Heti lapszemle 2020. augusztus 19.
Nem tartja elegendőnek és biztonságosnak a Pedagógusok Szakszervezete azt a protokollt, amelyet a kormány közzé a tanévkezdés előtt. A PSZ már korábban megfogalmazta javaslatait és sürgette a döntéshozókat a járványügyi protokoll elkészítésére, de a kiadott útmutatás nem elegendő, ami pedig megjelent, betarthatatlan. Közben ismét úgy kezdődik a tanév, hogy sok tanár hiányzik, de az igazi probléma évek múlva jelentkezik: nem lesz, aki tanítsa a gyerekeket. A pedagógustársadalom elöregedése, a kevés pályakezdő és pályán maradó miatt évek óta kongatja a vészharangot szakszervezetünk, úgy tűnik, hiába.
augusztus 14.
Több mint kétezer pedagógust keresnek
A Közigállás portálon összesen 5092 állást kínáltak a minap, a kereső az óvoda szóra 733 találatot adott (óvodapedagógusok, dajkák stb.), a tanítóra 602-t, a tanárra 1342-t. A tanári és a tanítói hirdetések között lehetnek átfedések. Olyan is előfordul, hogy egy hirdetésben több személyt is keresnek, de így is 2300 fölött lehet a hiányzó pedagógusok száma.
https://hang.hu/belfold/2020/08/14/kezdodik-a-tanev-tobb-mint-ketezer-pedagogust-keresnek/
augusztus 15.
Több mint 1100 pedagógust keresnek országszerte az iskolák
Több mint 1100 pedagógust keresnek országszerte az iskolák, két héttel a tanévkezdés előtt. A PSZ szerint sok helyen eleve helyettesítésekkel készülnek az igazgatók - mondta Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke az RTL híradónak. Az Emmi úgy reagált: nyáron váltanak álláshelyet a pedagógusok, így természetes fluktuáció zajlik.
Töröltek több határozatot, a tantermen kívüli oktatásról szólót is
A kormány visszavonta a köznevelési és szakképzési intézményekben az új munkarend bevezetéséről szóló márciusi határozatát is, amelyet a koronavírus-járvány miatt hozott.
„Nemzedéki katasztrófát okozhat, ha tartósan bezárnak az iskolák”
A digitális oktatás növeli a különbségeket a diákok között, alsóban pedig bizonyos készségek el sem sajátíthatók így - mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Ha a járványügyi adatok nagyon rosszak lesznek, fel kell készülni, hogy gyorsan át lehessen állni más rendszerre. Kétségtelen viszont: a tanévkezdést nehezíti, hogy vannak, akik még nem jártak iskolába, ők elsősök lesznek, és vannak, akik a 9., 5., 7. osztályt új iskolában kezdik. Mindjárt az első napokban megkezdeni digitálisan az iskolát, hogy nem ismerik sem egymást, sem tanáraikat, ezt nem tartja elképzelhetőnek Horváth Péter. Szó volt a létszám- és utánpótláshiányról is: évente 5-6000 pedagógus vonul nyugdíjba, és a mostani hallgatók nem fogják tudni pótolni őket, ráadásul a pedagógushivatás leértékelődött, hiába voltak 2013-tól fizetésemelések. Interjú az NPK elnökével.
https://pestihirlap.hu/2020/08/15/nemzedeki-katasztrofat-okozhat-ha-tartosan-bezarnak-az-iskolak/
Minden negyedik szülőnek kellett vásárolnia valamit a digitális oktatáshoz
A Budapest Bank reprezentatív kutatásában a megkérdezett szülők negyede vásárolt új számítástechnikai eszközt, átlagosan 125 ezer forintért, kétharmaduk pedig valamilyen kiegészítőt, átlagosan 32 ezer forintért. Márciusban sok családnak nem álltak rendelkezésére a szükséges eszközök. Az internethez való hozzáférés korlátozottsága, a szegénység sok diáknak évismétlést jelent.
Ellenzék: A kormány nem tett semmit a digitális oktatásért
Azonnali cselekvésre szólították fel az ellenzéki pártok a kormányt a digitális oktatás kapcsán. A DK szerint a kormánynak egyeztetnie kell a szakmai és szülői szervezetekkel. Nem lehetnek ugyanis ismét magukra hagyott, tanácstalan szülők és pedagógusok, akik kétségbeesve próbálnak alkalmazkodni a helyzethez. Szél Bernadett kalapot emel a pedagógusok előtt!
Párbeszéd: a kormány nem készült fel az iskolakezdésre
Barabás Richárd szóvivő azt mondta: a kormány folyamatosan arról beszél, hogy nemcsak „nyakunkon van” a koronavírus második hulláma, hanem „várhatóan szeptember környékén fog tetőzni”. Ezért felmerül a kérdés, hogy mi lesz a közösségbe visszatérő gyermekekkel, szüleikkel és nagyszüleikkel. Kérdéses, hogy taníthatnak-e az idős tanárok, hogyan tesztelik a gyermekeket és az iskolai dolgozókat, illetve, szükség esetén hogyan folyik majd a digitális oktatás.
augusztus 16.
PSZ: Magyarországon a legnagyobb a pedagógusok munkaterhe az EU-ban
Legalább 1100 tanár hiányzik az iskolákból a tanév kezdete előtt. Pontos számot nem tudni, mert sok helyen helyettesítéssel oldják meg a tanárhiányt. A Pedagógusok Szakszervezete szerint az is komoly probléma, hogy heti 50 óránál többet dolgozik a pedagógusok többsége. A szakszervezet szerint a tanárok munkaterhelése az Európai Unióban Magyarországon a legnagyobb. Totyik Tamás alelnök az ATV híradójának nyilatkozott.
Jön a pótvizsgák időszaka - kellett a szülői segítség a karanténban
Akiknek segítettek otthon a szülők a digitális oktatásban, azoknak többnyire a megszokottnál jobban sikerült az év végi bizonyítvány. Akad azonban, akire pótvizsga vár. Közülük néhányan azért jutottak erre a sorsra, mert a tanév utolsó hónapjaiban nem sikerült rábírni őket a tanulásra - írta a lap.
https://magyarnemzet.hu/belfold/van-olyan-diak-akire-augusztus-vegen-meg-potvizsga-var-8530026/
Talán még lehet segíteni az sni-s gyerekeknek
A sajátos nevelési igényű gyermekeknek kiemelten fontos, hogy a kormány hagyományos iskolakezdéssel kapcsolatos terveit ne borítsa fel egy esetleges második hullám. A fejlesztések elmaradása hosszú távú károkat okozhat a gyermekek fejlődésében. „A sajátos nevelési igényű gyerekeknél is nagyon fontos a közösség, ami a távoktatás során teljesen kimarad” - ezt Baski Márti, a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület projektvezetője mondta.
Covid-19: Mire számíthatnak a magukra hagyott iskolák?
Botrányos, hogy két héttel a 2020/2021-es tanév indulása előtt a még közzé sem tett intézkedésekre, iránymutatásokra kell várni. Cikk a Magyar Narancsban.
Kutatók szerint maszkot kellene viselniük az iskolákban a gyerekeknek
Svéd kutatók egy csoportja azt javasolta: kötelezzék maszkviselésre a diákokat az iskolában, hogy megfékezzék a koronavírus terjedését - közölte a svéd televízió. A kutatók szerint a maszkviselést nem támogató svéd hatóságok becslései hibásak a gyerekek fertőzőképességére.
Az LMP kevésnek tartja a béremelést
Az LMP szerint a kormány nem becsüli meg a gyógypedagógusok munkáját - mondta Ungár Péter országgyűlési képviselő. Megkésettnek és kevésnek nevezte a pedagógusok 10 százalékos béremelését, amelynek további hibája, hogy a kormány nem a tanárok alapbérét növelte. Az LMP kezdeményezi: a pedagógusok alapbérét emeljék meg, az utazó gyógypedagógusoknak pedig fizessék ki az utazási költségeket.
https://demokrata.hu/magyarorszag/az-lmp-kevesli-a-pedagogusok-beremeleset-279702/
Mennyibe kerül a KRÉTA?
A koronavírus-járvány második hullámára készülve a kormány a KRÉTA fejlesztésére készül. Mivel sok az ellentmondásos információ, Csányi Tamás (Jobbik) Kásler Miklós miniszterhez fordult. Válaszában a miniszter kitért rá, hogy a KRÉTA bővítése a koronavírus-járvány első hullámában használt funkciók esetében nem igényelt többletforrást. Jelezte: a Digitális Kollaborációs Modul terét fejlesztik, ennek költségeit viszont nem árulta el.
https://alfahir.hu/2020/08/16/kasler_miklos_kreta_oktatas_fejlesztes_csanyi_tamas
augusztus 17.
PSZ: Ki fog tanítani 5 év múlva?
A pótfelvételire jelentkezett hallgatókkal együtt sem lesz elegendő pedagógus néhány év múlva a nyugdíjba vonulók nagy száma miatt - mondta az RTL híradónak Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. Az idén a tanárképzés (a rendes felvételi eljárásban) nem volt annyira népszerű, mint korábban - ezt Bódis József államtitkár ismerte el a minap, amikor kiderültek a ponthatárok. Most lezárult a pótfelvételi is, amelyből kiolvasható: sokan választották a gyógypedagógiát, a tanítói és óvodapedagógusi képzést. A pótfelvételi ponthatára augusztus végén lesz nyilvános.
https://rtl.hu/rtlklub/hirek/potfelveteli-9500-jelentkezo
A SZEF támogatja a PSZ járványügyi követeléseit
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma támogatja a Pedagógusok Szakszervezetének kezdeményezését az oktatáson belüli járványügyi protokoll kialakítására. A SZEF (mint a PSZ-t is magában foglaló szakszervezeti szövetség) különösen fontosnak tartja az oktatási protokoll követelését, hogy „ismerje el a kormány járványügyi elkülönítésnek azokat a napokat, amelyeken a szülők a kisgyermekkel otthon maradnak az online oktatás ideje alatt!”
https://szakszervezetek.hu/kozlemenyek/23451-a-szef-tamogatja-a-psz-koveteleseit
PDSZ: a kormány még mindig csak ötletel az iskolakezdésről
A szakszervezet szerint az Emmi ígéreteiből most sincs hiány: az oktatásért felelős minisztérium továbbra is úgy tesz, mintha az általuk digitálisnak nevezett, valójában sokkal inkább ad hoc megoldásokkal operáló karanténoktatás sikertörténet lenne. A PDSZ szerint az oktatásirányítás ötleteléséhez csatlakozik az NPK elnöke, Horváth Péter. A PDSZ kritizálta a PSZ-t is: a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) pontokba szedte elvárásait a hibrid (párhuzamosan online és tantermi oktatás) vagy online oktatási rend idejére. Ezt azonban nagyrészt negatívan értékelte a PDSZ, szerinte a PSZ javaslatainak jelentős része aligha megvalósítható és meglehetősen későn érkezett.
Egységes eljárás szerint készülnek a tanévkezdésre a felsőoktatási intézmények
Eljárásrenddel segíti a felsőoktatási intézményeket az ITM a felsőoktatásban dolgozók és hallgatók védelméért, a járvány terjedésének megelőzéséért. A szaktárca ajánlása alapján a felsőoktatási intézmény épületeit, rendezvényeit, tanóráit kizárólag egészséges, koronavírusos megbetegedés tüneteit nem mutató emberek látogathatják. A tünetmentes dolgozók és hallgatók esetében is elengedhetetlen az egészségügyi szabályok - gyakori, szappanos kézmosás és kézfertőtlenítés - maradéktalan betartása. A jelenléti tanórákat lehetőség szerint úgy kell megszervezni, hogy a 1,5 méteres védőtávolság betartható legyen, ha ez nem lehetséges, kötelező a maszk viselése.
A legtöbb iskolai erőszak a fővároshoz köthető
Az elmúlt három év statisztikái szerint Budapesten regisztrálták a legtöbb, iskolában elkövetett erőszakos bűncselekményt - összesen 91-et -, a fővárosi iskolák azonban nem igazán kérnek az iskolaőrökből, mindössze 6 százalékuk áll majd itt szolgálatba. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jóval kevesebb az iskolai erőszak, mégis ott kell majd a legtöbb intézményben számítani az őrök megjelenésére.
Egyre több a nevelőszülő
A „Befogadlak” programnak is köszönhetően csaknem 5800-ra emelkedett a nevelőszülők száma Magyarországon - jelentette ki az Emmi államtitkára egy nevelőszülői családlátogatáson a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Barabáson. A jelenleg gyermekvédelmi oltalom alatt álló 23 ezer gyerek több mint kétharmada él nevelőszülőknél, a rendszerben dolgozók feladata azonban nemcsak a gyerekek gondozása, hanem későbbi boldogulásuk segítése is.
Alig jelentkeztek a közpénzből épült debreceni elitiskolába
Idén hatvanhatan végeztek, most augusztusig ennél is kevesebben jelentkeztek a közpénzzel kitömött debreceni magániskolába. A tandíj magas, az ösztöndíjprogram szűkmarkú. Több távozó gyermek szülője a fegyelmet is kifogásolta, az iskolának egyelőre nincs túl nagy presztízse, sokan az újgazdag gyerekek egyfajta „játszóterének” tartják, ahol a szülők a befizetett pénzükért az oktatáson túl is különféle elvárásokat fogalmaznak meg a tanárokkal szemben.
https://nepszava.hu/3088477_alig-jelentkeznek-a-kozpenzbol-epult-elitiskolaba
Pótfelvételik: pedagógusképzésre pályáznak a legtöbben az ingyenes képzések közül
Véget ért az idei pótfelvételi, a már felvett 68 ezer fiatal mellé további csaknem tízezren szeretnének bekerülni az egyetemek és főiskolák szeptemberben induló képzéseire - értesült a Magyar Nemzet. A ponthatárokat várhatóan augusztus 27-én hirdetik ki. Sokan választottak gyógypedagógiai (177 fő), tanítói (166 fő), óvodapedagógusi (151 fő) képzést.
https://magyarnemzet.hu/belfold/tizezren-jelentkeztek-a-potfelvetelire-8530650/
augusztus 18.
A PSZ már napokkal ezelőtt megfogalmazta javaslatait a biztonságos tanévkezdéshez
A járványügyi intézkedésekről is nyilatkozott Gosztonyi Gábor alelnök az ATV Start c. műsorában, miután előző nap (késő este) nyilvánosságra került, mit tervez a kormány. Az alelnök ennek kapcsán ismertette a PSZ korábban megfogalmazott javaslatait. Jelezte: augusztus 24-ére összehívták a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal ülését, ott is szó lehet az intézkedésekről. Ami a tanárhiányt illeti: Gosztonyi Gábor felidézte, hogy a PSZ régóta kongatja a vészharangot a nyugdíjba menő pedagógusok várható nagy száma miatt, mert néhány év múlva nem lesz elég fiatal, aki pótolhatja őket a pályán.
Elkészült és a köznevelési intézmények megkapták a következő tanévre a járványügyi protokollt
A járványügyi adatok alapján látható, hogy Magyarország jelenleg biztonságos, ezért szeptember elsején a hagyományos nevelés-oktatás megkezdése indokolt. Ugyanakkor a köznevelésnek is fel kell készülnie a védekezésre és a megelőzésre, továbbá ki kell dolgoznia olyan eljárásrendet, amely lehetővé teszi, hogy szükség esetén célzott beavatkozásokkal beazonosíthatók és fokozottabban támogathatók legyenek a veszélyeztetett intézmények - közölte a kormány honlapján az Emmi köznevelési államtitkársága.
Az Emmi által nyilvánosságra hozott járványügyi protokollról nyilatkozott Totyik Tamás alelnök
az ATV híradónak
PSZ: Az iskolák nem lesznek biztonságosak a kormány protokolljával
A PSZ alelnöke azt mondta: a megjelent protokoll csak ahhoz elegendő, hogy elkezdődjön a tanév szeptemberben, ha erősödik a járvány, az iskolák nem lesznek biztonságosak. Sok kérdésre most sincs válasz: egy átlagos tanteremben pl. nem lehet betartani az előírt másfél méteres távolságot sem, nincs elegendő takarító sem délelőtt az intézményekben.
a(z) Euronews híradónak
A PSZ szerint lehetetlen betartani a minisztérium rendelkezéseit
Nem lehet betartani a biztonságos szociális távolságot, nincs elég takarító az iskolákban, nem rendezték a krónikus betegséggel küzdő vagy veszélyeztetett pedagógusok helyzetét, szűrésükről senki nem gondoskodik - sorolta a hiányosságokat az alelnök.
https://hu.euronews.com/2020/08/18/szeptemberre-keszulnek-az-iskolak
az RTL Híradónak
A PSZ szerint a megfogalmazott alapvető elvárásoknak sem tudnak eleget tenni az iskolák
A PSZ a nyilvánosságra hozott járványügyi protokollból hiányolja a reggeli lázmérést, továbbá az idős (veszélyeztetett) pedagógusok helyzetének rendezését. Nincs válasz arra, mi lesz a járvány egy esetleges erősebb második hullámában - sorolta Totyik Tamás a szakszervezet kifogásait.
a Magyar Hangnak
A PSZ nem tartja elegendőnek a kormány járványügyi protokollját
A PSZ alelnöke, Totyik Tamás is betarthatatlannak tartja az igazgatóknak kiküldött előírásokat. A következetlenséget látja az előírások egyik problémájának, továbbá számos pont részletei nem tisztázottak. Kifogásolta, hogy nem támogatták a szakszervezet javaslatát, miszerint legyen kötelező a homlokon át történő lázmérés az intézményekben. Továbbra is szeretnék, hogy a járványhelyzet romlása és az otthoni oktatásra való áttérés esetén a szülőknek fizessenek a munkáltatók távolléti díjat, és ne kelljen fizetés nélküli szabadságra menniük. A portál felidézte a PSZ eredeti javaslatait is.
a Népszavának
Kásler takarítási protokollt küldött az iskoláknak - A PSZ szerint számos szakmai kérdésre nincs válasz
A PSZ alelnöke azt hangsúlyozta: már most két tanrendet kellene kidolgozni minden intézménynek: egyet a normál tanításra készülve, egy másikat arra, ha erősödik a járvány. Totyik Tamás emlékeztetett: az osztrák megoldásnak megfelelő úgynevezett hibrid (vagyis párhuzamosan online és tantermi) tanrendre tett javaslatukat a kormány elutasította, pedig az osztályok megfelezése és váltott napokon az órákon való személyes részvétel, illetve a digitális tanításba való bekapcsolódás az egyetlen megoldás, ami nemcsak pedagógiai szempontból, hanem a szociális távolságtartás miatt is jónak mondható. A PSZ a minap közleményben fogalmazta meg az elvárást, hogy az Emminek egy közoktatási járványügyi szabályrendszert kell közreadnia legkésőbb augusztus 24-ig, de a szervezet alelnöke szerint korántsem a kiadott intézkedésekre gondoltak. Totyik Tamás is úgy látja: nagyon hézagos az ajánlás, ráadásul betarthatatlan az, ami benne szerepel.
a Klubrádió Esti gyors c. műsorának
Betarthatatlan terv az iskolakezdésre
A protokollt olyan ember készíthette, aki nincs tisztában az iskolák helyzetével, így pl. betarthatatlan a biztonságos szociális távolság. Totyik Tamás elmondta, hogy a szakszervezet is a megszokott tanítási rend mellett van. Ha újra fellángolna a járvány, az osztrák modell szerinti hibrid oktatást javasolják. Tehát az egyik héten 3, a másikon 2 napot töltenek a gyerekek a tanteremben, a többi napon otthon maradnak, ott foglalkoznak a kijelölt tananyaggal. Így elegendő lenne a tanterem, a pedagógusok is elbírnák a terhelést, mégis nagyobb biztonságban lenne mindenki. Persze ehhez az is kellene, hogy a túlmunkát fizessék meg, amire eddig sem mutatott hajlandóságot az oktatási kormányzat.
https://www.klubradio.hu/adasok/betarthatatlan-terv-az-iskolakezdesre-113666
a Klubrádió hírműsorának külön
Takarítási útmutató jelent meg
A protokoll hiányosságait sorolta az alelnök a Klubrádió hírműsorának. Kiállt a PSZ által korábban javasolt hibrid oktatás szükségessége mellett.
https://www.youtube.com/watch?v=6mEJX6bIDqs&feature=youtu.be
Az Emmi elárulta, hogyan fertőtlenítenek
Az ATV híradó érdeklődött az Emmi-nél arról is, hogyan tartják be a szociális 1,5 méteres távolságot. Ezt a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is betarthatatlannak gondolja, éppen ezért szorgalmazták a csoportbontást. Míg a PSZ az úgynevezett hibrid oktatást, addig a PDSZ a digitális oktatást véli a legbiztonságosabb megoldásnak a szeptemberei tanév kezdésre. A Pedagógusok Szakszervezete kiszámolta, hogy a másfél méteres távolság betartásával is lesznek gondok. Egy átlagos tanterem 50 m2, ahol 32 diák fér el. Alapesetben a szociális távolság 45 cm. Két hét múlva viszont ezt 1, 5 –re kellene növelni a protokoll szerint. A tárca erre a kérdésre így válaszolt az ATV Híradójának: „A tanulók lazább elhelyezése az osztálytermekre és a közösségi terekre vonatkozik, a helyi lehetőségek és adottságok szerint.”
A PDSZ szerint elfogadhatatlan az Emmi járványügyi terve
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a kormány vagy nem ismeri kielégítően az általa működtetett rendszert, vagy egyszerűen nem hajlandó forrásokat csoportosítani a védekezés legalább elfogadható szintű megteremtésére sem. A PDSZ nyílt levelet írt Kásler Miklós miniszternek.
Átállhatnak a digitális oktatásra a szakképző iskolák
Látványosak a különbségek a szakképző iskolákra és a többi iskolára vonatkozó járványügyi szabályok között – írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közösségi oldalán. Míg a gimnáziumok tanítási rendjéről az Operatív Törzs dönt, a szakképző iskolák helyben dönthetnek arról, átállnak-e a digitális oktatásra.
https://pestihirlap.hu/2020/08/18/atallhatnak-a-digitalis-oktatasra-a-szakkepzo-iskolak/
Merkely Béla javasolja a tanárok szűrését
A rektor-egyetemi tanár az ATV Egyenes Beszéd c. műsorának azt nyilatkozta: a gyerekeknek óvodába, iskolába kell járniuk, a szülőknek pedig dolgozniuk kell, ehhez kell megteremteni a biztonságot. Szerinte a nagyobb gyerekeknek is érdemes maszkot hordaniuk az iskolákban, de megoldás, hogy az óraközi szüneteket eltérő időben tartsák az egy szinten lévő osztályoknál. Sok kézfertőtlenítő kell az iskolákban a folyosókon. Javasolja a tanárok szűrését, mert ők egyfajta indikátorok. A járvány alakulásától függ, milyen gyakran kellene szűrni őket. Jelezte: regionális intézkedések-szigorítások lehetnek.
http://www.atv.hu/videok/video-20200818-jon-a-masodik-hullam
Magyar Nemzet: Nem drámai a tanárhiány
A KSH szerint az általánosban 1,4 százalékkal, a középiskolákban pedig két százalékkal lettek tavalyhoz képest kevesebben a tanárok. Húszéves távlatban mintegy tízszázalékos a csökkenés, a tanulólétszám a demográfiai folyamatok miatt ugyanakkor húsz százalékkal mérséklődött, vagyis az egy pedagógusra jutó gyermeklétszám továbbra is kedvező. A probléma inkább az elöregedésben keresendő: a legutóbbi, 2018-as, felső tagozatos tanárokat érintő nemzetközi felmérés szerint a tanárok átlagéletkora 47,6 év volt, miközben a harminc év alattiak aránya az öt százalékot sem érte el. A tanárhiányt enyhítheti az is, hogy a diplomamentő programban csaknem tízezer pedagógusi oklevelet adtak át nyelvvizsga nélkül.
https://magyarnemzet.hu/belfold/nem-dramai-a-tanarhiany-8536728/
Megyei bontásban a tanárhiány
A 2020/2021-es tanév kezdete előtt két héttel 1 167 tanárt keresnek. A legtöbbet Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, illetve Budapesten. Lakosságarányosan jóval árnyaltabb az országos megyei lista: az első és utolsó megyét összevetve hatszoros a különbség a tanárhiányban.
Még mindig várják az iskolaőrök jelentkezését
Több mint ötszáz leendő iskolaőr kezdte meg felkészülését, de a fővárosban és néhány megyében még mindig keresi a rendőrség a jelentkezőket – tájékoztatta a Magyar Nemzetet az Országos Rendőr-főkapitányság. A 120 órás szaktanfolyamon összesen négy vizsgát kell teljesíteni, hogy szolgálatba állhassanak az iskolaőrök, akiket féléves időtartamra bíznak meg. Minden jelentkezővel egyeztetik, melyik iskolában kellene szolgálatot teljesíteni. Az iskolaőrök a rendőrség területi szerveinél állnak munkaviszonyban, feladataikat vezényléses munkaidőrendszerben, hathavi munkaidőkeretben fogják ellátni. Fizetésük Budapesten és Pest megyében bruttó 230 ezer forint, más megyékben bruttó 220 ezer forint lesz, ezenfelül éves, bruttó 200 ezer forintos kafetériára és munkába járási költségtérítésre is jogosultak.
https://magyarnemzet.hu/belfold/iskolaor-jelentkezes-8538426/#
Rétvári: A baloldalt nem érdeklik az egyházi iskolák
A baloldali politikusoknak nem számítanak az egyházi iskolába járó diákok - fogalmazott Rétvári Bence államtitkár Tordai Bencének, a Párbeszéd parlamenti képviselőjének írásbeli kérdésére adott válaszában. A képviselő a kormány és a Hit Gyülekezete között júliusban megkötött szerződéssel kapcsolatban azt írta, hogy az egyházi intézmények működési támogatása csaknem négyszerese az állami fenntartású iskolákénak. Az államtitkár közölte: az állami és az egyházi fenntartású iskolák finanszírozásának mértéke „végeredményben azonos”. Nem a finanszírozás nagyságában, hanem annak szabályozásában van eltérés.
https://demokrata.hu/magyarorszag/retvari-bence-a-baloldalt-nem-erdeklik-az-egyhazi-iskolak-280078/
augusztus 19.
„Nem tudom, milyen iskolát képzelnek el a minisztériumban”
Iskolaigazgatók és tanárok általános véleménye, hogy az ajánlások nagy része nem megvalósítható. A szaktárca szerint igen, ha pedig mégsem, akkor hordjanak az idősebb diákok maszkot. „Nem tudom, milyen iskolákat képzelnek el a minisztériumban, de az intézkedések fele nem megvalósítható” - mondta egy egyházi fenntartású vidéki gimnázium igazgatója. A hibrid megoldást találja jónak, azt, hogy egy adott napon csak az iskola tanulóinak fele menne be, a többiek pedig távoktatásban haladnának az anyaggal. Korábban a szakszervezet is javasolt hasonlót: osztrák mintára elképzelhetőnek tartanák, hogy a diákok csoportokra bontva, hetente változó beosztásában járnának be, az egyik héten 3, másik héten két napot, a fennmaradó időben pedig otthon tanulnak.
https://hvg.hu/itthon/20200819_Tanarok_Nem_tudom_milyen_iskolat_kepzelnek_el_a_miniszteriumban
A válogatás - amely a hosszú hétvége miatt nem pénteken, hanem szerdán jelent meg - nem teljes körű!