Indoklás:

• A Nemzeti köznevelésről szóló törvény 77§. (2) szerint az oktatásért felelős miniszter rendszeresen, de legalább ötévenként értékeli – az általa létrehozott tanács közreműködésével – az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nat bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén kezdeményezi a kormánynál a módosítást. A PSZ többször felhívta a figyelmet arra, hogy ez a mai napig nem készült el, így mi alapján írtak új/módosított Nemzeti alaptantervet?
• A 2020. január 31-én nyilvánosságra került dokumentum a PSZ szerint tartalmában teljesen új, miközben elmaradt a széles körű szakmai és társadalmi vita.
• A 2018 őszén nyilvánosságra került Nat (a Csépe Valéria professzor által irányított csapat munkája) első 50 oldalát nem vették át, pedig az egy XXI. századba mutató preambulum volt/lett volna. Kérjük, ezt vegyék át, módosítsák eszerint a Nemzeti alaptantervet!
• Nagyon rövid a 2020. szeptemberi bevezetés előkészítésére szánt idő (április 30-ig a pedagógiai programokat felül kell vizsgálni), ráadásul ennyi idő alatt nem lehet színvonalas tankönyvet írni, kiadni. A kapkodásnak ismét a pedagógusok és a diákok lesznek az áldozatai.
• Egyes tantárgyaknál még több lexikális tananyagot írnak elő a kerettantervekben, holott a tananyag radikális csökkentése felelne meg a XXI. század kihívásainak! (A heti egy tanóracsökkenés még jelképesnek is kevés!) Ráadásul ugyanazt kellene tanítani egy elitgimnáziumban, mint egy szegregált iskolában, nincs tere az egyénre szabott oktatásnak.
• A kerettantervek ajánlásai a tanítási órák több mint 80%-t szabályozzák, így nincs kellő mozgástere a pedagógusoknak. A kerettantervek „egyenjellegük” miatt sem alkalmasak az egyéni, differenciált foglalkozásokra, a projektmunka alkalmazására a különböző képességű tanulóknál.
• A Nat nem ad választ arra, hogy a PISA-mérésekben alulteljesítő diákokat hogyan tudja az oktatási rendszer értő olvasásra, szövegértelmezésre megtanítani. A gazdaság számára ez sokkal fontosabb kérdés, mint az írók műveiről szóló vita.
• A Nat nem a nemzet alaptanterve, mert kimaradtak a szakképző intézmények, nem látszik az átjárhatóság 8. osztály befejezése után.
• A megjelent Nat alkalmas a pedagógushiány eltakarására az összevont természettudományos órákkal, hiszen ez alapján kémiatanár taníthat fizikát és fordítva is, továbbá biológiát. Ezt csak akkor tudná támogatni a PSZ, ha a tanárképzést hozzáigazították volna ehhez a szemlélethez, illetve a pedagógusok átképzése is elkezdődött volna.
• A pedagógusképzés nem igazodott a tantervi változásokhoz, pedig a képzés megújítása nem tűr halasztást!
• Ha csupán az elitiskolák pedagógusai vettek részt a kerettantervek kidolgozásában, és nem voltak kistelepülésen, hátrányos helyzetű településen dolgozó pedagógusok is közöttük, ez sértheti az esélyegyenlőséget, hiszen más elvárások támaszhatók a hátrányos helyzetű térségekben élő diákokkal szemben.
• A digitális kultúra oktatásnak bevezetése helyes lépés volt. A PSZ továbbra is felesleges tantárgynak tartja a hit- és erkölcstan oktatását, eltörlésével csökkenthetők a tanulók terhei. A mindennapos testnevelés feltételei továbbra sem adottak, a heti 3 testnevelés órával és a tanítási időn kívüli tömegsport támogatásával a diákok terhei tovább mérsékelhetők.
• A PSZ sajnálattal állapította meg, hogy a 2018 őszén megfogalmazott javaslatainak túlnyomó részét nem vették figyelembe a Nemzeti alaptanterv összeállításánál.
   

Összegzésként:

Miután a Nemzeti alaptanterv nem oldja meg a köznevelés jelenlegi problémáit, sőt, újabb feszültségeket gerjesztett a pedagógusok körében (lásd pl. az irodalom és történelem tantárgyakról szóló vitát), a PSZ arra kéri a kormányt: a Nemzeti alaptantervet és az arra épülő kerettanterveket csak széles körű társadalmi és alapos szakmai vita után vezesse be, vagyis tekintsen el a 2020. szeptemberi bevezetésétől.

Budapest, 2020. március 5.

Pedagógusok Szakszervezete