-3 évet is csúszhatna a bevezetése.

Az állásukat féltő pedagógusokat megnyugtatta: nincs olyan tanár, akire ne lenne szükség - ezzel arra utalt, hogy a felröppent hírekkel ellentétben nem törölték el a médiát vagy a filozófiát. A legnagyobb vitát kiváltó magyar irodalom tantárgyról, az alaptantervbe bekerült Nyírő Józsefről, Wass Albertről, Herczeg Ferencről nem kívánt állást foglalni, mondván: műveket kell nézni és nem életutakat. Az irodalom tanítása kapcsán élénk vita alakult ki közte és a jelen lévő pedagógusok egy része között. Volt tanár, aki szerint 36 százalékkal nő a tananyag, ezt Hajnal Gabriella cáfolta, mert sok szerző vagy-vagy választhatósággal szerepel az alaptantervben. A kortárs írók művei a kerettantervekben kapnak helyet.

Többször is hangsúlyozta, hogy a Nat mellett látni kell a kerettanterveket, az okostanterveket, a digitális tananyagot is. Szerinte a megjelent alaptanterv „működőképesebb”, korszerűbb lesz, bár azt nem állítja, hogy tökéletes.

Ami a diákok terhelését illeti: a módosított Nat szerint csökken a tananyag, egyes tantárgyaknál ez jobban, máshol kevésbé érvényesül. Sok tantárgynál lesz projektmunka. Nagy vívmánynak tartja, hogy a 11. és a 12. évfolyamon 8-9 órát önállóan válaszhatnak a diákok, érdeklődési körüknek megfelelően. Ezeken az évfolyamokon radikális az óraszámcsökkentés, a mostani átlagos 37 óra helyett összesen 29 órájuk lesz a tanulóknak. Az általános iskolákban átlagosan jelenleg 26,8 óra van egy héten, a módosított Nat szerint az alsó tagozat első három évében 24 óra lesz, ebből 22 a kötelező. A tananyag leginkább az alsóbb évfolyamokon csökken.

Az előzetesen írásban érkezett kérdések között szerepelt, hogy gyermekközpontú-e, illetve XXI. századi-e a Nat, jobb lesz-e az oktatás színvonala, mindháromra igennel válaszolt Hajnal Gabriella. Vitát váltott ki, hogy kritikus vagy mérlegelő gondolkodásra neveljék-e a tanulókat. Szerinte a „kritikus” szó negatív kicsengésű, ám minden tantárgynak része a vitakultúra erősítése, és az alaptantervben szereplő mérlegelő gondolkodás sem zárja ki a kritikát.

Egyértelművé tette, hogy a szakiskolákra nem vonatkozik a módosított alaptanterv, ám az érettségit adó technikumokra igen, a közismereti tantárgyaknál.

Hajnal Gabriella a fórumon jelezte a szemléletváltás fontosságát az oktatásban, továbbá azt is, hogy változtatni kell a tanárképzésen.

Több pedagógus aggályának adott hangot: nem lesz elegendő idő a határidőig, április végéig, sőt, még a tanév végéig sem a pedagógiai programok elkészítésére-átírására, a helyi tantervek kidolgozására, hiszen a második félév mindig zsúfolt az iskolák életében (középiskolai felvételik, érettségi időszaka miatt).

Az egyik felszólaló más veszélyforrásokra is felhívta a figyelmet: szerinte a legjobb program is „elhasal”, ha a benne szereplők nem tudják azt végrehajtani. Márpedig a pedagógusokat most vert hadként küldjük „újabb csatába”, hiszen a tanárok elfáradtak, túlterheltek, alulfizetettek. Azt is mondta: tényleg hozzá kellett nyúlni a Nemzeti alaptantervhez, de időt kellene hagyni a bevezetésére, meg kellene győzni a pályára lépőket és a pályán évtizedek óta tanítókat is annak szükségességéről.

Az elhangzott kritikák ellenére Hajnal Gabriella miniszteri biztos - miként több nyilatkozatában is - határozottan kiállt a Nemzeti alaptanterv idei, szeptemberi bevezetése mellett, felmenő rendszerben az 1., az 5. és a 9. évfolyamon.

A több órára nyúlt fórum végén elhangzott: a Pedagógusok Szakszervezete összegyűjti a válasz nélkül maradt, illetve felmerülő kérdéseket a Nemzeti alaptantervről és továbbítja azokat a miniszteri biztosnak.

Tekintsék meg képgalériánkat!